Spiritualitás

Hálás, ám egyben nehéz kutatói munka terhét veszi magára az, aki az iszlám vallás kevésbé ismert részleteivel, ellentmondásaival, valamit a muszlim szentkultusz témakörével foglalkozik. E tanulmányban feladatomnak tartottam a Koránban található ellentmondásokra felhívni a figyelmet, emellett részletesen ismertetni a muszlim imatípusokat, illetve – ismerve a tanulmányok terjedelmének korlátait – kutatási területem eddig feltárt részleteit is be kívánom mutatni az iszlám, mint a 2. legnagyobb világvallás iránt érdeklődőknek.

A Spiritualitás és misszió az egyházban nevet viselő lelkészi továbbképzés és szakmai műhely 2023. március 2-án tartotta meg A lelki éhség 7.0 című konferenciáját a budapesti Ráday Házban. Ennek témája a lelkészek hivatásgondozásának problémája volt. A magyarországi evangélikus lelkészek körében végzett felmérés eredményeiről Járay Márton számolt be Az elveszett pásztor – egy lelkészkutatás tanulságai című előadásában.

A tanulmány szerzője azt vizsgálja a kánai menyegző története miképpen jelentkezik a folklórszövegekben, illetve a bibliai forrástól eltérő mesemondói interpretációkban. A folkloristák által gyűjtött szövegek a lokális közösségekben zajló lakodalmi és farsangi mulatságok hangulatát idézik, a mesenarratívák vernakuláris nyelvi kifejezései az elbeszélés profán és humoros jellegét erősítik. A bibliai történettől való eltérések jól láthatók a szimbolikus motívumokban és epizódokban, illetve az egyes szereplők cselekedetének megítélésében.

Rolf Theobold könyvének központi kérdése: hogyan tudunk a rendelkezésre álló idő rövidsége ellenére olyan lelkipásztori beszélgetéseket folytatni, amelyek célja a problémák megoldása? A rövid távú lelkigondozás gyakorlatával kapcsolatos másik igazság az, hogy minden út az első lépés megtételével kezdődik. Sem a tanácsadó, sem a tanácskérő nem várhat azonnali megoldást minden gondra. A megoldás felé vezető úton szükség van egy kezdeti impulzusra, ezért a hangsúly nem az azonnali gyógyulásra, hanem a bátorítás és támogatás azonnali szavára kerül.

A keresztyén kegyesség gyakorlatának helyes szemlélete és megértése a keresztyén élet nélkülözhetetlen része. Ennek megítélése más és más hangsúllyal, fókusszal jelent meg a keresztyén egyház korszakaiban, amelynek oka nem csupán abban keresendő, hogy az egyházban eltérő kegyességgyakorlatok honosodnak meg a különböző időszakokban. A kegyesség gyakorlata ugyanis minden vonatkozásban narratív és interpretativ funkciót tölt be. Narratív abban a tekintetben, hogy keretet ad a keresztyén ember önértelmezésének.

Adorjáni Zoltán, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet újszövetséges professzora 2021. november 13-án töltötte a 65. életévét. A tiszteletére megjelent könyv 43 szerző tanulmányát tartalmazza. A kötet szerzői több szálon kötődnek az ünnepelthez: jelenlegi kollégák és egykori kollégák, testvérintézmények tanárai, tanítványok, barátok. Az itt megjelenített tanulmányok tartalmilag érintik a biblicum, a rendszeres teológia, a gyakorlati teológia, az egyháztörténet, a művészettörténet és művelődéstörténet területeit.

Horváth Levente lelkész könyve az évek során kialakított Testvériség kurzus anyagához kapcsolódik. A kurzus anyagán Horváth Levente, munkatársi csapatával együtt 2012 óta dolgozik, alkalmazását számos életvezetési programban próbálták ki (a Jó Pásztor Egyesület egyik programprojektje keretében). Ez az anyag, örömközpontú evangéliumi tanítása mellett izgalmas ötvözetét nyújtja a kommunista uralom alatt üldöztetést szenvedő keresztyének pozitív és derűs hittapasztalatának is, amely a szerző szerint napjainkban is eredményesen alkalmazható életbölcsességnek bizonyul.