Szaktanulmány

Image

„A szemérmetlen Isten országa”

A hamis bíró példázatának botránya (Lk 18,1–8)

A hamis bíró példázatát a kitartó imádság meghallgatásának üzenete felől szoktuk érteni. Ez Lukács teológiai ívébe szépen illeszkedik. De mindez nem jelenti, hogy a példázat ezt is akarta üzenni. A bíró alakjának allegorikus értelmezése, botrányossága ellenére, ugyanis egy negatív alakot hasonlítana Istenhez, kisimítja az ellentmondásokat, és nagyvonalúan eltekint a belső feszültségektől, amelyek nem engedik meg az egyszerű értelmezést.

Az iszlámról más megközelítésben

A Korán világa, imádságok, könyörgések, szertartások és a szentkultusz kérdése az iszlámban

Hálás, ám egyben nehéz kutatói munka terhét veszi magára az, aki az iszlám vallás kevésbé ismert részleteivel, ellentmondásaival, valamit a muszlim szentkultusz témakörével foglalkozik. E tanulmányban feladatomnak tartottam a Koránban található ellentmondásokra felhívni a figyelmet, emellett részletesen ismertetni a muszlim imatípusokat, illetve – ismerve a tanulmányok terjedelmének korlátait – kutatási területem eddig feltárt részleteit is be kívánom mutatni az iszlám, mint a 2. legnagyobb világvallás iránt érdeklődőknek.

Reformátusok Romániában a népszámlálási adatokban

A református népesség főbb jellemzőinek változása a népszámlálási adatok alapján 1992–2021 között

Jelen tanulmány célja a romániai református népesség jellemzőinek elemzése a 2021-es népszámlálás adatai alapján, valamint az 1992 óta eltelt három évtized változásainak bemutatása. Vizsgálatom négy fő területre összpontosít: a lélekszám alakulására, a területi megoszlásra, az etnikai összetételre és az iskolai végzettségre. Eredményeim szerint a reformátusok száma jelentősen csökkent, miközben arányuk a magyar népességen belül stabil maradt. A területi koncentráció növekedett, a vidékiesedés erősödött, és a nem magyar reformátusok aránya folyamatosan nőtt.

Lelkipásztori sors a 19. században. IV

Basa Mihály lelkipásztor levelezése

Basa Mihály levelezésének fennmaradt darabjai inkább csak adminisztratív jellegűek. Ezek a gyülekezeti szolgálatok megszervezésére, valamint a szolgálatot végző személyek kijelölésére és tevékenységére vonatkoznak. E kevés számú le-vél sorából – mondhatni – „kilóg” az Alexander von Bach császári belügyminiszternek címzett üdvözlet. Tematikáját tekintve e személyesebb hangvételű levél is a szolgálat kérdésköréhez kapcsolódik.

Két ezredforduló

Mi a harmadik évezred küszöbén a theologia feladata? Tekintettel azokra a veszélyekre és kockázatokra, melyekkel szembe kell néznünk, a felelet nyilvánvaló: a theologiának újból meg kell mutatnia azt, hogy mit jelent Isten ajándékával, az élettel felelősségteljesen bánni. Nem lehet és nem szabad elfogadnia azt, hogy az Isten által teremtett életet ezen a földön az emberi oktalanság kockára tegye. Minden olyan áramlatot vissza kell utasítania, amely a következő nemzedékek életének alapjait megcsonkítja vagy hosszabb időre mintegy eltemeti.

A Tízparancsolat — Dekalógus

Ex 20,1-17; Deut 5,6-19

Tudjuk, hogy a református theologusok a Tízparancsolatnak olyan kiváló fontosságot tulajdonítottak, hogy nemcsak a káték, hanem a református ortodoxia alapján álló tudományos etikák, mint pl. a Wollebiusé is, tulajdonképpen a 10 parancsolat magyarázatát tartalmazzák, sőt a legújabbak közül Alfred de Ouervain Die Heiligung című etikája is ezt a régi módszert követi. A Tízparancsolat jelentőségének központiságában a keresztyén felekezetek megegyeznek. Formai eltérés csak abban van, hogy miként lehet a Szentírás eredeti szövegében felosztás nélküli Tízparancsolatot tízre felosztani.

A gyermek világa és a Szentírás

A Szentírás a hitre nevelés alapkönyve. Nemcsak azért, mert a katekézis bármely szintjén a legtöbb ismeretanyagot kínálja, hanem mert a Szentlélek munkája által a keresztyén hitismeret forrása, hitünk és életünk zsinórmértéke. Isten írott kijelentése Kálvin megfogalmazása szerint, a világot teremtő Isten a Szentírásban nyilatkoztatja ki nékünk önmagát s a Szentírásban van megmagyarázva, hogy mit kell Istenről gondolnunk, hogy téveteg utakon valami bizonytalan istenséget ne keressünk.

Makkai Sándor homiletikai munkásságának fejlődési szakaszai

Makkai Sándor gyakorlati teológiai munkásságának egészében a homiletikai fáradozás és gazdag igehirdetői pályája az a terület, amelyen egyértelmű és töretlen fejlődést mutat. Természetesen teológiai fejlődésének szakaszai igehirdetését is mélyen meghatározták, de a megjelent kötetek újabb és újabb előrelépést jelentettek az Ige mélyebb üzenetének felmutatásában. E miatt az egyívű folyamat miatt hiba lenne merev korszakhatárokat húzni Makkai négy évtizeden át elhangzó, nyomtatásban közölt igehirdetéseit ismerve.