A keresztyén kegyesség gyakorlatának helyes szemlélete és megértése a keresztyén élet nélkülözhetetlen része. Ennek megítélése más és más hangsúllyal, fókusszal jelent meg a keresztyén egyház korszakaiban, amelynek oka nem csupán abban keresendő, hogy az egyházban eltérő kegyességgyakorlatok honosodnak meg a különböző időszakokban. A kegyesség gyakorlata ugyanis minden vonatkozásban narratív és interpretativ funkciót tölt be. Narratív abban a tekintetben, hogy keretet ad a keresztyén ember önértelmezésének. Interpretativ abban a vonatkozásban, hogy nem önmagában áll meg, hanem egyrészt a keresztyén tanítás reflexiójaként jelenik meg, másrészt aktualizálásának mozzanata. A reformátori megszentelődésről szóló tanítás különösképpen is meghatározó a keresztyén kegyesség gyakorlatának kontextualizálásában. A tanulmány a keresztyén egyház egy igen meghatározó időszakára összpontosítva kíséri nyomon a megszentelődésről szóló tanítást.
Gondolatok a keresztyén kegyesség megértéséhez a szerzetességtől a pietizmusig
Subtitle
A megszentelődés dogmatikai paradigmája mint a keresztyén kegyesség kerete
Contributor
Bibliográfiai hivatkozás
Borsi Attila János: Gondolatok a keresztyén kegyesség megértéséhez a szerzetességtől a pietizmusig. A megszentelődés dogmatikai paradigmája mint a keresztyén kegyesség kerete. In: Református Szemle 115.4 (2022), 280--305
Tartalom jellege
Kiadvány típusa: Szaktanulmány
Forrás: Református Szemle 115.4
Témakör: Gyakorlati teológia, Egyéb, Spiritualitás
Kulcsszavak: megszentelődés, kegyesség (spiritualitás), pietizmus, szerzetesség