Repozitórium index

Az Amerikai Egyesült Államok kultúrájában különleges színfoltot jelent az afroamerikai tradíció és természetesen ezen belül a fekete prédikálás. A kultúrák egyik fontos alkotóeleme a vallás. Nem láthatjuk kellő mértékben tisztán egy embercsoport, egy rassz hagyományait a vallási szokások nélkül. Az afroamerikai prédikáláshoz sok sztereotip elképzelést társítunk mi, akik a hagyományon kívül állunk. A dolgozatomban áttekintve ezeket az elemeket, megpróbálok rámutatni, hogy ezek a vonások a gazdag afrikai kultúrában gyökereznek és sokuknak pszichológiai jelentősége van. Dolgozatomban az afroamerikai prédikálást mutatom be. Az afroamerikai prédikálás kutatása az 1970-es években kezdődött meg melyréhatóan. Dolgozatomban bemutatom az afroamerikai prédikálás és homiletika kialakulásának történetét, ugyanakkor kitérek az afroamerikai prédikálás hátterére is.

Kutatásom célja felkutatni és megvilágítani azokat a tényezőket, melyek tönkre teszik a lelkipásztorok házasságát. Egyre nagyobb gondot jelentenek a zátonyra futott házasságok, nemcsak társadalmunkban, hanem egyházunkban is. Miért megy végbe napjainkban egyre nagyobb számban lelkipásztorok családjában a válás? Mi okozza ezt? Milyen megoldások vannak ennek elkerüléséhez? Lehet-e ezeket gyakorlatba fektetni, és ha igen, hogyan? Ezekre a kérdésekre igyekszem megtalálni a választ kutatásom során.

Kik voltak a habánok? Honnan származtak az újrakeresztelőnek bélyegzett eretnekeknek, akik – meggyőződésük szerint – nem újrakereszteltek, hanem hitték, hogy az általuk gyakorolt keresztség az egyedül érvényes? Hogyan kerültek Erdélybe? Mi indította az akkori fejedelmet arra, hogy országába hívja vagy hozassa ezt a különleges népet? Mi volt a szerepük, és hol volt a helyük a korabeli erdélyi társadalomban? Miből tudták fenntartani népes udvaraikat, mivel foglalkoztak? Hogyan tudták megszervezni közös, az első keresztyénekéhez hasonló életüket? Dolgozatomban ezeknek a kérdéseknek a mentén próbáltam megismerni a titokzatos habánokat.

Míg azonban a bibliai régészet ószövetségi vonatkozásaival számos kutató foglalkozott, és erről a területről nagy mennyiségű anyag áll az olvasó rendelkezésére, ezzel szemben e tudományág újszövetségi vonatkozásaival alig néhány személy foglalkozott, s míg tanulmányaik nagyrészt angol, német és francia nyelven jelentek meg, addig magyar nyelven kevés ilyen tanulmány látott napvilágot. Ezt az űrt szándékszik a jelen dolgozat valamelyest betölteni azzal, hogy egy körülbelül kétszáz éves időszakot (J.e. 100‒J.u. 100) átölelve, azon régészeti leletekre szándékszik koncentrálni, amelyek legmeghatározóbbnak tűnnek, és amelyek az olvasó számára valamilyen segítséget nyújthatnak abban, hogy a világot megváltoztató I. századi korszak eseményeit megértse.

A mai napig fennmaradt, a román betörést, az azt követő helyzetet, a kegyetlen menekülést, a hazatérést és az elszenvedett károkat leíró iratok összevetéséből megpróbáltam feleleveníteni a barcasági magyar evangélikus egyházközségek azon szomorú helyzetét, melyet az 1916-os váratlan román betörés idézett elő. Ezt megelőzően, igyekeztem röviden összefoglalni az első világháború kitörésének okait, az egymással szemben álló két nagy szövetséget alkotó kisebb-nagyobb hatalmak céljait, hogy átláthatóbb legyen a románok egyáltalán nem várt támadása. Miután röviden összefoglaltam a Barcaságban elő határvédő csángó nép menekülését, mely sokak számára kegyetlenül végződött, a talált adatok alapján településenként írtam össze az egyházközségek szomorú helyzetét. Itt olyan dolgokról esett szó, mint például: az egyházi értékek elmenekítése, úgy az egyházközség, mind a lelkész család elszenvedett kárai, a betörés áldozatai vagy a harangok hadicélra való felajánlása.