Dolgozatomban a 18. századi főúri temetéseket, és a temetések során zajló lelkipásztori szolgálatot kutattam. Munkám során igyekeztem utánajárni és lépésről-lépésre leírni a korabeli főnemesi temetéseket, felkutatni minden témába vágó vonatkozást a zsinati iratokból, egyházi törvényekből, illetve naplófeljegyzésekből, valamint következtetéseket levonni és paradigmákat felállítani azon statisztikai adatokból, amelyeket a 18. századi temetési beszédek irodalomjegyzékéből nyertem. A korabeli főúri temetések az erdélyi református társadalom kiemelkedő eseményei voltak, melyek sokat elárulnak a kor műveltségéről, a társadalmi és egyházi dinamikákról, a lelkipásztorok teológiai gondolkodásáról, és a főnemesi temetési szokások egészen középkorig visszanyúló szokásvilágáról. A dolgozatom kiindulópontként szolgál a téma részletes kutatásához, mely bőven rejteget magában lehetőségeket az egyháztörténet, a lelkipásztori életrajzok, a homiletika, és az irodalomtörténet terén egyaránt.