A keresztyén kegyesség gyakorlatának helyes szemlélete és megértése a keresztyén élet nélkülözhetetlen része. Ennek megítélése más és más hangsúllyal, fókusszal jelent meg a keresztyén egyház korszakaiban, amelynek oka nem csupán abban keresendő, hogy az egyházban eltérő kegyességgyakorlatok honosodnak meg a különböző időszakokban. A kegyesség gyakorlata ugyanis minden vonatkozásban narratív és interpretativ funkciót tölt be. Narratív abban a tekintetben, hogy keretet ad a keresztyén ember önértelmezésének. Interpretativ abban a vonatkozásban, hogy nem önmagában áll meg, hanem egyrészt a keresztyén tanítás reflexiójaként jelenik meg, másrészt aktualizálásának mozzanata. A reformátori megszentelődésről szóló tanítás különösképpen is meghatározó a keresztyén kegyesség gyakorlatának kontextualizálásában. A tanulmány a keresztyén egyház egy igen meghatározó időszakára összpontosítva kíséri nyomon a megszentelődésről szóló tanítást.
Gondolatok a keresztyén kegyesség megértéséhez a szerzetességtől a pietizmusig
Subtitle
              A megszentelődés dogmatikai paradigmája mint a keresztyén kegyesség kerete
          Contributor
          
      Cite this content
Borsi Attila János: Gondolatok a keresztyén kegyesség megértéséhez a szerzetességtől a pietizmusig. A megszentelődés dogmatikai paradigmája mint a keresztyén kegyesség kerete.  In: Református Szemle 115.4  (2022), 280--305
Content category
Publication type: Research articleSource: Református Szemle 115.4Subject area: Practical theology, Varia, SpiritualityKeywords:  megszentelődés, kegyesség (spiritualitás),  pietizmus, szerzetesség