Horváth Alexandra-Melinda

Our thesis examines the discourse of the Apostolic Fathers concerning the death of Jesus Christ from both linguistic-stylistic and theological perspectives. Special attention is given to the rhetorical structure, conceptual vocabulary, and historical-contextual background of the texts. The thesis does not aim to formulate dogmatic conclusions but rather to explore how the event of Jesus Christ’s death is represented in the writings of the Apostolic Fathers, particularly in terms of temporal designation, soteriological interpretation, and rhetorical emphasis. The study offers a detailed analysis of key passages from Clement of Rome, Ignatius of Antioch, and Polycarp of Smyrna, as well as from the Epistle of Barnabas and The Shepherd of Hermas. Furthermore, it addresses the testimony found in the Epistle to Diognetus and eucharistic passages. The research is based on a comparative exegesis of the texts in their Hungarian and Greek versions. The aim of the thesis is to demonstrate that the writings of the Apostolic Fathers are not merely early Christian testimonies, but also textual expressions of theological and apologetic intent, interpreting the mystery of Christ’s death as a historical point of origin.

Dolgozatomban egy nagyapa a Törvény szerint élni kívánó embereknek intézet tanításait mutatom be, melyek az intertestamentális kor nőkről, férfiakról és a közöttük lévő nemi és szociális kapcsolatokról vallott nézeteit is tartalmazza, ezzel próbálva az oktatást és a bölcsességet előre mozdítani. A protestánst teológiai irodalomban kevés figyelmet szenteltek e könyvnek, mert bár a deuterokanonikus könyvek olvasmányként elfogadottak, szószéki igehirdetés során nem használhatóak fel. E dolgozat azoknak a magyar teológusoknak és más irányultságú olvasóknak nyújthat segítséget, akik szeretnének megismerkedni Jézus, Sirák fia könyvével, különös tekintettel annak nőkkel és a férfiakkal kapcsolatos tanításaival. Írásomban arra keressük a választ, milyen volt a könyv keletkezési idejében a nők helyzete, milyen elvárásaik voltak a lánygyermekek, feleségek, özvegyek felé, milyen kötelezettségeket kellett teljesíteniük a nőknek. Mindezekkel párhuzamosan vizsgáltuk, hogy a korabeli társadalom milyen felelősséggel fordult a nők felé, férfi szemszögből megfogalmazva, hiszen a könyv szerzője is férfi. Megvizsgáltuk azokat a lókusokat (igehelyeket), ahol a szerző a nőket írja le különböző élethelyzetekben: milyennek látták a nőket feleség szerepben, valamint milyen jó és rossz tulajdonságaik voltak. Mivel járt az, ha egy nő özvegy lett, mi történt akkor, ha egy nő paráznaságot követett el, milyen célból is tette mindezt. A tanácsok sorában a leánygyermekkel kapcsolatos állítások következnek, szem előtt tartva, hogy az apa becsülete mindennél előbbre való. A dolgozatom összegzéseként megállapítom, hogy bár a nők nem voltak teljesen szabadok, de ha megfeleltek a kor családdal kapcsolatos elvárásainak, aránylag békés, szabad életet élhettek.