Közigazgatási határmódosítások az Erdélyi Református Egyházkerületben (1868–1905)

Contributor

(Ez a dolgozat bemutatásra került a 25. Reál- és Humántudományok ETDK, illetve a 36. OTDK keretében. Az 25. ETDK-n a dolgozat harmadik helyezést ért el.)

Amikor az Erdélyi Református Egyházkerület közigazgatás történetének egy adott szakaszát választottam dolgozatom témájának, mindezt annak tudatában tettem, hogy egy eddigi ismeretlen területtel kell foglalkoznom. A megfelelő forrásanyagok megléte szintén kérdés volt, akárcsak az időszak pontos behatárolása. A munkamódszer javarészt primer kutatást igényelt. 

A levéltári kutatás során begyűjtött adatok feldolgozása után sikerült a téma kapcsán felmerülő fontosabb kérdéseket tisztázni. Egyrészt világossá vált, hogy az egyházkerület életében bekövetkező komolyabb közigazgatási határmódosítások a 19. század második felére tehetők, valamint a 20. század kezdetére. Másrészt az események alapján egyre jobban körvonalazódott a dolgozat váza is. Ahhoz, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület közigazgatásának fontosabb változásait közölni lehessen, ahhoz először meg kell ismerni azoknak az egyházmegyéknek a rövid történetét, amelyek az egyházkerületet alkották, és amelyek a választott témakör tárgyát is képezik. Ezt szolgálja a dolgozat első fejezete. A második egység a már említett primer kutatómunka legfontosabb eredményeit foglalja össze. A közigazgatási módosítások irányába tett előrelépések egyértelműen külön figyelmet kapnak. Ennek tulajdonítható, hogy az egyházközségek és egyházmegyék új beosztását tárgyaló időszak külön fejezetben szerepel, akárcsak az 1902-ben bekövetkező egyházkerületi szinten végbemenő nagy területi reform. De ide lehet sorolni a körlelkészségekről és a missziói egyházközségek megalakulásáról írt rövid szakaszt. 

A fenti események relevanciáját jól jelzi, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület területén végbemenő akár nagy méretű közigazgatási határmódosításokkal vagy a kisebb, adott esetben regionális szintű területi változásokkal egyházkerületi szinten foglalkoztak, amit a zsinati vagy egyházkerületi közgyűlések jegyzőkönyvei dokumentálnak. A dolgozat ezen jegyzőkönyvek anyagát dolgozza fel. Ennek oka egyrészt, hogy kezdetben az Igazgatótanács jegyzőkönyveiben elenyésző mennyiségű adatot találtam a témát érintően, ezért úgy döntöttem, hogy a zsinati vagy az egyházkerületi közgyűlési határozatokat részesítem előnyben. Másrészt külön meg kell említeni a járványügyi szabályozásokból származó komoly hátrányokat. Az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárában például csak korlátozott számban és előzetes bejelentkezés esetén lehetett kutatni, ami némileg lasította a munkálatokat, és még inkább arra ösztönzött, hogy mindenekelőtt a szükséges zsinati vagy közgyűlési jegyzőkönyvek anyaga legyen meg. Noha ez az egyházmegyei vizitációs jegyzőkönyvek, vagy akár egyes egyházközségek levéltári felkutatásának kárára ment, annyit mindenképp meg kell jegyezni, hogy még így is csak úgy sikerült a témát a dolgozat megszabott keretei között tartani, hogy az úgynevezett körlelkészségek kifejtésére nem kerülhetett sor. 

A következőkben megkíséreljük bemutatni az Erdélyi Református Egyházkerület területén bekövetkező komolyabb közigazgatási módosításokat 1868–1905 között, kezdve az egyházmegyék rövid bemutatásával.