Contributors

Dr. Fodor László (Debrecen, 1972) a Debreceni Egyetem jogi karának egyetemi tanára. 1995-től kutat és oktat, elsősorban környezetjogi tárgykörökben, a történeti kutatást, s azon belül főként a családtörténetet a hobbijaként műveli. Olyan református családok történetét írta meg, mint a jenői Jeney, a kisjeszenyi Jeszenszky vagy a Szondy família, legutóbb pedig az ecsedi vár egykori tiszttartóinak eredetével foglalkozott. A Magyar Tudományos Akadémia doktora (2021), az Orszá-gos Környezetvédelmi Tanács tagja (2017-től), a Pro Futuro című jogi szakfolyóirat főszerkesztője (2011-től). Nemzetközi kutatási tapasztalatokat német nyelvterületen szerzett.

Gaal György (Kolozsvár, 1948) irodalom- és művelődéstörténész a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett angol–magyar szakos diplomát (1971) és irodalomtudományi doktorátust (1981). Nyugdíjazásáig kolozsvári líceumok tanára és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet óraadó tanára volt, s ez utóbbi intézet tiszteletbeli professzori címmel tüntette ki. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke, a Romániai Írószövetség rendes tagja és díjazottja, az EMKE tiszteletbeli, az MTA köztestületi tagja. Apáczai-díjas, a magyar kultúra lovagja. Kutatási területei: angol és magyar irodalomtörténet, oktatás- és iskolatörténet, sajtótörténet, orvostörténet és helytörténet. Több mint 30 könyve és számtalan tanulmánya elsősorban Kolozsvár múltjával és jelenével foglalkozik.

Geréb Miklós (Tasnád, 1984) református lelkipásztor a Kolozsváron Protestáns Teológiai Intézetben végezte teológiai tanulmányait (2002–2007), majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző Karán szerzett magiszteri oklevelet (2008–2009). Jelenleg a BBTE doktorjelöltje. Kutatási területe: a 19. századi liberalizmus, liturgika és egyházzene. A liturgikát és egyházzenét népszerűsítő írásai folyamatosan jelennek meg a Harangszóban és a Református Zenei Kalendáriumban.

Görözdi Zsolt (Dunaszerdahely, 1967) Prágában, Budapesten és Bernben végezte teológiai tanulmányait és a Prágai Károly Egyetem Evangélikus Teológiai Karán doktorált. 2002-től a Dunaszerdahelyi Református Egyházközség megválasztott lelkipásztora, 2008-tól a komáromi Univerzita J. Selyeho – Selye János Egyetem Református Teológiai Karának adjunktusa. Első- sorban homiletikai, ekkléziológiai és katechetikai vonatkozású írásokat publikál.

Gróf László Szombathelyen született. Iskoláit Sárvárott, Szombathelyen és Budapesten végezte. Katonaéveit a honvéd térképészet kötelékében töltötte. Diplomáját summa cum laude szerezte az oxfordi egyetemen. Angliába kerülve gyűjteni kezdte a történelmi Magyarország régi, 16–19. századból származó térképeit, megalapítva a Carta Hungarica térképgyűjteményt. Ebből 1987-ben ősei városának, Sárvárnak egy több mint félszáz lapból álló, a magyar kartográfia történetét bemutató térképgyűjteményt, valamint Luigi Ferdinando Marsigli 1741-ből származó nagyméretű Duna-atlaszát adományozott, mely az ottani Nádasdy-várban tekinthető meg állandó kiállításon. Abraham Ortelius Theatrum Orbis Terrarum atlaszaiban 1570 és 1612 között megjelent, 111 lapból álló Magyarország és Erdély térképgyűjteménye az Országos Széchényi Könyvtár térképtárába került. Több könyve és számos tanulmánya jelent meg mind a magyar, mind az angol kartográfia, helytörténet és a filatélia területén. Erdélyt már több mint 25 esztendeje járja rendszeresen, és tart előadásokat meghívásra konferenciákon, egyetemeken, iskolákban és magyar szórványvidéken egyaránt, melyhez az utóbbi három esztendőben a Vajdaság is kapcsolódott.

Gudor Kund Botond (Balázsfalva, 1971) tanulmányait Búzásbocsárdon, Balázsfalván, Nagyszebenben, Kolozsváron és Szegeden végezte. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben lelkipásztori, majd a Babeş–Bolyai történelem fakultásán történészi diplomát szerzett. Posztgraduális tanulmányait Amsterdamban (Hollandia) és Romániában végezte: 1999 MA-, 2005 Mth-, majd 2006-ban Phd-fokozatokat szerzett. 4 könyv szerzője, többnek szerkesztője. Tanulmányai hazai és külföldi lapokban jelentek meg. Érdeklődési köre a magyar és európai történetírás és egyháztörténetírás 16–18. századi története. Kutatásaiban a protestáns intézményfejlődést, az erdélyi és európai vallási tolerancia kialakulásának kérdéskörét, a református egyházi adminisztráció kialakulását, 1848–1849-es forradalom és szabadságharc erdélyi polgárháborús szakaszát, iskola és könyvtörténetet, Bod Péter történetírását, valamint román–magyar felekezetközi kapcsolatokat kutatja. A Gyulafehérvári Református Egyházközség lelkésze és a Nagyenyedi Ref. Egyházmegye esperese.

Győri L. János (Sajószentpéter, 1958) magyar–német szakos gimnáziumi tanár, irodalom- történész, 2005 óta a Tiszántúli Református Egyházkerület által működtetett Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatója. Kutatási területei a kora újkor magyar művelődés- és irodalomtörténete, különös tekintettel a reformáció kultúrtörténeti hatásaira, illetve a hazai református nevelés- és iskolatörténet. Ezekben a tárgykörökben magyar és német nyelven publikál, szerkesztője a Református Művelődéstörténeti Füzetek című kiadványsorozatnak és a Kiadványok a Debreceni Református Kollégium fennállásának 475. évfordulójára tiszteletére című könyvsorozatnak.

Hegyi Ádám a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója. Felsőfokú tanulmányait a Szegedi tudományegyetemen (2000) és az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (2011) végezte. Kutatási területe: kora újkori egyetemi kiadványok története. A Békési Református Egyházmegye művelődéstörténete a 18. században. Református olvasmányműveltség a 18. században: könyvkötő lelkészek, a könyvlopás története, egyetemi diákok olvasmányélményei, vallásellenes és vallásvédő olvasmányok elterjedése Magyarországon. Svájci–magyar kulturális kapcsolatok a 18. században.