Theses

Dolgozatomban ízelítőt szeretnék nyújtani a homiletikának erről a számunka oly távolinak tűnő, de sok újdonságot, érdekességet és a magyar unitárius homiletikával számos hasonlóságot tartalmazó oldaláról. A négy nagy fejezet során röviden ismertetni szeretném az amerikai unitárius univerzalista vallás és ezen belül a XX. századi amerikai unitárius homiletika történetét, egy ismertetőt szeretnék nyújtani az ehhez fűződő unitárius istentisztelet részeiről, formáiról, valamint elméletéről és dolgozatom központi elemeként meg szeretném ismertetni az óceánon túli prédikációírás és –mondás rejtelmeit. Végül, mivel, ahogy látni fogja a kedves olvasó a homiletikát nem lehet elválasztani a liturgikától, dolgozatomba liturgikai elemeket is beépítettem, ezekkel próbálva egy világosabb képet nyújtani arról, hogy mi képezi az amerikai unitárius vallás alapját.

Az ember magát csak Isten felől tudja helyesen értelmezni, amikor ebből a kapcsolatból kiszakad, olyankor téves következtetésekre jut, és saját magának a megértésében innentől már csak részeredményei lehetnek. Arra hogy ki az ember, mi a dolga, mi a feladata csakis Isten felől kaphat és adhat választ.

A dolgozat célja az egyházmegye 1744 és 1748 között keletkezett vizitációs jegyzőkönyveinek a feldolgozása, bemutatása és megvizsgálása. Segítséget nyújt, hogy általa megismerjük eleink életét, küzdelmét, azt a harcot, amelyet megvívtak hitükért, egyházukért és népükért. Ugyanakkor emléket is állít lelkészeknek, tanítóknak, elöljáróknak, presbitereknek, egyháztagoknak, akik adott helyzetben, adott korban a legjobb tudásuk, vagy tehetségük szerint vezették és szolgálták az egyházmegyét, akik őrködtek a hit felett, akik szórták a tudás magvait, akik bekötözték a sebeket, akik taposták azt az utat, amelyen most mi járunk.

Dolgozatomban a mai társadalom legjobban veszélyeztetett intézményével, a családdal foglalkozom, és megpróbálok megoldásokat keresni a család életében történő változások negatív következményeire. A család emberi közösség, a társadalmi együttélés alapsejtje, legkisebb egysége, a társadalom fejlődésének függvénye, a rokonok kapcsolatának történelmileg változó formája, amely változásában követi a társadalmi viszonyok alakulását.

A montanizmus jól példázza, hogy hova vezet az irracionalitás, a rajongás, és mi történik akkor, ha elkápráztatnak a pillanatnyilag megmagyarázhatatlan jelenségek. Jelen dolgozat a montanizmus kialakulását, elterjedésének okát, teológiáját, valamint ennek a pünkösdi-karizmatikus mozgalommal való rokonságát kutatja, és célja az, hogy rávilágítson a nyelveken szólás és az eksztatikus próféciákkal kapcsolatos veszélyre, illetve a tévelygések elkerülése végett figyelmeztessen a túlkapásokra.

Dolgozatomban első részében ismertetni fogom Kálvin életrajzát. Az életrajz ismertetése után rátérek első genfi szolgálatára, végül pedig bemutatásra kerül az a mű, amellyel Kálvin beírta nevét a történelembe.

James Luther Adams a XX. század egyik legjelentősebb unitárius gondolkodója, akit az amerikai unitárius univerzalista testvérek kiemelkedő része, és más felekezetű, elismert teológus is, mint pl. Paul Tillich a liberális kereszténység kiemelkedő alakjának tart.

Az 1732. november 12-e és 1735. január 28-a által közrezárt időintervallum a Marosi Egyházmegye vizitációs feljegyzéseiben egy új, ismeretlen világ nyílik meg az olvasó előtt. Az esperesi vizitációk különleges és izgalmakkal teli világába engednek betekintést és rajtuk keresztül az egyházmegye minden egyházközségének az életébe is bepillanthatnak az olvasók.

A dolgozat egy elvi-teológiai résszel kezdődik, meghatározza a család fogalmát és jelentőségét, mert előbb ismernünk kell a családot, ahhoz hogy beszélni tudjunk róla. Tartalmazza a Romániai Református Egyház tanítását, amely a Szentírás fényébe helyezi a családról alkotott képet. A család teológiai és etikai megközelítését tartalmazzák a bevezető fejezetek, a relacionális etika szemszögéből is megvizsgálva a családokat, amely vallja, hogy az igazságtalan kapcsolatokat helyre lehet hozni, a bizalom visszaállításával. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolat két oldalon gyűlő érdemek és tartozások etikai egyensúlyának számítása, számontartása. A második fejezet a dolgozat igazi gerince, amely már a családi sérülések meghatározásával foglalkozik, milyen területeken sérülhetünk a családban, mennyire szenvedhetünk miatta és hogyan lehet ezeket a sérüléseket gyógyítani, ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ.

A bibliodráma a vallásóra egyik módszere lehet annak érdekében, hogy a diákok könnyebben értsék meg a tananyagot, hogy a gyerekek ne monoton módon, nehézkesen tanuljanak meg bizonyos történeteket, hanem könnyedén, szórakoztatóan, és eredményesen.

Célom ezzel a munkával az, hogy egy kicsit mélyebbre ásva belátást nyerjünk Bethlen Kata életébe. A különböző fejezetek rávilágítanak Bethlen Kata korára, életére, munkásságára, irodalmi tevékenységére és személyére is.

Dolgozatommal célom volt olyan lehetőségek felkutatása, melyek a lelkipásztorok számára adottak a jegyes-, illetve házaspárok kísérésében, illetve azon lehetőségek számbavétele, melyek a kapcsolati nehézségek megküzdéséhez adhatnak támpontokat, segítséget, támaszt, egyáltalán eligazítást a jegyesbeszélgetés keretein belül.

Szakdolgozatom témájaként az ifjúsági korszakváltás témakörét választottam, és egyben arra vállalkoztam, hogy ezt az ifjúságszociológiai fogalmat és annak tartalmát megpróbálom minél közelebb hozni az Erdélyi Unitárius Egyházhoz. Teszem ezt azért, mert megérzésem szerint az egyház ifjúsági munkájának stratégiájában némi váltásnak kell megtörténnie. Ez pedig csak úgy valósulhat meg, ha megfelelő, tudományos alapokon nyugszik. Az ifjúsági korszakváltás olyan valóságokat teremtett, amelyek előtt az egyháznak nem szabad szemet hunynia, hanem ezzel ellentétben, meg kell ismernie jelenségeit, és fel kell vegye velük a harcot.

A dolgozatom célja a 'Sátán' fogalmának, tevékenységének és szerepének értelmezése a Szentírásban.

Jézus, mint tudjuk, nemcsak a tanítványai előtt, hanem egyedül, magányosan is imádkozott. Minden fontos döntése előtt, de főként a szenvedés útja előtt imádkozott az Atyához. Ott látjuk a Gecsemáné kertben, ahol halálos gyötrődésében még kitartóbban imádkozott, vagy a János evangéliuma 17. fejezetében, ahol könyörgésében, „szemeit égre emelve” szólítja meg az Atyát. Az imádságnak valójában útjelző és hitet erősítő szerepe van, és én ezért választottam ezt a témát, hogy jobban megismerjem és megérthessem Jézusnak, az úgynevezett főpapi imában elmondott szavait. Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen fontos teológiai mondanivalóval rendelkeznek Jézus kérései?

Már megszokottá vált, hogy a tudományos világ folyamatosan ésszerű magyarázatot igyekszik keresni a Bibliában leírt csodákra. Szinte évente felröppen egy-egy hír a médiában, hogy tudományos magyarázatot találtak, valamelyik Bibliában leírt eseményre. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, vajon miért olyan fontos az emberiségnek, megcáfolni a Biblia hitelességét? A magiszteri dolgozat megírása rendjén megoldást keresek a következő kérdésre: hogyan értelmezhetőek Lukács evangéliumában a Jézus csodáiról szóló elbeszélések? Kutatásom ezen célkitűzésével tehát a Jézusról szóló csodaelbeszélések megértését igyekszem megvizsgálni, rámutatva ezáltal arra, hogy Jézus Krisztus csodái nem véletlenszerűen történtek, hanem mögötte a Mindenható Isten áll, és így Jézus cselekedeteiben felismerhető Isten cselekedete.

Dolgozatomban megvizsgálom a Jel 2-3 fejezeteit kortörténeti, biblika-teológiai és exegetikai szempontból, valamint röviden kitértem az apokaliptikus irodalom jellegzetességeire. Ezekkel a kutakodásokkal az volt a célom, hogy mélyebb betekintést nyerjek a Jel 2-3 szövegének jelentés-köreibe.

Dolgozatomban az epika – líra – dráma hármasságát figyelemmel követve ismertetni szeretném a teljesség igénye nélkül az erdélyi református lelkészek XIX. századi egyházi sajtóban megjelent alkotásait. Mivel meglehetősen terjedelmes lenne az egyházi sajtó majdnem másfél évszázados szépirodalmi termékét bemutatni, az adott kor stílusirányzati összefüggéseiben, valamint az írók, költők életútját követve szemléltetni az adott művek jelentőségét, és sajátosságait, ezért az 1871-ben megalakult Erdélyi Protestáns Közlönyben, és utódlapjaiban megjelenő szépirodalmi műveket fogom követni a századfordulóig.

Természet és Isten. Tapintható, szemlélhető környezet és felfoghatatlan, ritkán érezhető, mégis megtapasztalható transzcendens. Állandó változás, és változatlan, örök állandó. A környezetünk, a természet, világ és Isten mindig is része életünknek, hiszen a fizikai létünk a világban „bonyolódik le”, míg a lelki, spirituális életünk Isten közelségében. A látható és láthatatlan egyaránt jelen van életünkben, mindig is foglalkoztat. Engem is különösen foglalkoztat e téma, és épp ezért választottam e dolgozat témájául a tudomány és vallás, darwinizmus és unitarizmus kapcsolatát. A transzcendens és empirikus valóság jelenléte számtalan feltett kérdésünket megválaszolja, ugyanakkor a megválaszoltaknál is több kérdést szül. › Rendszeres teológia › erdélyi unitárius egyház, darwinizmus, evolúció, 19. századi teológiatörténet, hit és tudomány

A dolgozatom elméleti célkitűzései közé tartozik a szorongás jellemzőinek, típusainak az ismertetése, elmélyítése különböző kutatások és az ehhez kapcsolódó szakirodalom tanulmányozásával. Továbbá a különböző istenképek feltárása, szembesítése, azoknak pozitív és negatív hatása a szorongás csökkentése céljából. Kutatásom célja, hogy felmérjem a vallás és a szorongás közti kapcsolatot több összetevőre kitérve (magas kreativitásszint, merev gondolkodás, túlzott tetszésigény, perfekcionizmus, negatív anticipáció, túlzott önuralomigény, negatív érzések elfojtása, testi szükségletek elhanyagolása).