Repozitórium index

A pojmenika gyakorlása, különösképpen a „coram Deo” vonatkozásában, a szakembereknek, valamint a lelkigondozóknak a felelősségteljes és aktuális viszonyulását tekintve rendszerint kérdések egyvelegét fogalmazza meg avégett, hogy az általuk biztosított kísérés folyamatában a kívánt változás emberi oldalát tekintve optimálisan megtörténhessen. A dolgozatomban elsősorban a Motivációs Interjú, mint lelkigondozói módszer által képviselt és tanúsított lelkiségből fakadó lelkigondozói viszonyulási lehetőséget vizsgáltam. Némi pszichológiai és teológiai reflexió kíséretében egyértelművé vált, hogy azon túl, hogy a segítő szakemberek a változásra vágyó, de egyben ambivalenciában élő személyek belülről fakadó indittatásukat elhőhívják, tehetik ezt Krisztusi attitűd gyakorlásával. Hangsúlyossá vált, azonban, hogy a gyakorlatban megélhető lelkiség egy meghatározó faktora az az emberkép (Menschenbild), amivel a lelkigondozó rendelkezik.

A dolgozat elméleti kutatásának elsődleges kérdésköre az abúzus és incesztus témájával kapcsolatban, azoknak rendkívül vitatott volta miatt, maga a jelentéskör tisztázása: mit jelent ez a két, látszólag szimpla kifejezés? A megfelelő meghatározások keresése közben egy egyszerű konklúzióra jutottam: sem az áldozatoknak, sem a bántalmazóknak nincsenek általános típusai. A következő kérdéskör a lelkigondozó, mint segítő szakember pozíciójából feltett kérdéseket tartalmazza, amelyek arra irányulnak, hogy egy bántalmazottal való lelkigondozói kapcsolat hogyan válhat gyógyító kapcsolattá. A kutatás célja eszközöket találni a lelkigondozói térben történő meglévő traumák felismerésére, azok feldolgozásának segítésére és a további traumatizációk lehetőségének a csökkentésére, mindehhez pedig a A kutatás empirikus formáját a jövendőbeli segítő szakemberek, vagyis lelkigondozók személyére fókuszáló nemi erőszak mítosz hatásait vizsgáló attitűd- vizsgálat nyújtotta.

Az irodalmi alkotás nem hitvallási irat, legalábbis nem egy új vallás dogmatikája, viszont tükrözi azt, ahogy a kor filozófiája, teológiája, szellemisége hatott a művészre, és tükrözi a maga személyes hitvallását is. Épp ezért szükséges megismerni azt a kort amelyben az író élt és alkotott, és azokat a tanokat, amelyek hatottak rá. Dolgozatomban a XIX. század végén élő, szépirodalmi műveket publikáló erdélyi református lelkészek alkotásaiban keresek teológiai nyomokat. Célom felkutatni és bemutatni, a teljesség igénye nélkül, a XIX. századi református teológia szellemiségét, vitás kérdéseit, valamint, azt az irodalmi és politikai hátteret, amely nagyban befolyásolta nemcsak az erdélyi lelkészírók munkásságát, de a kor teológiai irányultságát is.

A 17–18. századi pietizmus házassághoz és nemi élethez való viszonyulásának kérdése nagyon összetett. Ez abból adódik, hogy ezen szellemi mozgalom képviselői különbözőképpen értelmezték a házasság és a számukra kényes szexualitás témáját. A felmerülő kérdésekre adott válaszaik gyakran annyira eltértek más kortárs pietisták válaszaitól, hogy szinte különböző szellemi irányzatok képviselőinek tűnnek. Jelen dolgozatban nyolc olyan pietista műveit fogjuk górcső alá venni, akik mélyrehatóan foglalkoztak a házasságot és a szexualitást érintő kérdésekkel. Dolgozatunk első felében életpályájukat és fontosabb műveiket fogjuk röviden bemutatni, második felében pedig megpróbálunk minél teljesebb képet adni arról, hogy mire is jutott a pietizmus a házasság és a nemi élet kérdését illetően.

A dolgozatom Simén Dániel élettörténetét és egyházszolgálatát ismerteti. Életútjának ismertetése során azonban nem volt lehetőségem kitérni különösebb részletekre. A dolgozatban inkább életének azon kiemelkedő mozzanataira tértem ki, melyek meghatározták életének az irányba való mozdulását, hogy végül a vádlottak padjára került és elítéltetett. Simén életrajzának kibontása során információ hiányában nem tértem ki magánéletére, családjára. A dolgozatom lineáris felépítés mentén, kronologikus sorrendben halad, Simén Dániel élet- és pályaszakaszait követve. A dolgozat célja nem az ügynökvadászat vagy az olcsó populizmus volt, hanem a számomra teljességgel ismeretlen korszak dinamikájának, politikai és egyházi döntéseinek megértése. Gyermekkoráról, diákéveiről és magánéletéről információk hiányában csak röviden szóltam, azonban munkásságát, egyházszolgálatát és az egyházi vezetésben betöltött szerepeit bővebben is ismertettem.