Repozitórium index

A dolgozatom elkészítése során igyekeztem minél pontosabb képet nyújtani az olvasók számára az 1801-1802-es évek gyülekezeti életéről és egyházszervezetéről, ugyanakkor a 18. és a 19. századi egyház történelméről is. A jegyzőkönyvek betekintést engednek a múltba és elénk tárják az akkori gyülekezeti tagok igényeit, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük egyházuk fennmaradása érdekében és milyen megoldásokat találtak ezekre. Számunkra is példaértékű lehet elődeink kitartása, ahogyan küzdöttek a katolikus egyházzal szemben. Voltak, akik inkább vállalták a börtönt, semhogy beletörődjenek az elnyomásba.

Az hogy valaki betagolódik az egyházba vagy sem, nagyon összetett és sokoldalú kérdés. S ha ez csak elszigetelt tapasztalat lenne, nem lenne szükséges erről a témáról írni. A „kikonfirmálás” viszont általános jelenség egyházunkban. Miben rejlik e probléma gyökere, hol találjuk a jelenség okait? Erre keresem a választ dolgozatomban, melynek fő témája a fiatalok egyházi szocializációja.

Ebben a dolgozatban Vásárhelyi János (1888-1960), az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének életét, lelkipásztori, püspöki, és a politikai közéletben végzett szolgálatát szeretném ismertetni. Külön hangsúlyozni kívánom a püspök szolgálatának azt a vonását, amellyel példamutatóan helyt állt az Egyházkerület, és az erdélyi magyar kisebbség védelmezése érdekében. Egy olyan korban választották meg a Kerület püspökének, amely úgy az egyház, mit az erdélyi magyarság életében a legkritikusabb volt.

Licenciátusi dolgozatom 1864-től 1912-ig, csaknem az első világháborúig szolgáltat jegyzőkönyvi adatokat az egyházközségről, magiszteri dolgozatomat pedig ennek a közvetlen folytatását képezi, mégpedig 1912-től 1922-ig. A bánffyhunyadi egyházközség történetének felkutatása és annak részletesebb megvizsgálása által bepillantást nyerhetünk az egyházközség múltjába, egykori életébe, annak alakulásába és fejlődésébe. Az ismertetésre kerülő adatok, információk az egyháztörténet kutatói számára is segítséget nyújthatnak a kor eseményeinek jobb megismeréséhez.

A mesteri dolgozatom fő témája az 1791-es Nagyenyedi Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveinek a feldolgozása. Első és legfontosabb lépésnek azt tartottam, hogy az adott kor történelmét áttanulmányozzam. Dolgozatom elején egy rövid bevezető az egyházmegye alakulásáról szól, az akkori kor kiemelkedő személyiségéről III. Károly utódjáról, Mária Teréziáról. Dolgozatom fő részei a jegyzőkönyvek tanulmányozását tartalmazza. Az esperesi vizitáció alkalmával végzett felmérések és egy-egy gyülekezet bemutatása a mai olvasó számára is világos képet ad az akkori helyzetről. A Nagyenyedi Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyve szerint a gyülekezetek többségében kiemelkedően magas helyet foglalnak el az erkölcsös keresztyén élettel összeegyeztethetetlen magatartási formák. Az általam vizsgált jegyzőkönyvekben a legnagyobb gondot két probléma okozza: az egyik az adósság kérdése és a másik a lelkész és tanítók bérezésével kapcsolatos.