Molnár Ede

Ezen dolgozat azt ismerteti, hogy milyen terápiás közösségei vannak a magyar református egyháznak, ezek a közösségek milyen intézményi rendszerbe tagolódnak bele és milyen terápiás módszerekkel működnek. Valamint, azt vizsgálja, hogy ezeket a terápiás módszereket hogyan lehetne hasznosítani a gyülekezetekben gyülekezetépítés céljából. A dolgozatban a magyar református egyház három számottevő rehabilitációs intézményét ismertetjük. Többek között az intézmények történetét és módszerét, valamint azt, hogy az intézményeknek milyen erősségeik, lehetőségeik, gyengeségeik és veszélyeik (ún. ,,SWOT analízis”) vannak. Ezen tulajdonságokat interjúk segítségével elemeztük, amelyeket az intézmények vezetői, munkatársai, és jelenlévő kliensei beszámolói és meglátásai alapján gyűjtöttünk össze. Ezt követi egy összehasonlító elemzés, amelyben a három fent nevezett intézmény összehasonlítását végeztük el. Szintén interjús forrásokból merítve a dolgozat a következő részben az interjúk adataira támaszkodva azt ismerteti, hogy az intézmények vezetőinek, munkatársainak, klienseinek meglátásai alapján milyen terápiás módszereket és elemeket lehetne átvenni és alkalmazni a gyülekezetek életében, és milyen módszerek lennének megvalósíthatóak a gyülekezetépítés céljából. A dolgozatot egy ajánlás zárja, amely az eddigi adatok alapján javaslatokat tartalmaz az erdélyi református egyház számára.

A dolgozat négy pontban ad egy összképet a vizitációról. Az első két pont inkább a történelmi irányból közelíti meg a jegyzőkönyvet. Az elsőben az egyházmegye történetét ismerhetjük meg, először kulturális, népességi és területi szempontból, majd pedig a kialakulásának és formálódásának történetét tudhatjuk meg. Ez azért szükséges, hogy jobban megértsük a jegyzőkönyv feljegyzéseit, hogy be tudjuk határolni azok helyét és néhány esetben választ is tudjunk kapni a jegyzőkönyvben tisztázatlanul maradt kérdésekre. A második rész az adott kornak az egyháztörténeti eseményeit mutatja be, első sorban II. József uralkodása alatt végbement változásokat és egyházi rendelkezéseket. Ez azért fontos, mert segít a jegyzőkönyv  megírásának a körülményeit meghatározni és magyarázatot ad a vizitáció rendszerében végbement változásokra is. A harmadik részben pedig az egyházmegyei vizitáció történetét mutattam be, először általánosan a vizitáció menetét és kialakulásának történetét, valamint az esperesség történetét, azért, hogy érthetőbbé váljon a jegyzőkönyv szövege az olvasó számára. 

Ezt követően az átírt szöveget elemzem. Bemutatom a vizitáció menetét a görgényi egyházmegyében. A jegyzőkönyvben leírt határozatokat, eseteket, panaszokat, számadásokat három nagy egységbe csoportosítottam, azért, hogy áttekinthetőbbek legyenek és, hogy  a vizitáció feladatköre és szerepkörét megvilágítsák és érthetővé tegyék. A három csoport a következő: adminisztratív ügyek, fegyelmi ügyek és gazdasági ügyek. Adminisztratív ügyek közé tartoztak a kapcsolati viszonyok elrendezései gyülekezetek vagy felekezetek között, a tanuló gyerekek számon tartása és a gyülekezeti jegyzőkönyvek helyes és pontos vezetésének az ellenőrzése. A fegyelmi ügyeket négy részre oszthatjuk, előbb a lelkipásztorok fegyelmi ügyei, a tanítók ügyei, majd a gondnokok és a gyülekezeti tagok fegyelmi ügyei, mindegyikről olvashatunk az átírt szövegben. A harmadik egységbe a gazdasági ügyek tartoztak, azaz az egyházi épületek állapotának a felmérése, ingatlanok és ingóságok rendezése és fenntartása, a lelkipásztorok és tanírtók kifizetésének az elrendezései és a gondnoki számadása az egyház pénzéről, kamatjáról és vagyonairól. A dolgozat végén pedig a jegyzőkönyv szövegét olvashatjuk eredeti nyelvezetében.