Repozitórium index

În cartea sa Biografie van de dominee, teologul practic olandez Heitink dedica un capitol special dezvoltării oficiului pastoral protestant. El se întreabă când a apărut pastorul protestant așa cum îl cunoaștem astăzi în istoria bisericii. Răspunsul la această întrebare ne duce înapoi în secolul al XVI-lea. În istoria Reformei, acesta este momentul când apare pastorul, însă nu ca preot hirotonit din sânul clerului, ci ca laic. Potrivit doctrinei reformate, membrii comunității lui Dumnezeu ocupă diverse oficii, iar în vârful acestora se află funcția de pastor. Comunitatea alege anumite persoane pentru această funcție după ce a constatat că aceștia au darurile necesare de la Dumnezeu pentru această slujire. Heitink consideră că, într-un timp relativ scurt după implementarea oficiului pastoral, pastorul a devenit un funcționar bisericesc. Această funcție, fie ea laică sau ecleziastică, a crescut în importanță de-a lungul timpului.

A dolgozatom a depresszió, valamint a depresszió és a hit kapcsolatának témáját járja körül. A dolgozat célja felmérni, hogy az egyetemisták körében hányan szenvednek depresszióban, valamint ez milyen hatással van a hitéletükre. Kutatásomhoz kérdőíves felmérést alkalmaztam, amelyet egyetemistákkal töltettem ki. Kutatásom kiértékeléséhez az SPSS programot használtam. A dolgozatomban bemutatom a depresszió jelenségét, valamint annak pszichológiai és biológiai vonzatait, továbbá a depresszió és a vallás, a depresszió és a hit kapcsolatát. A továbbiákban ismertetem a gyakorlati kutatás eredményeit. A kutatásom végére arra a következtetésre jutottam, hogy számos egyetemista korú diák szenved ebben a betegségben, valamint, hogy szoros kapcsolat áll fent a depresszió és a hit között.

A kora újkori unitárius prédikációirodalom története Erdélyben és Magyarországon Kutatócsoport és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2021. április 30-án konferenciát szervezett Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, melynek témája a korai reformátorokhoz kapcsolódó prédikációk és a prédikációtörténet vizsgálata volt. Az alapvetően Erdélyre és Magyarországra, valamint a magyar nyelvű prédikációs anyagra koncentráló konferencia a 16. századi prédikációkkal kapcsolatban vizsgálta unitárius, katolikus, lutheránus és református prédikátorok, kötetek, korpuszok, kéziratos és nyomtatott források történetét. E kötet a konferencián elhangzott előadások bővített, írott változatát tartalmazza. Az első blokkban az unitárius, a másodikban a katolikus, míg a harmadikban a protestáns anyagra koncentráló kutatások, összesen tizenkét tanulmány részletes képet ad a 16.

A lelkészi szolgálatot vállalók életének kiemelkedő eseménye a lelkésszé avatás vagy népegyházi kifejezéssel élve, a papszentelés. A protestáns egyházak szóhasználatában megmaradt ugyan a lelkész- vagy papszentelés kifejezés, de a római katolikus egyház gyakorlatával ellentétben ez nem szentség, hanem az egyház által gyakorolt szertartás, ritus ecclesiasticus. Ebben a tanulmányomban az unitárius paprendelés (ordináció) gyakorlatáról, illetve a lelkészi oklevél és eskü szövegének változásairól értekezem röviden.

A 17-ik század derekán a kolozsvári unitárius kollégium falai között feltűnt egy igen figyelemreméltó személyiség, akit nem sokkal az itt folytatott tanulmányai után a kollégium seniorának választott. Felvinczi György nem mindennapi élettörténete kettős síkon mozog. Egyaránt megtalálható benne a költőiség, a kultúra szolgálata, de ugyanakkor jelen van a botrány és a peremre sodortság is. Talán ebből a kettősségből adódik az is, hogy a „bohócz-múzsa hívének” nevezték őt. Dolgozatom célja bemutatni egy olyan személyiség irodalomtörténeti jelentőségét, aki közel egy évszázaddal előzte meg korát. Homályba vesző életműve olyan jelentős elemeket tartalmaz a magyar színjátszás történetében, amelyekről méltán kell megemlékezni. Mindezt ránk maradt művei és a róla szóló feljegyzések alapján kívánom megtenni.

A nyert tapasztalatok alapján nyilván megállapítható, hogy az életkori sajátosságok érvényesülése nyomán a különböző nemzedékek között ellentétek jelentkezhetnek, sőt sokak véleménye szerint mindig jelentkeznek is. Mert az idősebb nemzedékre az jellemző, ami sajátossága az egyes személynek is, hogy ezek visszanéző emberek. A múltra tekintenek, oda, ahol megtalálják értékeiket, amelyekért dolgoztak, alkottak, s amelyek sikereket is jelentettek. Ami a múlt volt, az biztos, ahhoz ragaszkodnak, azt meg akarják tartani – s ezt tartják jónak, tovább is megtartandónak az ifjabb nemzedék számára is. Ezzel szemben az új nemzedék előre tekintő, a jövőbe vetíti vágyait, ott akarja megvalósítani önmagát. Így előre nézve, gyakran türelmetlenül sietne a jövő felé. Azonban nem tud vágyai szerint futni, mert akadályokba ütközik. Ilyen akadálynak látja az előtte járó idősebbek „maradiságát”. A nemzedékek szembefordulnak egymással, ellentétek, vagy éppen harc indul meg közöttük.

A csupán emberi látás azt érzékeli, hogy jó évtizeddel ezelőtt új idők köszöntöttek be hozzánk. Az új időkkel megnyíltak a külső hatalmi beavatkozással önkényesen lezárt zsilipek, s a lelkipásztori szolgálatra felkészülni óhajtó ifjaknak nagy csoportjai „árasztották el” a Teológiát. Ők már más generáció. Ők immár jó tíz éve, azaz zsenge ifjúkoruktól fogva az új idők neveltjei. Őket már az új idők formálták: a szabadság. Az a szabadság, melyről a többet tapasztaltak és ez által idősebbek, tudják, hogy sok tekintetben viszonylagos; sőt azt is látják, hogy ez a szabadság olykor már szabadosság a mindenkinek egyéni jog szerint minden lehetséges elv alapján.

A dolgozat során igyekeztem a források lehető legteljesebb feltárására, összegyűj-tésére, válogatására és feldolgozására. Kutatási központ volt az Erdélyi Unitárius Egyház Könyvtára, és az Erdélyi Unitári-us Egyház Levéltára a Marosi Egyházkör Esperesi Hivatalának Levéltára, a Teleki Téka, Maros megye Megyei Könyvtára, illetve a Marosi Egyházkör egyházközségeinek levéltára.

A dolgozatom Simén Dániel élettörténetét és egyházszolgálatát ismerteti. Életútjának ismertetése során azonban nem volt lehetőségem kitérni különösebb részletekre. A dolgozatban inkább életének azon kiemelkedő mozzanataira tértem ki, melyek meghatározták életének az irányba való mozdulását, hogy végül a vádlottak padjára került és elítéltetett. Simén életrajzának kibontása során információ hiányában nem tértem ki magánéletére, családjára. A dolgozatom lineáris felépítés mentén, kronologikus sorrendben halad, Simén Dániel élet- és pályaszakaszait követve. A dolgozat célja nem az ügynökvadászat vagy az olcsó populizmus volt, hanem a számomra teljességgel ismeretlen korszak dinamikájának, politikai és egyházi döntéseinek megértése. Gyermekkoráról, diákéveiről és magánéletéről információk hiányában csak röviden szóltam, azonban munkásságát, egyházszolgálatát és az egyházi vezetésben betöltött szerepeit bővebben is ismertettem.

Kutatásomban a múlt század háborúktól hangos, politikai változásokban gazdag, a totalitárius államhatalom megszilárdulásának éveiben igyekeztem feltérképezni, hogy egy unitárius lelkészházaspár hogyan élte meg mindennapjait.

Dolgozatom tárgya a kolozsvári unitárius kollégiumban 1878 és 1911 között végzett diákok fényképpel ellátott életrajzainak bemutatása. A kutatásom célja egy személyi adattár létrehozása, amely a vizsgált időszakban a kollégium diákjait azonos szempontok alapján vizsgálja. Egy személyi adattár készült el így, amely tartalmazza az egyes diákokra vonatkozó legfontosabb adatokat, így a születési és elhalálozási dátumokat, vallási, nemzetiségi hovatartozást, illetve a későbbiekben folytatott tanulmányaikat, végzettségüket, személyes és családi életüket, karrierjüket. A kollégium fontosságát, kiemelkedő szerepét erősítik és támasztják alá a dolgozatomban ismertetett életrajzi adatok. Az adattár nemcsak életrajzgyűjtmény kíván lenni, hanem a feldolgozott adatok, szempontok révén látleletet igyekszik nyújtani a diákság vallási, nemzetiségi, lakhelyi hovatartozásáról és pályaválasztási arányokról, tendenciákról, mindezt kiegészítve a vizuális adatokkal.

Az elmúlt két évtizedben egyházunk történelmével kapcsolatban több kutatás is zajlott, ezeknek eredményeként néhány jelentős munka is napvilágot látott, mindazonáltal az egyház történetében fontos szerepet játszó nők életét, munkásságát kevesen kutatták. Nem készült még el egy olyan összegző munka, amely átfogó ismertetést nyújtana a magyar unitarizmus történelmében vezető szerepet vállaló nőkről. Evidens ugyan, hogy az unitárius egyházban is voltak olyan nők akik, tevékenységükkel, adományaikkal, hitükkel munkálták és előre lendítették az unitarizmus ügyét, monografikus igénnyel mégsem dolgozták fel történetüket.

Manapság igen divatossá vált különböző korok híres személyeinek kutatása, kiváltképen, ha ezek a személyek valamilyen csodához, híres tetthez vagy alkotásaikról híresek. A róluk alkotott, gyakran fiktív, színes elemekkel alkotott kép, hozzátartozik kultuszukhoz. Leggyakoribb és talán épp ezért az elsődleges kutatási alanyok mindig az egyházak berkein belül fedezhető fel, ugyanis itt található meg az a közeg, amelyben elsődlegesen ilyen híres személyek „teremtek”. Ezen túl az irodalom, a költészet az, amely kultikus egyének sokaságát hordozza és a hősök, politikai személyek, valamilyen csatában részt vett vagy mindezen ötvözetek egyikének főhőse.