Repozitórium index

Rácsnézet | Táblanézet

A fenti keresősávban bármire rákereshet, beleértve a  dokumentumok teljes szövegét. Használja a " " jeleket kifejezések keresésére. A keresési eredmények szűkítéséhez használja a finomító szűrőket. A nem nyilvános dokumentumok (például szakdolgozatok) csak egy részletet fognak megjeleníteni a keresési eredményekből.

Displaying 1 - 39 of 39 results.
PublikációŐsz Sándor Előd2021Pages: 541--556

Az elmúlt években az erdélyi református és unitárius gyökerű gyűjtemények-ben vizsgáltuk tizenöt, a 16. században élő protestáns teológus, ún. „reformátor” 1601 előtt megjelent, teológiai tárgyú munkáit. A possessorbejegyzések és széljegyzetek segítségével próbáltuk megállapítani, hogy a kötetek mikor kerültek Magyarországra, illetve hungarus-tulajdonos kezébe, azután kik adták-vették, olvasták, használták őket. A mennyiségi vizsgálat segít válaszolni arra a kérdésre is, hogy mely európai teológusok hatottak a hazai reformációra, felekezetképződésre, illetve mely nyugati tudósok teológiai látása határozta meg az Erdélyi Református Egyház 16–17. századi életét és tanítását.

PublikációPásztori-Kupán István20091153Pages: 252--286

PublikációKovács Sándor2018Pages: 11--11

PublikációGeréb Zsolt2015Pages: 194

Az ún. katolikus (közönséges) levelek között számon tartott újszövetségi irat szoros kapcsolatot mutat Pál apostol, illetve a páli iskola hitbeli szemléletével. Ezért esett választásom a Kolossei és az Efézusi episztolák után e levél szövegének kifejtésére. Munka közben ismertem fel, hogy a Péter apostol neve alatt ismert irat nemcsak a páli hagyományt, hanem a szinoptikus evangéliumok tradícióját is képviseli. Az újabb kutatás szerint a levél az ún. péteri iskola körében született Rómában az első század végén. Ez az őskeresztyén teológiai csoport önállóan bontakozott ki a Pál által meghatározott iskola mellett. Luther Márton az Újszövetség legfontosabb írásai közé sorolta, és azt ajánlotta a bibliaolvasóknak, hogy naponta olvassák és úgy táplálkozzanak vele, mint a mindennapi kenyérrel.

PublikációGeréb Zsolt2012Pages: 264

Az Efézusi levél kutatásának mai irodalma igen gazdag. Ezt az új exegetikai termést szándékoztam összefoglalni és alkalmazni a magyar olvasók számára. Az Efézusi levél az ún. páli iskola tanítását képviseli, amely azzal a szándékkal foglalja össze Pál apostol hagyatékát, hogy azt egy új egyházi-gyülekezeti élethelyzetre alkalmazza. Mintaszerű az az eljárás, amellyel a következő kérdésekre válaszol: az egyház egysége, a gyülekezeti szolgálatok, a hívő ember harca a világi kísértésekkel, a keresztyének mindennapi élete a szűkebb és tágabb társadalmi egységekben. Ezenkívül a gyülekezeti istentisztelete formai és lelki gazdagságának bemutatása teszik érdekfeszítővé a levél olvasását és tanulmányozását.

PublikációKecskeméthy István19232Pages: 40

PublikációKecskeméthy István19231Pages: 67

PublikációSzent-Iványi Ilona201910Pages: 189--196

A folyamatteológia nem úgy épül fel, mint a hagyományos rendszeres teológiák. Az „Istenről”, „Jézusról”, „Szentlélekről” és az „Egyházról” fejezetcímek távol állnak a folyamatteológiai gondolkodástól még akkor is, ha a folyamatteológiai munkák esetenként önálló fejezeteket, sőt önálló könyveket is jelentenek a fent említett kérdéskörökben. A folyamatteológia ugyanis filozófiai teológia, és tartózkodik a „kijelentéspozitivizmustól”. Ezért csupán arról beszélhetünk, hogy e teológiai megközelítés miként használja az „Isten” szót.

PublikációBuzogány Dezső20156Pages: 239--248

Ismerve ezt a kort, a címet akár ellentmondásosnak is lehet tekinteni. Bethlen Gábor uralkodását szinte teljesen kitöltötte a harmincéves háború, aktívan vett részt benne, mégpedig a protestáns szövetség oldalán, és aki ismeri a harmincéves háború mindennapjait, az jól tudja, hogy akkor épp nem volt divat toleránsnak lenni. A korabeli gyakorlatot megcáfolva, Bethlen Gábor mégis toleráns volt nemcsak a római katolikus egyház, hanem a különféle más felekezetek, sőt kisebb vallási csoportosulások irányában is. Erre kötelezte őt az erdélyi gyakorlat és a józan ész.

PublikációGeréb Miklós20151083Pages: 296--314

Ez a tanulmány elsősorban azt igyekszik feltárni és kielemezni, hogy az első felelős magyar kormány milyen hatást gyakorolt az egyházi életre és a felekezetekre. Ehhez leginkább a Pesti Hírlap 1848-as számai használnak forrásként, mint amelyek írott és hiteles adatokat közölnek a korról.

PublikációKállay Dezső20151086Pages: 688--693

PublikációGeréb Zsolt20161093Pages: 341--343

PublikációGeréb Zsolt20161093Pages: 343--345

PublikációMagyar Norbert20201132Pages: 101--117

Hóseás, a Kr. e. 8. századi próféta könyvének legismertebb metaforája az, amely révén a JHVH és Izráel népe viszonyát egy házassági kapcsolat formájában ábrázolja. Az istenség és népe közötti viszony házassági metaforával történő körülírása egyáltalán nem volt szokványos az ókori világban. A metafora hiányának az oka valószínűleg az, hogy az ókori közel-keleti istenségek általában férfi-női párként jelennek meg, azaz a férfi istenségnek mindenhol megvan a maga női párja, a felesége. Ehhez a női istenséghez kapcsolódtak általában az ember termékenységképzeteinek különböző vonatkozásai, mint az anyaméh termékenysége, vagy adott esetben a mezőgazdasági élettel kapcsolatos termékenység. A termékenységkultusznak ez a formája közelről ismert volt a kánaániak között is, vagyis azon a földrajzi területen, ahol az Ószövetség szerint Izráel népe telepedett le.

PublikációPéter Csaba20101036Pages: 656--657

PublikációPásztori-Kupán István20081016Pages: 677--699

It is often argued that the sixteenth-century Reformation initiated a chain of events that ultimately led not only to religious pluralism within the body of the Western Christian Church, but also to the rise and dispersion of mutual acceptance among various religious groups. The fact, however, that these two things (i.e. religious pluralism and tolerance) did not emerge directly and immediately (almost as a matter of course) from the Reformation itself, is similarly undeniable. As we shall see below, we have sufficient evidence to claim that although the Reformers – including John Calvin, Theodore Beza and others, with whom this paper is partly concerned – at some point in their lives (mostly in their youth) advocated and invocated the cultivation of the spirit of tolerance, most of them refrained from upholding such positions once their situation as leaders within a newly emerged (both religious and political) community or realm became established.

PublikációKállay Dezső2004303Pages: 157--159

Amint a cím alapján már sejthető, Geréb Zsolt jelen munkájában arra törekszik, hogy a két thesszalonikai levél tanítását egyetlen egységbe fogva, igei üzenetként tárja azt az olvasó elé.

PublikációTőkés István1996Pages: 443

Első helyre kívánkozó sajátosság az apostol Ige-szolgai-helytállása az élet forgatagában, valamint az elviselt próbák sorozata. Egyetlen más olyan újszövetségi irat sincs, melyben annyira szembeszökően világosodik meg, hogy az elhívott és kiküldött Ige-szolgáknak miképpen kell helytállaniok bánatban és örvendezésben, mélységben és magasságban, ellenségek és barátok között egyaránt. Helye és ideje van a szelíd szónak és a türelmes beszédnek éppúgy, mint a legszigorúbb és !egkíméletlenebb ítéletes megnyilatkozásnak. Aki vállalja a hív szolgálatot és a Krisztusról szóló vallástételt az emberek előtt, nem nélkülözheti a 2Kor levél "szép harcának" a bátor bizonyságtételét.

PublikációTőkés István1995Pages: 467

Minden bizonnyal állítható, hogy az egész páli irodalomban a gyülekezeti életet és állapotokat a legszélesebb skálán épp az első Korinthusi levél rajzolja meg; a mindenkori egyház életének sok-sok és állandóan időszerű kérdése tárul elénk. Minőségileg ugyan nem több, s nem is kevesebb, mint Pál apostol bármelyik írása, de a színek változatosságában és sajátosságaiban valamennyitől különbözik. "Leggazdagabban tájékoztat arról, hogy az apostol miképpen alapított és épített föl egy gyülekezetet, s eközben valamennyi intése és tanácsa hogyan irányul az egész gyülekezet építésére" (Wendland). És hozzátehetjük: gazdagon és mélyrehatóan ösztönöz, késztet és képesít a jelenkori egyház evangélium-hű építésére. A többi levél más színeket ragyogtat erőteljesebben, hogy aztán így valamennyit a maga helyén egyenlő értékűnek tekinthessünk. Most épp az első Korinthusi levél üzenete árad életünkbe, hogy nyomában felismerjük: a benne nyert ajándék nélkülözhetetlen az Úr Krisztus földi testében (12.

PublikációTőkés István1983Pages: 243

A szerzőt az a szempont vezette, hogy a kommentárban história-kritikai alapvetéssel meg kell érteni az I. század betűjét (litteráját), s ennek segítségével a bibliai írót a lehető legteljesebb kongenialitással. Mindezt pedig úgy kell írásban rögzíteni, hogy a feldolgozott anyag exegézise tartalmazza Szentléleknek az „itt és most" nyelvére átültetett üzenetét. Nincs tehát külön exegézis, és külön homiletikai alkalmazás (mint például Kecskeméthynél); nincs nyelvészeti apróságokban elvesző vizsgálódás; nincs kortörténeti és vallástörténeti adathalmaz; nincs egy bizonyos theologiai irány kiszolgálása; nincs a bibliai szöveghez lazán kapcsolódó elmélkedés, és mindezek mellett nincs semmiféle l'art pour l'art tevékenység. Ezért maradtak el a görög szavak és a grammatikai magyarázatok, valamint a szóelemzéshez tartozó részletvizsgálódások. Az ilyen fermészetű munkát is elvégezte a szerző, de a nyersanyagot dolgozószobájában hagyta.

PublikációKecskeméthy István1931Pages: 56

Obadja neve alatt tizennégy hatsoros strófa maradt ránk, melyek közül az öt elsőben (az 1-9. v.) egy régebbi balladát találunk, mely Jer. 49, 7-22. vben is megvan. Nagyon valószínű, hogy ennek a balladának a szerzőjét hívták Obadjának; mostani könyvecskénk írójának a nevét pedig nem ismerjük. --- Egy kései irodalmi termék a Jóél könyve is, amelynek keletkezési korát pontosabban nem is lehet meghatározni. Csak annyit mondhatunk egész általánosságban, hogy Tritozekarjánál, akinek művét mi 134 utánra tettük, valamivel későbbi lehet, mert eschatologiai anyaga, amivel dolgozik, már valamivel kiképzettebbnek és megállapodottabbnak látszik azénál.

PublikációKecskeméthy István1930Pages: 19

E könyvecske nem egy ember alkotása, hanem a néplélek szülötte. Úgy termett, mint a népdalok, népmondák stb. teremni szoktak. Hogy történeti személy a hőse, az inkább e mellett szól, mint ez ellen. Ha eredetileg tényleg a Királyok midrásában volt a helye és onnét (2 Kir. 14, 27 mögül) vétetett át a Dodekaprophetonba, az sem mond ellene népies eredetének. Ellenben feltétlenül mellette szól annak minden izében népies hangja, természetes eszejárása és az, hogy irodalmi anyagát, mint pl. a veszedelembe jutott hajóról a bűnös vizbedobása, a csodálatos hal, a csoda nagy város, annak napi járóföldekben megadott méretei, a csodafa stb., mind a népmeséknek — jórészt régi mythosok maradványaiból gyűjtött — közös kincseiből meríti.

PublikációKecskeméthy István1930Pages: 34

Habakuk könyvének egész gondolatvilága határozottan a Nagy Sándor korára és körülményeire utal. Az egész egy művészileg három fejezetre tagolt egységes és kerek irodalmi mű. Tartalma az, hogy Nagy Sándornak szinte isten-ellenesen emberfeletti sikereit az magyarázza, hogy Jahve őt büntetésül bocsátotta a világra. De túlkapásaiért ő ellene is kész már a bűntető ítélet, amit a leigázott népek fognak rajta végre hajtani. Ez oly rettenetes katasztrófába sodorja a világot, hogy még az egyptomi szabadítás alkalmával történteket is felül múlja.

PublikációHartenstein Károly1930Pages: 16

A zsidó népet általában „a vallás népének“ nevezik. Ezzel azonban a legnagyobbat még nem mondtuk meg róla. Nevezhetjük a „próféták népének".

PublikációKecskeméthy István1930Pages: 56

PublikációKecskeméthy István1929Pages: 37

Mal’akinak sem látomásai sem elragadtatásai nincsenek. Ezeket helyettesíti nála az eschatalogikus világnézlet, melynek alapján állva, ő is, mint a régi nagy próféták, Jahve szempontjából, az örökkévalóság szempontjából ítéli meg a véges dolgokat. A prófétai isteniismeret magaslatán áll, mikora vallásos viszonyt Jahve közt és népe közt az atya és fiú, egyben az úr és szolga viszonyának fogja fel, és úgy a kultuszi, mint az erkölcsi kötelességek teljesítését az e viszonyból folyó őszinte tisztelet külső megnyilvánulásának tekinti.

PublikációKecskeméthy István1928Pages: 49

PublikációSzékely István1917Pages: 36

Az Apokalypsis a világ- és egyháztörténet folyásáról vagy épen a mai világháborúról nem beszél. A könyvnek legnagyobb része inkább az őskereszténység történetével és lelki világával foglalkozik, m int a messze jövővel. Egyáltalában a könyv sokkal reálisabb, józanabb és kevésbé fantasztikus, mint az exegézisben járatlan világi és papi közönség hiszi. Lehet, hogy ennek megállapítása sokat levon a könyv érdekességéből a képzelődésre és miszticizmusra hajló emberek szemében, de annál jobban növeli annak értékét és érdekességét a komoly tudomány előtt.

PublikációKecskeméthy István1898Pages: 50

1. Az eset. (I. Móz, III, 1—8.)
2. Az első átok az első igéret. (I. Móz. III, 9—24.)
3. Az első jel (I. Móz. VII, 1—16.)
4. A második jel. (IV. Móz. XXI, 4—9.)
5. A Messiás személye. (És. XI, 1—2. és Lili, 2 -7.)
6. A Messiás országa. (És. LXV, 17 —25.)
7. A tizenkettedik órában. (Lukács III, 2—17.)
8. Az utolsó próféta. (Ján. I, 19—29.)
9. Jézus születése. (Lukács II, 1—7)
10. Örömhír. (Lukács II, 8—14.)