The Missiological [re]Interpretation of Abraham’s Offering, As a Potential Paradigm-Shift in [post]Modern Philosophical and Theological Reasoning. Consideration has to be taken in new view of the striking and in many ways mysterious and scandalous narrative of Abraham’s offering his son, Isaac on the mountain of Moriah. It was with Kierkegaard that this Old Testament story came to the forefront of philosophical investigations. The Danish philosopher marvelled on the obedience of the Patriarch in not even wavering (although certainly accepting the deadly burden of the angst which entails this action) to act without really understanding why Yahweh has asked for such a terrible sacrifice. Abraham is eulogized as the ‘knight of faith’, but Levinas has a different view of the story, more closely of the ‘Kierkegaardian Abraham,’ and as such opts more for a kind of ‘knight of action’ in a responsible undertaking of compassion and empathy toward the Other human being, and of the act of looking into the God-given image of the Other One. Thus he seems to put the emphasis on the second part of the narrative when God’s Angel intervenes and Levinas marvels (and opts) for this second kind of obedience based on a second Word coming from the same Yahweh, which, curiously enough, could not take Abraham by surprise, despite the seemingly contradictory demand of the God of Israel this time. In Levinas we face the embodiment of concern and responsibility as the ultimate ethical demand, when the father looks into the face of his son, and the face of the Other, as that of Abel and tells him: “Thou shalt not kill!” This inherent ‘categoricus imperativus’ reflecting on the human face of the Other is the ethical stage, and Levinas criticised Kierkegaard for replacing this ethical stage illegitimately by the religious one. The uncritically embraced neo-Kantian patterns are still lurking with both philosophers, despite the post-modern claims made especially by Levinas. The story still serves as a paradigm-shift taking place at the borderline of modernity and postmodernity, which of course will survive for long concomitantly in contemporary reasoning and in ongoing moral debates both locally (I am critically evaluating to some extent in this study Tavaszy’s philosophy as well on the matter as it emerged locally), as well as globally. Yet, the interpretation of the ‘akkedah’ of Abraham seems not to be near of completion neither with neo-Kantians and existentialists, nor with theological hermeneutics listed above. The narratives of the Moriah event, as well as the whole Genesis context of it, and beyond, the whole Old Testament-context of the Abrahamic Covenant serves us with a new missiological challenge, as Abraham and successively Israel, and finally the Messiah-Seed plays the role of a ‘missionary priesthood’ in order to bring all the nations under the blessings of salvation promised to Abraham exclusively and fulfilled through him inclusively in the whole world. After twenty centuries of Systematic theology engaging itself exclusively in a dialogue only with Western philosophy, the post-modern age might be in due time kept opened up at last to a different kind of dialogue, such as with missiology. The challenge of a new paradigm-shift emerging out of this dialogue is expected to determine the theology of mission in order to become the very mission of theology itself. That impulse would bring Christian theology and theistic ethics back again to its real and primordial state.
Tavaszy Sándor hivatkozásai
Publikáció
› Czeglédy Sándor
› 2001
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Egyháztörténet
› Keywords: biográfia, életmű
Publikáció
› Horváth Levente
› 2007
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Rendszeres teológia
Publikáció
› Juhász Tamás
› 1995
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Rendszeres teológia, Egyháztörténet
› Keywords: életmű, biográfia, teológiai tanárok
Publikáció
› Ambrus Mózes
› 2022
A II. bécsi döntés kedvező fordulatot hozott az Észak-Erdélyben élő magyarság számára, ami megmutatkozott a tudományos életben is. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a teológiai tanárok munkásságára milyen hatással volt az anyaországhoz való visszatérés. A Református Szemle az erdélyi reformátusság egyik legjelentősebb sajtóorgánuma volt, így tanulmányunkban az ott megjelent írásokat tesszük vizsgálat tárgyává. A Református Szemle folyóiratban azokat a cikkeket vizsgáltuk, amelyek vezércikként vagy tanulmányként jelentek meg. Az 1940-es év írásait részletesebben vizsgáljuk. Ebben az évben négy tanárnak (Tavaszy, Gönczy, Imre, Nagy) jelentek meg írásaik a Református Szemlében, így az ő írásaikat elemezzük, hogy megtudjuk: változott-e írásaik stílusa, mondandója, témája a II. bécsi döntést követően.
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Egyháztörténet
› Keywords: Észak-Erdély, Második Bécsi Döntés, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, teológiai tanárok, publikációs tevékenység
Szakdolgozat
› Ambrus Mózes
› 2022
(A 25. Reál- és Humántudományok ETDK keretében bemutatott dolgozat)
A II. bécsi döntés kedvező fordulatot hozott az Észak-Erdélyben élő magyarság számára, ami megmutatkozott a tudományos életben is. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a teológiai tanárok munkásságára milyen hatással volt az anyaországhoz való visszatérés. A Református Szemle az erdélyi reformátusság egyik legjelentősebb sajtóorgánuma volt, így dolgozatomban az ott megjelent írásokat kutatom. Először azt tárgyalom, hogy a II. bécsi döntés előtt hány írást közöltek a tanárok a Református Szemlében. Az összegfoglaló táblázat összesíti a Teológiai Fakultás tanárainak Református Szemlében megjelent publikációit. Azoknak a tanároknak a munkásságát vizsgáltuk, akik 1940-1945 között a teológián tanítottak. A táblázatban csak akkortól vizsgáltuk a tanárok munkásságát, amikortól azok elkezdtek tanítani a teológián. Tavaszy Sándor 1920-tól tanított, ő tehát a második világháborúban is a teológián tanító oktatók közül a legrégebben ott munkálkodó személy volt. 1921-ben csatlakozott a tanári karhoz Imre Lajos, 1926-ban Gönczy Lajos és Nagy Géza. Maksay Albert csak egy évvel később, 1927-ben csatlakozott a tanári gárdához, végül utolsóként Nagy András 1937-ben. A Református Szemle folyóiratban azokat a cikkeket vizsgáltuk, amelyek vezércikként vagy tanulmányként jelentek meg. Nem vizsgáltuk azokat a cikkeket, amelyeket a teológia igazgatósága írt alá, noha tudjuk, hogy a kiadás évében ki vezette az intézetet, és hogy ki lehetett az írás szerzője. Szintén nem vizsgáltuk azokat az egyházi rendelkezéseket, amelyeket Tavaszy Sándor püspökhelyettesi minőségében írt alá.
Ezt követően grafikonok segítségével vizsgálom, hogy a tanárok milyen arányban jelentettek meg cikkeket a lapban. Ezt követően azt vizsgálom, hogy a visszacsatolás a publikációk számának és jellegének változását hozta e magával. Az 1940-es év írásait részletesebben vizsgálom. Ebben az évben négy tanárnak (Tavaszy, Gönczy, Imre, Nagy) jelentek meg írásaik a Református Szemlében, így az ő írásaikat elemzem, hogy megtudjam: változott-e írásaik stílusa, mondandója, témája a II. bécsi döntést követően.
Thesis type: TDK
› Subject area: Egyháztörténet
› Keywords: Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, teológiai tanárok, publikációs tevékenység, Református Szemle, Második Bécsi Döntés
Publikáció
› Rezi Elek
› 2022
A tanulmány Tavaszy Sándor azon írásait, beszámolóit tekinti át az unitáriusokról, amelyek a Református Szemle, Az Út református folyóiratokban és a korabeli erdélyi sajtóban jelentek meg, és Tavaszy írásainak három területét vizsgálja: 1. beszámolói az unitárius egyházi eseményekről (püspökbeiktatás, évforduló); 2. unitárius személyek (Brassai Sámuel, Orbán Balázs); 3. kölcsönös könyvismertetések (Tavaszy könyveinek ismertetései az unitáriusok által és az unitárius könyvek ismertetései Tavaszy által). Konklúzió: ezek az írások írások, beszámolók a két világháború közötti nehéz időkben erősítették a magyar egyházak közötti kapcsolatokat és a közös cselekvések lehetőségeit szorgalmazták az egyház-és nemzetmentő munkában.
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Rendszeres teológia, Egyháztörténet
› Keywords: unitárius egyház, magyar egyházak Romániában, ökumené
Publikáció
› Geréb Zsolt
› 2023
Újszövetségi kutatóként a szerző olyan kérdéseket taglal az alábbi tanulmányban, melyek alapvetően meghatározzák egy teológiai felfogás irányát. Ezek a következők: Miben látta Tavaszy Sándor a teológia feladatát? Hogyan határozta meg a rendszeres teológia és a bibliai teológia kapcsolatát? Milyen írásmagyarázati elveket vallott? Milyen alapállása volt a hit és a történet kérdésében? Valamennyi problémafelvetés tárgyalási szempontjára nézve érvényes a kutatott gondolkodó megállapítása, miszerint fontos Jézus történeti vonatkozásainak a megismerése, „de ez a megismerés csak akkor éri el célját, ha hittel és hódolattal áll meg Krisztus istensége előtt, mert az ő személyének jelentése túl van a históriai megismerés határán.”
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Újszövetség, Rendszeres teológia
› Keywords: hermeneutika, bibliai teológia, erdélyi teológia, vallástörténeti iskola, vallástudomány, interdiszciplinaritás
Facie ad faciem – nincs tehát alibi a létben. Reflexiók Tavaszy Sándor és Lukács György Kierkegaard akéda-értelmezésének margójára
Publikáció
› Horváth Levente
› 2023
Ismeretes Kierkegaard három létmódstádiuma, az esztétikai, az etikai és a vallási, melyek közül a harmadik az akéda értelmezésére épül. Nálunk Tavaszy Sándor és Lukács György körülbelül egy időben kísérli meg Kierkegaard értelmezését. Egyik bölcselő sem találhat alibit a létezés alól, sőt – horribile dictu – az Ábrahám próbatétele alól sem. Hogyan válaszoltak e kihívásra? A kérdést kötelesek vagyunk feltenni – immár önmagunknak. A neomarxista késztetésnek (is) kitett posztmodern korban hogyan válaszol a saját egzisztenciális tájékozódásunk arra, hogy „nincs alibink a létben”?
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Rendszeres teológia
› Keywords: egzisztencializmus, neomarxizmus, posztmodern, akédá
Publikáció
› Juhász Ábel
› 2023
A trianoni lelki apátiát követően – ebben a speciális magyar kisebbségi helyzetben – egy új irányzat fejlődött ki, a transzilvanizmus, mely a megváltozott társadalmi körülmények okán újra értelmezte és megfogalmazta az erdélyi magyar társadalom jövőképét. Ennek része a 20-as évek teológiai úrkeresése – elsősorban Tavaszy és Makkai munkássága – amely egyrészt megpróbálja a kálvinizmust a transzilvanizmus szolgálatába állítani, másrészt a kálvinizmusnak keres új célt az erdélyi társadalomban. A kálvinizmus világnézeti vizsgálata transzilvanista háttérrel, Tavaszy publicisztikájában egyéni látásmódot eredményezett.
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Rendszeres teológia
› Keywords: erdélyi teológia, transzilvanizmus, kálvinizmus
Publikáció
› Juhász Tamás
› 2023
„Minél jobban érzi magát valamely földi egyház a világban, annál nagyobb a veszedelem, amely fenyegeti, mert ez azt jelenti, hogy elszakadóban van láthatatlan életfeltételeitől, láthatatlan alapjától. Az önmagában álló és az önmagában élő egyház hamarosan a hitnek és az evangéliumnak álpótlékává válik és hamarosan oda húzódik a polgári jóllét közelébe s a Kijelentéstől elszakadva. Szociális, vagy nemzeti hasznossági egyletté válik. Mindezekből egészen világos, hogy bármely látható egyház a láthatatlan egyház nélkül lehet nagyszerű szervezet, de nem egyház. [...] Amelyik egyház földi hatalommal és eszközökkel, emberi találékonysággal és megalkuvásokkal az Új-Jeruzsálemet, Isten országát megvalósíthatónak véli, annak az egyháznak nincs szüksége az isteni kegyelemre, vagy ha igen, akkor azt egyszer s mindenkorra birtokba vette és emberi-papi adminisztráció alatt tartja. Amelyik egyház mindent megnyert, amit csak ezen a földön meg lehet nyerni, az valóban mindent elveszített, amit nem lehet emberi erőfeszítéssel megnyerni.” (Tavaszy Sándor: Református keresztyén dogmatika, 53. fejezet). A fenti idézettel utalok arra az egyházkritikára, amelyet a dogmatikán kívül Tavaszy más írásaiban is megvizsgálok, illetve más kortárs teológusok gondolataival egybe vetek.
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Rendszeres teológia
› Keywords: ekkléziológia, egyház és világ, láthatatlan egyház, egyházkritika
Keresztyén univerzalizmus és a jelen etikai parancsa. Tavaszy Sándor teológiai útkeresése az 1920-as években
Publikáció
› Zalatnay István
› 2023
Tavaszy Sándort az 1920-as években egyszerre éri két alapvető hatás: egyrészt a dialektikus teológia, amelyből az egyház közéleti jelenlétből való visszahúzódása fakadna, másrészt az erdélyi magyarság kisebbséggé válása, amely éppen az ellenkezőt követeli meg az egyháztól. A kettő összeegyeztetésére irányuló teológiai kísérletei ma is inspirálók arra nézve, hogy mi a teológia, mit jelent teológusnak lenni.
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Rendszeres teológia
› Keywords: univerzalizmus, etika, erdélyi teológia
Publikáció
› Bacsó István
› 2023
„Elkéstetek, elkéstetek vele, / Az Igével, ki élet kenyere” – hangzott el Reményik Sándor súlyos megállapítása a protestáns teológusok felé 1936-ban. Vajon tényleg „elkéstek” a két világháború közötti teológusok az ige közvetítésével? A jelzett időszakban az erdélyi magyarság megmaradása érdekében termékeny párbeszéd alakult ki a teológia és a társadalom számos területe között. Tanulmányunkban Tavaszy Sándornak a teológia és az erdélyi magyar irodalom viszonyára vonatkozó írásait, hozzászólásait igyekszünk feltérképezni. Az „esztéta” Tavaszy irányadó gondolatai a sajátos kisebbségi helyzetben egyúttal a teológia és irodalom közös útkeresésére, dilemmáira, sajátos kapcsolatukra, illetve a reformátusságnak a formálódó transzilvanista gondolkodásban betöltött szerepére is rávilágítanak.
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Rendszeres teológia
› Keywords: teológia és irodalom, transzilvanizmus
Publikáció
› Horváth Levente
› 2023
Ebben a kiegészítő tanulmányban megpróbáljuk levonni a következtetéseket egy hasonló témában készült korábbi tanulmányunkból (Facie ad faciem – nincs tehát alibi a létben. Reflexiók Tavaszy Sándor és Lukács György Kierkegaard akéda-értelmezésének margójára). Ugyanakkor Tavaszy Kierkegaard-felfogásának Tavaszy-féle értelmezéséből kiindulva új kérdéseket próbálunk megfogalmazni, illetve annak aktualitását a magyar filozófiai gondolkodásban, Lukács György és Tavaszy Sándor írásaiban megjelenő reflexiókat boncolgatva (miközben erdélyi filozófusokra is kitérünk, azaz Bretter György, Molnár Gusztáv és Tatár György álláspontját értékelve a kérdésben). Kísérletet teszünk egy lehetséges teológiai antropológia felé való tájékozódásra a jelenlegi filozófiai megközelítésekkel folytatott párbeszédben. Vizsgálódásunkat ezúttal teológiailag megalapozott kritikai vizsgálatnak vetjük alá, először az én, a Szelf és az identitás összefüggésében, teológiailag pedig, ahogyan azt már Maximos Confessor és nyomában mások is megállapították, a trinitárius és inkarnációs modell alapján. A történeti beágyazás folytatja az előző tanulmány témáját, Tavaszy Sándor, Lukács György, sőt az erdélyi Bretter György dilemmája mentén próbáljuk megragadni Kierkegaard akédájának értelmezését, hogy egy lehetséges teológiai álláspont kiindulópontját megfogalmazzuk. Tesszük ezt hic et nunc, azaz az erdélyi valóság és a posztkommunistából posztmodernbe érkező, kisebbségi léthelyzetünk – a létet a létezőre váltó – kontextusában.
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Rendszeres teológia
› Keywords: antropológia, teológiai antropológia, inkarnációs modell
Publikáció
› Ungvári Zrínyi Imre
› 2023
Előadásom tárgya a filozófia és teológia különállása, illetve az átfedések és átjárási lehetőségek vizsgálata Böhm Károly és Tavaszy Sándor gondolkodásának viszonyában. Vizsgálódásom első részében röviden körvonalazom Böhm Károly szellemi életútját, kiemelve azt, hogy miként alakult a teológiával kapcsolatos álláspontja, és hogy vannak-e életművében teológiai motívumok. Tavaszy gondolkodásának értelmezésében arra keresek választ, hogy a böhmi ismeretelméleti és értékelméleti szemlélettel való konfrontálódása után hogyan alakult szemlélete filozófia és teológia viszonyáról. Mit jelent, és milyen filozófiai és teológiai felelősséget hordoz Tavaszy idealizmuskritikája? Milyen szempontból jelent korrekciót az idealizmussal szemben az egzisztencializmus? Miben ragadható meg Karl Barth dialektikai teológiájának filozófiai tartalma, és hogyan kapcsolódik ez a teológiai gondolatkör a Böhmnél kimutatott motívumokhoz?
Publication type: Szaktanulmány
› Subject area: Rendszeres teológia
› Keywords: teológia és filozófia, egzisztencializmus, idealizmus