Nagy Ádám Attila

Dolgozatom témája „Az Apostoli hitvallás tételei a 2021-es Lelkem csak Téged áld ifjúsági énekeskönyv énekei tükrében.” A dolgozatom 49. oldalától olvasható a kérdőíves kutatásom eredménye. Kutatásom elején Erdély zenetörténetéről írtam, hogy jobban megértsem az akkori kor zenei világát, hogy mélyebb betekintést nyerjek honnan is indult az érdélyi protestáns zene. Majd eljutottam az erdélyi zenetörténeten keresztül az egyházi zenéhez és az énekeskönyvekhez. A zenei oktatáson keresztül a társadalom egy olyan zenei kultúrára tett szert, amelynek köszönhetően az egyházi zene is létrejöhetett és megmaradhatott. Az IKE által betekintést nyertem a fiatalság munkásságába, az ifjúsági énekeskönyvek megjelenésébe. Az énekeskönyveknek köszönhetően jelentősen megnőtt azoknak az egyháztagoknak, fiataloknak a száma, akik új énekeket tanulhattak. A dolgozatom kiemelkedő fázisában azt kutattam, hogy az Apostoli Hitvallásban megjelenő felségjelzők mit jelentenek tulajdonképpen a Szentírásban, hogyan és hányszor jelennek meg az ifjúsági énekeskönyv dalszövegeiben. Ez a dolgozat arra épült és azt a célt szolgálja, hogy megismertesse az olvasókkal a 2021-es ifjúsági énekeskönyv dalszövegei és a hitvallásunk közötti kapcsolatokat. Betekintést nyújtson az egyházi zene hátterébe, az IKE munkásságának rejtelmeibe, sokszor a realitásába, melynek köszönhetően összeállt egy ilyen fantasztikus énekeskönyv, hithű és a kornak megfelelő modern ifjúsági énekekkel.

A Görgényi Református Egyházmegye kezdeti szakasza azt mutatta be számunkra, hogy a reformációt követően a protestáns egyházak elterjedtek a vármegyékben a szászoknak köszönhetően. Az esperesség pedig az adminisztrációban segítette az egyházakat. A Görgényi Református Egyházmegye határai szinte teljesen megegyeznek a hajdani Ózdi főesperesség határaival. A 14-15. században a magyarok és a szászok együtt fejlődtek, rengeteg templom épült ebben az időben. Több templomot is a szászoknak köszönhetnek a magyarok. A 16. században a szászok kitelepedése után több falu magyarrá és reformátusokká lett, mind például Disznajó, Magyaró, Marosfelfalu, Beresztelke, Radnótfája, Abafája, Kisfülpös, Dedrádszéplak, Köbölkút. A 17. században a Görgényi egyházmegye függetlenné vált a Marosi egyházmegyétől. Fejlődésnek indultak a református közösségek, templomokat építettek, templomokat javítottak, harangot is állítottak. A 18. században méginkább fejlődésnek indultak az egyházak annak ellenére, hogy Habsburg uralom alatt álltak. Több nehézséget kellett átélniük, sérelmeket szenvedtek, mint például, hogy templomaikat elvették. Mégis arról olvasunk, hogy a fejlődés nem állt meg, sőt gyarapodásnak indultak mint lélekszámban, mint a templomokat illetően. Ez a lélekszámbeli gyarapodás a 19. és 20 századokban is folytatódott, hiszen a háborúmentes időszak után ez lehetséges volt. Ebben az időszakban már tantermeket és kultúrházakat is építettek.