Bacsó István

Bacsó István (Feldoboly, 1990) 2017-ben szerzett lelkészi oklevelet a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben (KPTI). Filozófiai tanulmányokat folytatott a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán, ahol 2016-ban szerzett licenciátusi (BA) oklevelet. A 2016/17-es tanulmányi évben Jan Milič Lochman-ösztöndíjasként tanult Bázelben. 2018-tól a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) Doktori Iskolájának hallgatója. Témavezetője D. dr. Fazakas Sándor, a DRHE Doktori Iskolájának igazgatója, társtémavezetője pedig Dr. Visky Sándor Béla (KPTI). 2017 és 2019 között a Kőhalmi Református Egyházközség és Szórványdiákotthon gyakornok, majd beosztott lelkipásztora volt. 2019-től a Székelytamásfalvi Református Egyházközség önálló lelkipásztora

Szerzői tartalom

Rácsnézet | Táblanézet

2019

A ne ölj parancsolat lévinasi interpretációja kétségtelenül érvényes volt, de nemcsak azáltal, hogy reflektált a gondolkodó személyes traumáira, hanem azáltal is, hogy a huszadik század viharai közepette is letisztult, kategorikus imperatívuszként szólalt meg. A lévinasi arc felhívása ma is aktuális, mert szerte a világon több mint 40 háború zajlik, az emberek letiporják egymást, és gyakran úgy mennek el egymás mellett, hogy nem látják meg egymás arcát.

PublikációSzaktanulmány2019Református Szemle 112.3

2016

Poitiers-i Hilarius Hyeronimus, Ambrosius és Augustinus mellett kétségtelenül a korai latin teológiai gondolkodás egyik kimagasló alakja. Dolgozatunkban Hilarius életét és teológiáját szeretnénk röviden bemutatni. Hilarius teológiai gondolkodása, apológiai munkássága, valamint hozzájárulása a nyugati szentháromságtan és krisztológia fejlődéséhez kulcsfontosságú. Hilarius életét és teológiájáta már ismert teológiai-és dogmatörténeti alapon közelítjük meg, majd rátérünk az egyházatya életének és teológiájának tárgyalására. Az első részben tehát a dogmatörténeti kontextust elevenítjük fel, a Nicaeai zsinat utáni eseményeket, a kor témábavágó hitvallásait mutatjuk be röviden. A második főrészben Hilarius életrajzi vonatkozásait tárgyaljuk, majd a harmadik részben teológiáját ismertetjük, pontosabban teológiájának szentháromságtani és krisztológiai aspektusait az ariánus-és homoiánus viták összefüggésében.

SzakdolgozatMA Szakdolgozat2016Supervisor: Pásztori-Kupán István

2013

A keresztyén tanítás egyik alapvető fejezete a Szentháromság. A mai úgymond letisztult formáját azonban hosszas fejlődés előzte meg, amely sokszor nem volt mentes a tan körüli vitáktól és a különböző értelmezésekből fakadó tévtanításoktól sem. Dolgozatunkban ennek a tanbeli fejlődésnek az egyik fontos állomását szeretnénk röviden ismertetni. Miután a 3-4. századi szentháromság-vitákat lezárja a 381-es konstantinápolyi egyetemes zsinat, Augustinus is összefoglalja a kappadókiai atyák által kidolgozott, és a zsinat által nyugvópontra jutott, a már bevett szentháromságtant. Augustinus természetesen a maga sajátos stílusában értelmezi a Szentháromságot. Szentháromságtanának bemutatására egy különálló, tizenöt könyvből álló korszakos teológiai–filozófiai értekezést írt, a Szentháromságról címen. A nagyszabású mű nemcsak a dogma összefoglalását nyújtja az olvasó számára, hanem bizonyságot tesz Augustinus szellemi nagyságáról is.

SzakdolgozatBA Szakdolgozat2013Supervisor: Pásztori-Kupán István