Repository index

Mivel Pál apostol sokszor és sokféleképpen hivatkozik a keresztségre, arra a fő kérdésre kell választ kapnunk, hogy miként jelenik meg ez leveleiben. A keresztség kérdését tárgyalva nem a Páli Corpus egészét vesszük nagyító alá, hanem azokat a leveleket, melyek általánosan elfogadott páli levelek.

Dolgozatunkban az ifjúsági szubkultúrákat vizsgáljuk, célunk pedig ezek ismertetése, valamint egyházi hasznosíthatóságának megfogalmazása. A dolgozat első felében az egyház szolgálatába állított szociológiát szólaltatjuk meg, és a kultúra fogalmát igyekszünk meghatározni, hiszen ez az alapja mindennek. Ezek után megvizsgáljuk a szubkultúrát, mint életformát a maga általános értelmében, és ebben a részben egyelőre nem térünk ki az ifjúsági szubkultúrák sajátosságaira. Célkitűzésünk, hogy a szubkultúra fogalmát járjuk körül, és meghatározását adjuk az általánosságban vett „alsó kultúra” létének. A dolgozat második felében rátérünk az ifjúsági szubkultúrák életére. A dolgozat harmadik része a fiatalok vallásosságát és egyháziasságát kutatja.

Szükséges-e az egyház ahhoz, hogy megismerhessem Istent, és kapcsolatba kerülhessek vele? Krisztus evangéliumát csak az egyházon belül ismerhetem-e meg? Van-e folytonosság Krisztus missziói parancsa, az apostolok és a mai egyház között? Ha van, akkor ez miben mutatkozik meg? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ, amikor dolgozatom témájául a egyházról szóló teológiai tanítást választottam. A vonatkozó szakirodalom tanulmányozása során ezek a kérdések tovább kristályosodtak. Végül az egyház lényegének meghatározása és jellemzőinek dogmatörténeti áttekintése mellett döntöttem. A dolgozatban az egyházról szóló teológiai tanítás alakulását vizsgálom: kiindulópontul a Szentírás bizonyságtételét választottam. Ezt követi az apostoli atyák és az egyházatyák megfogalmazásainak summája, majd a reformátorok tanításán keresztül igyekeztem eljutni a XIX.-XX. századi teológusok és gondolkodók megállapításaiig.

2011-ben lehetőségem nyílt, hogy csaknem fél évet töltsek Nepálban, bekapcsolódva az ott végzett szolgálatba, és arra hogy alaposabban tanulmányozhassam az ott élő khám-magar népcsoportot, valamint a köztük végzett és végzendő missziói munkát. Dolgozatom célja a nepáli khám-magar népcsoport történelmi, társadalmi kontextusának, vallásának és kultúrájának rövid bemutatása, a nepáli misszió történetének és jelenkori helyzetének vizsgálata, a misszió lehetőségének és módjának feltárása. A személyes tapasztalataimon és megfigyeléseimen alapuló bemutatás gyakorlati segítséget nyújthat a már ott szolgáló vagy a jövőben szolgálatot vállaló misszionáriusoknak.

Kik voltak a habánok? Honnan származtak az újrakeresztelőnek bélyegzett eretnekeknek, akik – meggyőződésük szerint – nem újrakereszteltek, hanem hitték, hogy az általuk gyakorolt keresztség az egyedül érvényes? Hogyan kerültek Erdélybe? Mi indította az akkori fejedelmet arra, hogy országába hívja vagy hozassa ezt a különleges népet? Mi volt a szerepük, és hol volt a helyük a korabeli erdélyi társadalomban? Miből tudták fenntartani népes udvaraikat, mivel foglalkoztak? Hogyan tudták megszervezni közös, az első keresztyénekéhez hasonló életüket? Dolgozatomban ezeknek a kérdéseknek a mentén próbáltam megismerni a titokzatos habánokat.

In dieser Arbeit werde ich mit Dtn 32,1–43 bzw. mit der Perikope 32,1–10 beschäftigen, die den Namen „Moselied“ trägt. Die alttestamentliche Tradition hält dieses Kapitel für eine der letzten Reden des Mose, ein Testament des großen Volksführers.

Jelen dolgozatban két nagyon fontos témára térünk ki: a keresztségre és az úrvacsorára, melyek mindkét egyházban el vannak ismerve. Az alaphitvallásokat vesszük alapul, kiegészítve más tudományos iratokkal, melyek ezen témákat dolgozzák föl.

A dolgozat teológiai és gyakorlati szempontból vizsgálja a keresztséget. Az első rész a keresztség fogalmát elemzi, majd rátér az unitárius egyház ezzel kapcsolatos tanítására. Végül bemutatja más keresztény felekezetek keresztséggel kapcsolatos tanításait. A dolgozat bemutatja a keresztség liturgiáját és történetét, valamint szó esik arról is, hogy a keresztény egyházak, hogyan viszonyulnak egymás keresztelési gyakorlatában.

Kutatói munkánk során arra vagyunk kíváncsiak, hogyan tanít Erasmus a sákramentumokról. Nagyon érdekes és egyben furcsa módon feltűnő is az, hogy Erasmus, aki mindvégig tudatosan megmaradt a Római-Katolikus Egyház tagjává, műveiben a pápai tekintély alatt működő egyháztól sok mindent eltérően gondol és másképpen tanít. Ami a sákramentumokat illeti, valahányszor Erasmust olvastuk, mindig az tűnt fel, hogy a keresztség és az úrvacsora két szentsége a többihez képest mintha fontosabb szerepet kapna műveiben és levelezéseiben. Dolgozatunk célja, közelebbről megismerni azokat a hatásokat, eszményeket és teológiai gondolatokat, amelyek alapján Erasmus a ceremoniális egyházi szolgálatokról gondolkodik, közelebbről azt, ahogyan a sákramentumokról beszél. Erasmust, mint teológust kutatjuk, és főként a sákramentumokról alkotott tanítását vázoljuk föl.

Jelen dolgozattal az volt a célom, hogy a kezdetektől áttekintve a diakónia tevékenységeit, bemutassam az egyházban működő, szeretetszolgálati tevékenységet végző szervezetet, és igazolni, hogy az még mindig a jézusi alapokat tartva szem előtt kíván a társadalmi problémákra megoldást találni. Áttekintve a kezdetektől a szeretetszolgálat fejlődését és tevékenységét, és megvizsgálva a Gondviselés Segélyszervezet működését és munkásságát, nyilvánvalóvá vált, hogy a jézusi szeretetszolgálat vonásai egyházunk szervezetében is fellelhetőek. Az elemzett problémánk az volt, hogy a ma végzett egyházi keretek közt működő szeretetszolgálat nem-e ment át egyfajta szociális problémákra választ találó intézményesített keretek közt működő szociális szervezetté. Be tudja-e tölteni még az eredeti küldetését? Jelen vannak-e tevékenységeiben a bibliai alapok? És a szeretetszolgálatot végzőket a jézusi lelkület vezérli-e?

Kutatói munkám során a keresztség mai gyakorlatával kapcsolatban elsősorban a szülők és keresztszülők feladataira vonatkozó kérdéseket vizsgáltam. Dolgozatom célja az volt, hogy miután felvázolom a keresztség jelentőségét, a szülők és keresztszülők katechetikai feladatát, megvizsgáljam a gyülekezeti tagok álláspontját, véleményét a keresztséggel és saját szülői, keresztszülői mivoltukkal kapcsolatban. Az első rész az elméleti megalapozást jelenti, amit a téma kérdőíves vizsgálata követ. Azokra a kérdésekre próbáltam választ találni, hogy a mai gyülekezeti tagok számára szülőként, keresztszülőként mit jelent a keresztség. Szokás, hagyomány vezeti őket gyermekük megkereszteléséhez vagy hitbeli meggyőződésük? Mit jelent számukra a kereszteléskor tett fogadalomtétel és ebből következően, szülőként, keresztszülőként, mivel tartoznak a megkeresztelt gyermeknek? Azt tapasztaltam, hogy a gyülekezeti tagok többségének nincs ismerete a keresztség teológiai jelentőségéről.