Publikációk
Böngészés publikációtípus szerint
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5002.jpg?itok=MZ9vvT_X)
Herczeg Pál
› 2020
› Oldal: 144--155
Az Újszövetség keresztelésről szóló szövegrészei igen sokszínűek, ennek ellenére lényegében két csoportba sorolhatjuk ezeket. Az egyik csoportba olyan szövegrészek tartoznak, amelyek a történeti Jézushoz kötődnek. Ezekkel értelemszerűen a történeti iratokban találkozunk elsősorban, s így egy bizonyos „történetiség” határozza meg őket. A történetiség szót azért tettem idézőjelek közé, mert az Újszövetség történeti anyagának írásba foglalása általában későbbi az inkább elméleti jellegű levélirodalom darabjainál, és ezekben természetesen a történésekhez, az eseményekhez kötődve fogalmaznak.…
Szaktanulmány
› Újszövetség
› keresztség, Máté evangéliuma, Márk evangéliuma
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5002.jpg?itok=MZ9vvT_X)
Pleșu Andrei
› 2020
› Oldal: 118--143
Jézus beszéde nem pusztán utópia, hanem cselekvő erő. Ez az alapvető felismerés, amely mentén a mérvadó kortárs gondolkodó értelmezi az evangélium példázatait. Értelmezése hűen reprodukálja a szöveget, ugyanakkor eredeti is. E szerző véleménye szerint a szívünkbe oltott értelem, az elkerülhetetlen elköteleződés, a hallásnak megfelelő cselekvés és az ideológiai gondolkodásmód megtörése éppen azt a belső teret hódítja vissza számunkra, „amely elengedhetetlen ahhoz, hogy e világon kívül otthonra találjuk”. A tanulmány Andrei Pleșu könyvének előszavát tartalmazza Visky…
Szaktanulmány
› Spiritualitás, Újszövetség
› példázat, Jézus példázatai, narratív teológia, narratív bibliamagyarázat
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5002.jpg?itok=MZ9vvT_X)
Magyar Norbert
› 2020
› Oldal: 101--117
Hóseás, a Kr. e. 8. századi próféta könyvének legismertebb metaforája az, amely révén a JHVH és Izráel népe viszonyát egy házassági kapcsolat formájában ábrázolja. Az istenség és népe közötti viszony házassági metaforával történő körülírása egyáltalán nem volt szokványos az ókori világban. A metafora hiányának az oka valószínűleg az, hogy az ókori közel-keleti istenségek általában férfi-női párként jelennek meg, azaz a férfi istenségnek mindenhol megvan a maga női párja, a felesége. Ehhez a női istenséghez kapcsolódtak általában az ember termékenységképzeteinek különböző vonatkozásai, mint…
Szaktanulmány
› Ószövetség
› házasság, házasságtörés, Hóseás könyve, kultikus prostitúció, termékenységkultusz
› Hóseás 4.12 - 14
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5001.jpg?itok=KRJxYM2k)
Dézsi Csaba
› 2020
› Oldal: 296--304
Kutatási összefoglaló
› Újszövetség
› doktori védés, történeti Jézus, feltámadás, apostoli hagyomány
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5001.jpg?itok=KRJxYM2k)
Peres Imre
› 2020
› Oldal: 294--296
Beszámoló
› Újszövetség
› doktori védés, történeti Jézus, feltámadás, apostoli hagyomány
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5001.jpg?itok=KRJxYM2k)
Buzogány Dezső
› 2020
› Oldal: 266--275
Melanchthon dialektikájának három korszakát ismeri a szakirodalom: 1520, 1528 és 1547. Az elsőre nézve levelezésében találunk utalást. 1519 januárjában Bernard Maurust látja el oktatási tanácsokkal. Levelében egyértelművé teszi, hogy senki se lehet kellőképpen művelt, ha nem tanulta meg a dialektikát, s ezért tervezi, hogy ír valamit röviden és vázlatosan a dialektikáról is. 1520 márciusában már Johannis Schwertfergernek, a wittenbergi jogászprofesszornak dedikálja megjelent dialektikáját. Ebben megemlíti, hogy diákjai sürgették a dialektika bővebb és alaposabb bemutatását, amit meg is…
Szaktanulmány
› Egyháztörténet
› Philipp Melanchton, humanizmus, dialektika
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5001.jpg?itok=KRJxYM2k)
Juhász Zoltán
› 2020
› Oldal: 242--265
Eduard Böhl, a 19. század második felének tudós teológusa 1864-től 1899-ig volt a bécsi Protestáns Teológiai Fakultás Református dogmatikai tanszékének professzora. A Habsburg-kormányzat 1818-ban központi rendelettel tiltotta be a birodalom egész területén élő diákok számára a külföldi egyetemjárást, hogy ezzel az intézkedéssel akadályozza meg a német egyetemek liberális szellemiségének beszivárgását.
Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
› Eduard Böhl, dogmatika, dogmatörténet, teológiatörténet, eszkatológia, ortodoxia, liberalizmus
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5001.jpg?itok=KRJxYM2k)
Simon János
› 2020
› Oldal: 224--241
Jézus korának közigazgatási és bíráskodási gyakorlatát nem könnyű megérteni. Nemcsak azért, mert a forrásaink hiányosak, de bizonyos vonatkozásokban ellent is mondanak egymásnak. Ugyanakkor ezek az ellentmondások nem meglepőek. Jézus korában a közigazgatás vagy igazságszolgáltatás működése ugyanúgy talány volt az átlagpolgár számára, mint ahogyan ma is. Mert ezeknek manapság is csak bizonyos vonatkozásait ismerjük, rendszerint annyit, amennyi a mindennapi élet intézéséhez szükségeltetik. Ezért aztán tapasztalataink is különbözhetnek, és két különböző személy teljesen másként írhatja le…
Szaktanulmány
› Egyéb
› Római Birodalom, közigazgatás, Pontius Pilátus, Palesztina, Júdea
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5001.jpg?itok=KRJxYM2k)
Pleșu Andrei
› 2020
› Oldal: 193--223
Az elrejtés és a felfedés paradox egyidejűsége egyike a Szentírás kulcsfontosságú témáinak. Isten, aki „rejtve van” (Mt 6,6; 6,18), látja minden ember titkát (Róm 2,16); elrejti titkait a bölcsek elől, hogy kijelentse a csecsemőknek (Mt 11,25); az arra méltóknak pedig ad az „elrejtett mannából” (Jel 2,17). Másrészt pedig Isten az, aki „megvilágítja a sötétség titkait” (1Kor 4,5), és aki Fia által azt hirdeti, hogy „nincs olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék” (Mt 10,26; Mk 4,22; Lk 8,17 és 12,2). A „rejtekhely” az ember számára is finom…
Szaktanulmány
› Újszövetség, Spiritualitás
› példázat, Jézus példázatai, narratív teológia, narratív bibliamagyarázat
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5000.jpg?itok=iNAiS_Hq)
Steiner József
› 2020
› Oldal: 416--419
Recenzió, kritika
› Újszövetség, Rendszeres teológia
› teológiatörténet, tekintély, hagyomány, apostoli hagyomány, őskeresztyénség
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5000.jpg?itok=iNAiS_Hq)
Simon János
› 2020
› Oldal: 401--415
Az elmúlt év utolsó számában indított tanulmánysorozat első része a Romániai Református Egyházra vonatkozó pénzügyi és számviteli jogszabályokat és a pénzügy, illetve számvitel általános alapelveit ismertette,1 ebben a részben pedig a számviteli szabályok gyakorlati vonatkozásait tekintjük át, és igyekszünk bővebben kifejteni a lényegi kérdéseket, de érinteni fogjuk az azokat a rendelkezéseket is, amelyek a kevésbé relevánsak az egyházakra nézve.
Szaktanulmány
› Gyakorlati teológia
› egyházi adminisztráció, pénzügyvitel, gazdaság
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5000.jpg?itok=iNAiS_Hq)
Buzogány Dezső
› 2020
› Oldal: 394--400
Mi a szillogizmus? Az a beszédforma, amelyben több állításból szükségszerűen más állítás következik. Arisztotelész meghatározása ez, amelyet Melanchthon bővebben megmagyarázott tanítványainak: a szillogizmus olyan beszédforma, amelyben három tétel (terminus) úgy kapcsol össze két állító és megengedő mondatot, hogy szükségszerű következtetés származzék belőle. Például: Minden bor felhevít. A malvaticum bor. Szükségszerűen következik, hogy a malvaticum felhevít. Melyek a részei? A felső tétel (terminus maior), amely az első mondatban található, és később az alanynak tulajdonítjuk; az alsó…
Szaktanulmány
› Rendszeres teológia, Egyháztörténet
› Philipp Melanchton, retorika, dialektika, szillogizmus, humanizmus, reformáció
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5000.jpg?itok=iNAiS_Hq)
Debreczeni István
› 2020
› Oldal: 377--393
Jürgen Moltmann, a Tübingeni Egyetem nyugalmazott rendszeres teológia professzora a 20. század és napjaink egyik legjelesebb német református teológusa. Személyes és szakmai életpályája egyaránt rendkívüli és inspiráló. Világszerte ismert teológussá A reménység teológiája című könyve tette őt, amely már 1965-ös megjelenésekor nagy visszhangot keltett, és azóta számos nyelvre lefordították. Legnagyobb érdeme az eszkatológiának mint a keresztyén reménység forrásának „újrafelfedezése”, a jelenlegi világnak az eljövendő fényében történő megismerése. Jelen írásnak Jürgen Moltmann Gott in…
Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
› eszkatológia, teremtés, pneümatológia
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5000.jpg?itok=iNAiS_Hq)
Bekő István Márton
› 2020
› Oldal: 353--376
Napjaink szövegértelmezési eljárásai között a történetkritika jelenti a klasszikus és követendő utat. A mögöttünk hagyott évtizedekben megjelent új impulzusok és szövegértelmezési szempontok nemhogy gyengítették volna a jól bevált irányt, hanem erősítették annak eredményeit. A lélektantól, szociológiától és irodalomtudománytól nyert felismerések egyre hatékonyabban beilleszkedtek az eddigi irányzatokba, sőt a régiek is új felismeréseket kaptak. A Református Szemle már jelentetett meg tanulmányokat az új hermeneutikai szempontokról, valamint azoknak a szövegértelmezésben alkalmazott…
Szaktanulmány
› Újszövetség
› hermeneutika, exegézis (szövegértelmezés), recepciókritika, Márk 6:34-44
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2020/2020-5000.jpg?itok=iNAiS_Hq)
Józsa Bertalan
› 2020
› Oldal: 309--352
János evangéliumának jelképes nyelvezete komoly kihívás az olvasó számára, ezért a bibliamagyarázók már a korai egyház korában, vagyis az evangélium egyházi használatának kezdete óta „lelki evangéliumként” utaltak rá, és élesen megkülönböztették azt a másik három evangéliumtól. Ez a lelkiség a metaforikus nyelvezetben nyilvánul meg, értelmezése pedig nem evidens. A kutatók között mai napig nem csillapodik a heves vita az átvitt értelmű szavak, kifejezések és perikópák meghatározásáról, azoknak szövegbeli funkcionalitásáról és céljáról, teológiai értelmezéséről, a metaforikus képek…
Szaktanulmány
› Újszövetség
› János evangéliuma, metafora, kenyér, képes beszéd, exegézis (szövegértelmezés)