Repository index

E dolgozat Aurelius Augustinus Szentháromságtanának mélyebb megértésére összpontosít. Református egyházunk, hitvallásunk meghatározó tétele a Szentháromságtan, mely a maga titokzatosságával mindig hagy kérdéseket maga mögött, sok hívő ember számára nem egyértelmű, mit foglal magába e tétel. Dolgozatom arra keres választ, hogyan kell a Szentháromság személyeit egyben és külön látni, elképzelni. Augustinus komoly bibliaismerettel és apologetikai céllal írta meg művét, így a mai kor embere egy bibliailag megalapozott tantételbe nyerhet betekintést, mely nem csupán a megértésben segít neki, hanem abban is, hogy hite védelmében fel tudjon lépni. Az általam tanulmányozott szerző művében néhány ószövetségi igehely szentháromságtani jelentőségét is kiemeli. Miért nevezhető Fiúnak Jézus, kitől származik a Szentlélek, hogy lehet egyként tekinteni a Szentháromság személyeire, milyen viszony áll fenn közöttük?

Dolgozatomban a szülők válásának hatását vizsgáltam a gyermek istenképének kialakulására nézve. Az istenreprezentációs folyamat előzményeiként felvázoltam a különféle reprezentációs folyamatok kialakulását, így az ikonikus és szimbolikus reprezentációs folyamatokkal is foglalkoztam. Ezek mellett a tárgyi reprezentációt is kutattam, melyben James Martel, Winnicott tárgykapcsolat elméletével foglalkozó észrevételei voltak segítségemre. Mindez szükséges volt, mivelhogy az istenreprezentációs folyamattal foglalkozó szakirodalomban többen, így például Robu Magda és Pál Ferenc is hivatkoznak Ana-Maria Rizzuto kutatási eredményeire, aki az említett tárgykapcsolat elmélet énfejlődésére vonatkozó nézetei alapján építette fel saját megfigyelési rendszerét. 

Egyházi szertartásaink közül az egyik legszebb alkalom a házasság megáldása, amikor az ifjú pár örömében osztozhatunk lelkészként a gyülekezettel együtt. Ám szerepünk ma már nem a „nagy napra” korlátozódik. A házasságra való felkészítésre lehetőségként kell tekintenünk, amikor jobban megismerhetjük a házasságra készülő párt, amikor útravalóval láthatjuk el őket a házasság nem éppen „mézes” heteire, mert igenis a házasságra készülni kell, és ebben segítségére kell lennünk a pároknak. 

A dolgozat egy elvi-teológiai résszel kezdődik, meghatározza a család fogalmát és jelentőségét, mert előbb ismernünk kell a családot, ahhoz hogy beszélni tudjunk róla. Tartalmazza a Romániai Református Egyház tanítását, amely a Szentírás fényébe helyezi a családról alkotott képet. A család teológiai és etikai megközelítését tartalmazzák a bevezető fejezetek, a relacionális etika szemszögéből is megvizsgálva a családokat, amely vallja, hogy az igazságtalan kapcsolatokat helyre lehet hozni, a bizalom visszaállításával. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolat két oldalon gyűlő érdemek és tartozások etikai egyensúlyának számítása, számontartása. A második fejezet a dolgozat igazi gerince, amely már a családi sérülések meghatározásával foglalkozik, milyen területeken sérülhetünk a családban, mennyire szenvedhetünk miatta és hogyan lehet ezeket a sérüléseket gyógyítani, ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ.

Struktúráját illetően a dolgozat öt fő fejezetből áll, melynek alpontjait is igyekeztem logikusan felépíteni, az erőszak általános bemutatásával, majd a családban és az iskolába megnyilvánuló bántalmazások formáinak feltüntetésével, és a leküzdési lehetőségek teológiai és etikai értékelésével. A megfogalmazott kérdőívekkel nem csak tartalmasabbá próbáltam tenni a dolgozatot, célom volt alátámasztani a személyes olvasatomban létező családi befolyásolás hatását a gyermek agresszivitására vonatkozólag, valamint összegyűjteni azokat a módszereket, amelyeket az erdélyi iskolák alkalmaznak az iskolai zaklatás kiküszöbölésére.

A niceai Első Egyetemes zsinat után sokan reménykedtek abban, hogy Áriusz és az ő tanítása által okozott zűr elcsendesedik. A zsinat által megfogalmazott hitvallás viszont a Fiúra vonatkozó részekben nem volt eléggé következetes és határozott, a Szentháromságot pedig csak esetlegesen érintette. Így a teológiai viták heve nem csitult Nicea után sem: Egyrészt a Fiú istensége, és Jézus két természetének a kérdése került központba, másrészt pedig felmerült a Szent Lélek istenségének a témája is. Ezen új kérdések és az azokból adódó viták, ellentétek megoldásában óriási rész jutott a kappadókiai atyáknak is. A pneumatológia tekintetében Nagy Baszileiosz De Spiritu Sancto című, Amphilokiosznak ajánlott munkája nemcsak, hogy rengeteg kérdéses dolgot helyre tett, de egyenesen korszakalkotó volt.

Poitiers-i Hilarius Hyeronimus, Ambrosius és Augustinus mellett kétségtelenül a korai latin teológiai gondolkodás egyik kimagasló alakja. Dolgozatunkban Hilarius életét és teológiáját szeretnénk röviden bemutatni. Hilarius teológiai gondolkodása, apológiai munkássága, valamint hozzájárulása a nyugati szentháromságtan és krisztológia fejlődéséhez kulcsfontosságú. Hilarius életét és teológiájáta már ismert teológiai-és dogmatörténeti alapon közelítjük meg, majd rátérünk az egyházatya életének és teológiájának tárgyalására. Az első részben tehát a dogmatörténeti kontextust elevenítjük fel, a Nicaeai zsinat utáni eseményeket, a kor témábavágó hitvallásait mutatjuk be röviden. A második főrészben Hilarius életrajzi vonatkozásait tárgyaljuk, majd a harmadik részben teológiáját ismertetjük, pontosabban teológiájának szentháromságtani és krisztológiai aspektusait az ariánus-és homoiánus viták összefüggésében.

Ma, amikor a család, mint intézmény válságban van, felmerül a kérdés, hogy milyen az Isten szerinti család? Többek között erre kapunk választ a Pál leveliben Házi táblák néven ismert intelmekben. Pál részletesen sorra veszi a családban előforduló kapcsolatpárokat és hasznos eligazítást fogalmaz meg mindkét fél számára. Az intelmek gyakorlati tanítása által megtudhatjuk, hogyan kell élni ebben a családi kapcsolat rendszerben.

A Tomus ad Antiochenos a 362-es alexandriai zsinat levele. E szinódusi levél tanulmányozására az indított, hogy eddig nem jelent meg magyar nyelvű fordításban. Ezért most megszólaltatjuk anyanyelvünkön. Célunk: rámutatni Athanasziosz levelének a niceai anatéma és a szárdikai (egyetemes) zsinat hitvallása okozta terminológiai bonyodalmak feloldási kísérletében betöltött szerepére. Ebben a dolgozatban elsőként Athanasziosz élettörténetét, műveit mutatjuk be. Másodsorban ismertetjük azokat a teológiai irányzatok képviselőit és tanítását, melyekre utalást történik a Tomus ad Antiochenosban. Harmadszor vázoljuk e szinódusi levél kapcsán a kulcsfontosságú Szentháromságtani kifejezések szemantikáját, történetét, ill. alkalmazását. A levélnek krisztológiai aspektusa is igencsak fontos kérdés, de ezúttal a levél Szentháromságtani kérdéseivel foglalkozunk.

Dolgozatomban a mai társadalom legjobban veszélyeztetett intézményével, a családdal foglalkozom, és megpróbálok megoldásokat keresni a család életében történő változások negatív következményeire. A család emberi közösség, a társadalmi együttélés alapsejtje, legkisebb egysége, a társadalom fejlődésének függvénye, a rokonok kapcsolatának történelmileg változó formája, amely változásában követi a társadalmi viszonyok alakulását.

A keresztyén tanítás egyik alapvető fejezete a Szentháromság. A mai úgymond letisztult formáját azonban hosszas fejlődés előzte meg, amely sokszor nem volt mentes a tan körüli vitáktól és a különböző értelmezésekből fakadó tévtanításoktól sem. Dolgozatunkban ennek a tanbeli fejlődésnek az egyik fontos állomását szeretnénk röviden ismertetni. Miután a 3-4. századi szentháromság-vitákat lezárja a 381-es konstantinápolyi egyetemes zsinat, Augustinus is összefoglalja a kappadókiai atyák által kidolgozott, és a zsinat által nyugvópontra jutott, a már bevett szentháromságtant. Augustinus természetesen a maga sajátos stílusában értelmezi a Szentháromságot. Szentháromságtanának bemutatására egy különálló, tizenöt könyvből álló korszakos teológiai–filozófiai értekezést írt, a Szentháromságról címen. A nagyszabású mű nemcsak a dogma összefoglalását nyújtja az olvasó számára, hanem bizonyságot tesz Augustinus szellemi nagyságáról is.

Dolgozatunk célja tehát az, hogy az apostoli tanítás feltárásával szembesítsen minket a házasság fontosságával, illetve megértesse velünk a házastársak egymás iránti kötelességeit.

A dolgozatban a Szentháromságba vetett hit fejlődéséről lesz szó, mégpedig a Szentírástól a 381-es konstantinápolyi zsinat hitbeli meghatározásáig, ahol tételesen is megjelenik, hogy az egyház egy isteni lényegben, három személyt tisztel, az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, és mindegyiket egyenlő imádatban részesíti.

Szakdolgozatom témája és egyben címe is, a férfi és a nő kapcsolata Jézus és Pál apostol etikai tanításában. Azért választottam ezt a témát, mert fontosnak tartom ebben a manapság igen vitatott kérdésben a bibliai alapokhoz való visszatérést. A házassággal kapcsolatos viták minden korban, így ma is súlyos kérdéseket vetnek fel, melyekre mi keresztyének a Szentírásban kereshetünk választ. Dolgozatomban tehát Jézus és Pál apostol tanításait vettem alapul. Jézus tanításait a Márk és Máté írása szerinti evangéliumok alapján tárgyaltam, míg Pál apostol tanításait a Korinthusi, Kolossébeli és Efézusi levelek alapján vizsgáltam.

Dolgozatomban a házastársi kapcsolatokban jelentkező problémákkal foglalkozom. Kutatásaim során világossá vált előttem, hogy mekkora jelentőséggel bír a gyerekkorban tapasztalt családi háttér. Továbbá világossá vált az is, hogy milyen felelősséggel és szakértelemmel kell bírnia annak a lelkipásztornak, aki a család gondozásával foglalkozik.