Az első fejezetben a médiaelméleti alapismereteket mutattam be, hiszen ez elengedhetetlen a továbbiakban ahhoz, hogy összefüggéseket keressük és kapjunk a médiatermékek fogyasztása és a fogyasztók magatartása között. A második fejezetben a média és a befogadó közönség viszonyáról írtam, különböző hatáselméleteket bemutatva. A harmadik részben a tömegmédia átalakulását mutattam be, hiszen napjainkban nem csak írott sajtó létezik és nem csak a professzionális újságírók osztanak meg tartalmakat. A negyedik fejezetben bemutattam, hogyan kerül a médiával kapcsolatba az egyén, hogyan kerül a hatása alá, milyen kommunikációs struktúrák mentén szerveződnek meg a kommunikációs erőforrások. A dolgozatom ötödik részében az etika és a média viszonyát vizsgáltam. A hatodik részben az erdélyi magyar történelmi egyházak és a média viszonyával foglalkoztam.
Mára már közel se ma szószék az egyedüli hely, ahonnan híveinkkel a lelki táplálék mellet információkat osztunk meg, így elengedhetetlen naprakész információkkal rendelkezni. A média manipulációit és a hamis információkat pedig a saját keresztény értékrendszerünkhöz való ragaszkodás által lehetünk képesek kivédeni, hiszen nem elég a hiteles forrás, szükséges a megingathatatlan értékrend is. Dolgozatomban kísérletet tettem arra, hogy a kommunikáció elemeit, a média hatásait és az egyházi média (írott és online) viszonyát bemutassam, az erdélyi magyar egyházak jelenlegi online médiahasználati trendjeit bemutassam. Törekedtem a teljes képet megrajzolni, mindegyik felekezet esetében megkerestem az illetékes szakembert, aki segíteni tudott. Véleményem szerint a koronavírus járvány az erdélyi magyar egyházak esetében jelentősen hozzájárult az online felületen történő vallásos alkalmak elterjedéséhez. Az, hogy ez mennyire színvonalas egyházközségi szinten és érdemes-e ezután is az istentisztelteteket online térben közvetíteni, nem az én feladatom eldönteni. Remélem, hogy a dolgozatom segítségére lesz mindazoknak, akik a témában tájékozódni szeretnének.