Rendszeres teológia

This master's thesis examines the ego concepts of the New Age and postmodernism, weighing them against the gospel and the Christian confessions. The research explores the birth of the modern self, focusing on how humanity shifted from following the divine order to creating its own identity. The thesis critiques the unstable, fluid identity of postmodernism, as well as the self-worshipping ego of the New Age movement. Based on Scripture and Reformed confessions, the work contrasts these modern secular ideas with the biblical worldview.

„A magiszteri dolgozat a New Age és a posztmodernizmus ego-fogalmát vizsgálja, megmérve azokat a történelmi keresztyénség és az evangélium mérlegén. A kutatás során a szerző feltárja a modern én kialakulásának folyamatát, fókuszba állítva azt a szellemi fordulatot, amellyel az ember a külső isteni rendhez való igazodást felcserélte a befelé forduló, autonóm önmegalkotással. A dolgozat kritikai elemzés alá vonja a posztmodernizmus dekonstruált, folyékony én-képét, valamint a New Age pszichologizált, önistenítő egoját.

This thesis examines the theology of the intermediate state, focusing on the dogmatic and pastoral significance of the unconscious state of the dead for the contemporary church. The research interprets the state between death and the final resurrection by comparing Reformed and Seventh-day Adventist perspectives, highlighting its practical implications for comforting the bereaved. Using historical and comparative methods, the study analyzes trichotomous, dichotomous, and monistic models, concluding that these theological differences are shaped by distinct anthropological presuppositions.

Jelen dolgozat a köztes állapot teológiáját, kiemelten a lélekalvás tanának dogmatikai és pasztorális jelentőségét vizsgálja. A kutatás fő célja a halál és a végső feltámadás közötti állapot értelmezése a református és a hetednapi adventista teológiai álláspont összehasonlításával. A munka rámutat a téma gyakorlati hatására a gyászolók vigasztalásában. A dolgozat dogmatörténeti és összehasonlító módszerrel elemzi a trichotóm, dichotóm és monista antropológiai modelleket. Megállapítja, hogy az eltérések mögött sajátos antropológiai előfeltevések állnak.

This thesis addresses the challenges of small-group catechesis (5–10 participants) within the Transylvanian Reformed context, characterized by declining youth participation and fragile faith commitment in the context of the Romanian Reformed congregations which comprise 2.38% of the population according to 2021 census. The central research question examines how Motivational Interviewing (MI) can be applied in catechetical settings so that faith commitment and ecclesial integration emerge from intrinsic conviction rather than external obligation.

A szakdolgozat az erdélyi református kontextusban tapasztalható kiscsoportos katechézis hatékonysági kihívásaira reagál, amelyet a fiatalok csökkenő részvétele és a törékeny hitbeli elköteleződés jellemez, mindezt a romániai reformátusság 2,38%-os arányának (2021-es népszámlálás adatai) figyelembevételével. A kutatás központi kérdése az, hogy miként alkalmazható a motivációs interjú módszere katechetikai kontextusban úgy, hogy a hitbeli elköteleződés és a gyülekezetbe való betagolódás belső meggyőződésből fakadjon. Az elméleti keretet a gyülekezeti pedagógia, Elaine B.

This thesis examines Leibniz's Theodicy and its problem: how the existence of evil can be reconciled with the perfection of God. It explores the interrelation of metaphysical, physical, and moral evil with divine goodness, omnipotence, omniscience, and providence. The thesis pays attention to the theory of possible worlds and to Leibniz's claim that God chose the best among all possible worlds. The thesis also analyzes the relationship between divine foreknowledge and freedom, focusing on the distinction between certainty and necessity, as well as determination and coercion.

A dolgozat Leibniz Teodiceájának központi kérdését, a rossz és az isteni tökéletesség összeegyeztethetőségét vizsgálja. A kutatás bemutatja, miként kapcsolódik egymáshoz a metafizikai, fizikai és erkölcsi rossz, valamint Isten jósága, mindenhatósága, mindentudása és gondviselése. Kiemelt figyelmet kap a lehetséges világok elmélete és az a tétel, amely szerint Isten a lehetséges világok közül a legjobbat választotta.