Oktatói publikációk

DAVID J. FULLER, A Discourse Analysis of Habakkuk

The erudition, precision and commitment guiding this study is admirable. Nonetheless, while linguistic analysis may entice the reader with the promise of a higher degree of objectivity, preconceptions regarding the base text, its structuring, the construction of reading, and the interpretation of linguistic data involve a fair amount of subjective and debatable factors that confine Systemic Functional Linguistics within the methods to be tamed by responsible scholarship.
DOI: https://doi.org/10.1093/jss/fgab006

Der Tempelweihspruch Salomos (I Reg 8,12–13/LXX III Bas 8,53)

Ein neuer Vorschlag

Der Tempelweihspruch (I Reg 8,12–13) ist in einer längeren Version in der LXX (III Bas 8,53) überliefert. Wie verhalten sich die beiden Fassungen zueinander? Dieser Artikel argumentiert dafür, dass sowohl der MT als auch die LXX auf eine gemeinsame fehlerhafte Quelle zurückgehen, die der Herausgeber des MT dahingehend korrigierte, dass er Sätze des ursprünglichen Spruches wegließ, während der Übersetzer der LXX den Spruch möglichst wörtlich zu übersetzen versuchte.

Deut 32,24 - Démonológia vagy valami más?

A Deut 32,24-et nagyon gyakran úgy tekintik, mint az izraeli vallásban továbbélő, politeista elemek monoteizmus előtti vallástörténeti kövületét. Ennek megfelelően a 24. versben előforduló „dögvész” és „járvány” kifejezéseket a kánaáni Resef és Qeteb istenségek vagy természetfeletti erők (görög eredetű szóval démonok) megtestesítőinek tartják. Feltűnő azonban, hogy a két említett főnév a Deut 32,24–25-ben JHVH hét nyila között jelenik meg, ahol öt minden kétséget kizáróan megszemélyesített jelenség, és nem démon vagy istennév.

Az igaz hitből él?

Hitvita és exegézis - Habakuk 2,4b reformáció korabeli magyarázataiban

Pál apostol nyomán Habakuk 2:4 a keresztyén teológia egyik kulcsfontosságú szövege, amelyre az Újszövetség három alkalommal konkrétan hivatkozik. A reformáció korában, amikor a hit általi megigazulás újra a teológiai figyelem középpontjába kerül, ez a szövegrész, illetve ennek újszövetségi referenciái ismét jelentős szerephez jutnak. A tanulmány rámutat arra, hogy Hab 2:4 héber szövegének eltérő értelmezése milyen következményekkel járt a két nagy reformátor, Luther Márton és Kálvin János hit-értelmezésére nézve.