A hajdani próféták hiányában egyre fontosabbá lesz az írott hagyomány, tekintélye megnövekszik, és egyre nyomatékosabban határozza meg az a kultikus, társadalmi-politikai szférát, az életvitelt. Mindezzel együtt egyre nagyobb súlya lesz az írás helyes értelmezésének. Ezen a téren meghatározó volt a farizeusok buzgó igyekezete, akik Josephus Flavius szerint azt tartották magukról, hogy ők értelmezik a leghelyesebben az Írásokat.43 Jézus Krisztus idejére már olyan tekintélyes írásmagyarázási hagyományt mondhattak magukénak, az úgynevezett atyák hagyományát, amely szinte elfedte, háttérbe szorította a szent iratokat. Jézus ezért bírálta őket ilyen értelemben: ti azt tanítjátok, viszont meg van írva, azaz vissza az eredeti kijelentéshez! (Mt 5,17 skk.) És a szadduceusok is joggal bírálták hagyományaik túlhangsúlyozását. A tipologikus írásmagyarázat a Kr. e. 2. század derekától lett egyre inkább gyakorlattá, és másfél évszázaddal A Makkabeusok első könyvének megszületése után az evangélisták és apostolok már biztos kézzel alkalmazták ezt.
Amíg nem jön egy próféta… (1Makk 4,46)
Subtitle
Írásmagyarázási módszer A makkabeusok első könyvében
Contributor
Adorjáni Zoltán: Amíg nem jön egy próféta… (1Makk 4,46) . Írásmagyarázási módszer A makkabeusok első könyvében. In: Református Szemle 111.1 (2018), 7--24
Content category
Publication type: Research article
Source: Református Szemle 111.1
Subject area: Old Testament, Judaica
Keywords: írásmagyarázat, intertestamentális kor, makkabeusok, Nagy Sándor, prófécia, 1 Makkabeusok