Research article

This chapter studies the piety and suffering of King Hezekiah of Judah in the context of the textual history of Isaiah 36 and its parallel text in 2 Kings 18. King Hezekiah is generally presented as a positive protagonist, and in Isaiah his personality is paradigmatic. Hezekiah’s faith in Yhwh’s deliverance from Assyria, or indeed from any life-threatening circumstances, points beyond his personal character on the stage of Judah’s history. On the other hand, the eighth-century prophecies, including those traditionally dated to Hezekiah’s era, are often critical of anti-Assyrian activities.

A huszadik század közepének történelmi és román belpolitikai változásai jelentős kihívások elé állították az erdélyi római katolikus egyházat. A kommunista államhatalom kiépülése a klérus tagjait is olyan döntési helyzetek elé kényszerítette, amelyekben az egyházhoz és a hithez való hűség gyakran megfigyeléssel, zaklatással, letartóztatással és büntetőeljárással járt együtt.

Jelen tanulmány a 20. századi erdélyi római katolikus egyháztörténet és pedagógia egyik méltatlanul feledésbe merült alakja, Veress Ernő (1892–1973) nevelésközpontú munkásságát tárja fel a korabeli sajtóorgánumokban (Erdélyi Iskola, Erdélyi Tudósító, Hírnök) 1933 és 1942 között megjelent írásainak elemzésén keresztül.

A református gyülekezetek területén élő magyar ajkú cigányság helyzetének, egyházhoz való, illetve az egyház hozzájuk való viszonyának felmérése alapján készült kutatási jelentés és stratégiai elemzés. A kutatásban 274 református lelkipásztor vett részt, akik 378 gyülekezetre vonatkozóan töltötték ki a kérdőívet. A kutatási jelentés alapján azt vizsgáltam, hogy a roma közösségekhez való egyházi viszony mennyiben értelmezhető attitűdbeli, illetve strukturális kérdésként.

Ez a tanulmány a szerkesztésdinamikai jelentésanalízis módszertanát alkalmazza Máté evangéliumának két kompozíciós léptékére, és amellett érvel, hogy ezek egyazon szerkesztési logikára épülnek. Makroszinten a tanítványságról szóló tíz szövegegység (T1–T10) két, csaknem tökéletes kvantitatív szimmetriát mutató öttagú egységre (pentádra) oszlik (T1–T5: 475 szó; T6–T10: 470 szó; a különbség mindössze öt szó).

A tanulmány a láncpéldázatok retorikai és kognitív nyelvészeti szerkezetét vizsgálja a szinoptikus evangéliumokban, különös tekintettel Máté 13.; 21–22.; 24–25., Márk 4. fejezeteire és Lukács 13,1–16,31 szövegrészére. Amellett érvel, hogy a láncpéldázatok nem önálló mondások lazán egymás mellé rendezett gyűjteményei, hanem gondosan felépített, szervesen összekapcsolt kompozíciós egységek. Máténál és Márknál e szerkezeti egységet az anaforikus és epiforikus formulák, valamint a tematikus fokozás biztosítják.

Tanulmányomban Farkas Jenőné Ravasz Piroska (1889–1976) erdélyi esperesfeleség kiadatlan, a marosvásárhelyi református egyházmegyei levéltárban őrzött naplóját vizsgálom egodokumentumként és pasztorálpszichológiai forrásként egyaránt. Az 1944 decemberében kezdett, ám visszaemlékezésekben az 1907-es házasságkötésig visszanyúló kézirat a 20. század egyik legmozgalmasabb fél évszázadát öleli fel: a trianoni sorsfordulót, a két világháború közötti gyülekezeti és nőszövetségi szolgálatot, a háborús menekülést, a vagyonelkobzást és a kommunista hatalomátvétel egyházüldöző éveit.

A tanulmány a művészet közvetítő szerepét vizsgálja a valláspedagógia és a pasztorálpszichológia metszéspontjában. Kiindulópontja annak felismerése, hogy a fiatalok vizuális, testi és szimbolikus önkifejezése gyakran olyan egzisztenciális és hitbeli kérdéseket hordoz, amelyek nehezen közelíthetők meg a pusztán fogalmi jellegű oktatással.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a szenvedélybetegségből való felépülés milyen teológiai és lelkigondozói jelentésszerkezetek mentén írható le református kontextusban. A kutatás négy olyan életútinterjú kvalitatív elemzésére épül, amelyek a Magyarózdi Drogterápiás Otthonban készültek. Az elemzés rámutat arra, hogy a felépülés nem pusztán az absztinencia elérését jelenti, hanem olyan identitásrekonstrukciós folyamat, amelyben a közösség és a kegyelem tapasztalata kulcsszerepet játszik.

A 21. századi keresztyén misszió hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy meg tudja-e szólítani kora emberét. Ehhez elkerülhetetlen új, alternatív utakat keresnie a digitális kor technikai vívmányainak és módszertani lehetőségeinek bevetésével. Erre a sürgető kihívásra reflektál jelen kutatásunk, akárcsak az Erdélyi Református Egyházkerület missziói stratégiája is, ugyanis a vonatkozó felmérések világszerte a templomlátogatási arány csökkenését mutatják.