Repozitórium index

A kutatásom célja elsősorban az volt, hogy minél több információt megtudjak a témával kapcsolatban, hogy ki mit gondol róla, hol tartanak a jelenlegi kutatások, és hogy a megtalált információk segítségével elmélyülhessek a témában. Másodsorban kíváncsi voltam az unitárius etika álláspontjára is ezzel kapcsolatosan, ugyanis jövendőbeli lelkészként fontosnak tartom azt, hogy lelkészeink fokozott mértékben lépjenek fel ennek a kérdésnek tárgyalása és megoldása érdekében. A dolgozatom további nagyobb részei a módszertan, a forrásirodalom, az adatok ismertetése, elemzése és végül az összefoglaló. A dolgozat elkészítése során fontosnak tartottam ismertetni elsősorban a család fogalmának különféle meghatározásait, annak funkcióit és jellemzőit, amelyekre vonatkozó információk az első fejezetben találhatók meg.

A tanulmány Pál apostol emberi oldalát vizsgálja: lelki alkatát, társas interakciókban megmutatkozó személyiségjegyeit. Elemezve a megtérésével végbement változásokat arra juthatunk, hogy valójában nem más emberré vált, hanem igazi teremtett egyénisége bontakozott ki Isten szolgálatában. Pál apostol életmódjára egyfajta gyakorlati tanításként tekinthetünk, amely által követendő mintát ad elénk. Missziós útjainak kronológiáját követve röviden áttekintjük az apostol kapcsolati hálójának dinamikáját: megemlítve be- és kilépő társakat, nagy intenzitású és mérsékelt kötődéseket. A csoportlélektan kutatási eredményeire támaszkodva vizsgáljuk meg a körülötte formálódó missziós munkacsoportok jellemzőit, amelyek tükrözik a hatékony csoportműködésre vonatkozó legfrissebb ajánlásokat.

Jób 19,25–27 talán a könyv legismertebb szövegrésze. Ez a perikópa számos alkalommal hangzik el temetéseken, s minden bizonnyal, a halál kérdéséről gondolkodó keresztyének is szoktak róla elmélkedni. Az itt írottak nem kívánják a hit korrekcióját végezni. Mert – rendszeres teológiai megközelítésben – a mindenkori Jób szenvedésből, bűnből, halálból való megváltója ugyanaz: a Krisztus. Ez a tanulmány nyelvészeti-poétikai vizsgálattal törekszik körvonalazni a szöveg jelentését. Egy (akár spontán) szöveg megalkotottságának mikéntje révén is üzen. Mennyivel inkább érvényes ez az írott, hagyományozott, szerkesztett, szövegváltozatában rögzített alkotásra. (Természetesen, fennáll a hibák lehetősége, de azok azonosításáig legyen érvényes a lectio difficilior elve.) E tanulmány tehát Jób azon szavait igyekszik megérteni, amelyek az ő helyreállítójáról szólnak, aki akkor is képes megváltani, amikor már elfogyatkozik a test és a szív.

Ez a tanulmány Jób 29,18 fordítási kérdéseit vizsgálja. A szerző szerint az említett vers így fordítandó: „És mondtam: fészkemben halok meg, és [addig,] mint a homokot/mint a főnix, megsokasítok napokat.” A Héber Biblia szövege egyszerre hordozza mindkét szemémát − miközben a masszoréták egyértelműsíteni igyekeztek, egyúttal igazolták az általuk el nem fogadott jelentés valószínűségét is. Továbbá megállapíthatjuk, hogy valamely mű – jelen esetben a Héber Biblia – és az azt értelmező közösség intertextualitásában természetes a szöveg által előidézett konnotációkkal történő kísérletezés szándéka, főként a szerzők részéről. Ha a Jób könyve szerzőjének annak idején nem állt szándékában kiaknázni az itt felismert kettős jelentés lehetőségét (bár nem zárhatjuk ki, hogy ismerhette a főnixlegendát), akkor itt a talhinnak olyan esetét kell látnunk, amelyet a recepció alakított ki.

A dolgozat négy egységre tagolódik. Az első egység arról szól, hogy Romániának, mint szocialista államnak, milyen külpolitikai és belpolitikai intézkedéseket kellett meghoznia. A következő rész a szocialista állam magyarságpolitikáját és valláspolitikáját részletezi, illetve mutatja be. Ebben a részben olvashatunk arról, hogy az egyháznak milyen lehetőségei voltak a kommunizmus alatt, illetve mennyi szabadságot biztosított az államhatalom a szabad önrendelkezés tárgykörében. A harmadik pontban a jegyzőkönyv összefoglalásával találkozhatunk. Itt foglalom össze röviden, hogy melyik ülésen mi hangzott el, illetve milyen határozatok születtek. Az utolsó fejezet a jegyzőkönyvet tartalmazza, az átírt szöveget. Megállapítom, hogy a jegyzőkönyvek tanulmányozása, illetve a dolgozat összeállítása rendjén szinte minden esetben az államhatalom mondta ki a végső választ minden kérdést illetően, amire az egyházvezetés, illetve az illetékes személyek kénytelenek voltak beletörődni.

A szakdolgozatom tárgyát a Family Systems Theory, magyarul a rendszerszemléletű családterápia gyülekezeti életre való alkalmazhatósága képezi. A lelkész a rendszerszemléletű családterápia szerint három különálló család tagja: a személyes családja, a gyülekezeten belüli családok és a gyülekezet, mint családi rendszer. A dolgozatban végig kísérem azokat a lépéseket, megközelítési lehetőségeket, amelyek segíthetik a lelkészt abban, hogy tanácsadóként ne a család, vagy családtag egyéni gondjaira fektesse a hangsúlyt, hanem tárja fel az érzelmi rendszer mögött rejlő folyamatokat. A dolgozatban több olyan fogalmat és megközelítési lehetőséget mutatok be, amelyek ebben a munkában segíthetik a lelkészt: homeosztázis, öndifferenciáció, érzelmi háromszögek, azonosított páciens, kiterjesztett család.