Jelen dolgozat egy korábbi kutatás folytatásaként a 18–20. századi erdélyi református lelkésztársadalom kevéssé ismert jelenségét, a külföldi származású lelkészfeleségek helyzetét és beilleszkedését vizsgálja. Egy korábbi, elsősorban a jelenség feltérképezésére és az érintett személyek azonosítására irányuló kutatás eredményeire építve a dolgozat célja az egyes életutak és házasságok mélyreható feltárása. A kutatás levéltári forrásokra, egyházi jegyzőkönyvekre, anyakönyvekre, személyes levelezésekre, családfákra és egyéb eredeti dokumentumokra épül. A dolgozat esettanulmányokon keresztül mutatja be többek között Borosnyai Lukács Simon és Margarethe Hugh, valamint ifj. Eperjesi Zsigmond és Maria Wiskofski házasságának történetét. Az elemzés rámutat arra, hogy a külföldi származású asszonyoknak egyszerre kellett megfelelniük a lelkészfeleségekkel szemben támasztott elvárásoknak és alkalmazkodniuk egy számukra idegen kulturális környezethez. A kutatás hozzájárul az erdélyi református lelkészek társadalom- és családtörténetének árnyaltabb megismeréséhez.