Miklós Tamás

Szerzői tartalom

Rácsnézet | Táblanézet

2022

Munkámban Jonathan Edwards szépségről szóló írásait és prédikációit elemzem. A szépségről megfogalmazott elképzeléseiről nem maradt fenn pontos meghatározás, de a szépségről való gondolkodásának töredékei megtalálhatók műveiben. Dolgozatom nem titkolt szándéka, hogy egységes képet nyújtsak arról, hogy Edwards mit gondol a szépségről. Hogyan írható le a szépség, mi határozza meg a szépségről alkotott képünket, hogyan érzékeljük a szépséget a világban? Edwards több művében is említi azt a gondolatát, hogy kétféle szépség létezik a világban: van egy felsőbbrendű szépség - amely az isteni világhoz tartozik, és van egy egyszerű szépség, amely az isteni tulajdonságok megjelenítője, és amely világunk egységét, békéjét és összetartozását jelenti. Miután dolgozatomban bemutattam, hogyan lehet a szépséget érzékelni, bemutatom minden szépség forrását Isten szépségében, majd ismertetem a Szentháromság másik két tagjának jellemzőit: Krisztus szépségét és a Szentlélek tökéletességét. Edwards következetesen és bőséges részletességgel írja le a szépség kritériumait és azokat a tulajdonságokat, amelyek a Szentháromság tagjaira igazak, így könnyű dolgunk van, ha mindezt nyelvileg ragadjuk meg. Érvelésem utolsó fejezetében egy kritikusabb hangot ütök meg, ahol megfigyelem, hogy Edwards szentháromságtanát milyen mértékben alakította a szépségről való meghatározott gondolkodása.

SzakdolgozatMA Szakdolgozat2022Supervisor: Visky Sándor Béla

2020

A dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a keresztelési és esketési liturgiának, valamint az ezeken az alkalmakon elhangzó imáknak milyen jellegzetességeik vannak? A kérdés az, hogy az adott keretek között, az imádságok hogy tudnának olyan formát ölteni, ami egyrészt biblikus, másrészt megérinti az imádkozót és a hallgatókat? A kötetlen formájú imádságoknak általános szabályaik vannak, amit sokan belesűrítenek liturgikai, illetve más jellegű, de ugyancsak istentiszteleti elemekkel foglakozó könyvek alcímeibe, de ott is csak általánosságban beszélnek az imádságról. A dolgozat egy próbálkozás arra nézve, hogy a medertelennek tűnő elemeket hogyan lehet olyan keretek közé tenni, amelyek megadják azt a szabadságot a híveknek, hogy belemélyülhessenek az imádkozás folyamatába. Ennek az lehet a hosszútávú célja, hogy az imádkozás is olyan átéléssé válhasson, amilyenről Ezékiel számol be akkor, amikor életre kelnek körülötte a száraz csontok. A cél, hogy egyre jobban megértsék, de ne csak felfogják, hanem érezzék is az imádság áldásait. A Szentlélek munkája és az opus hominis együtt szüli meg az imádságot, vagy ahogy G. Van Der Leeuw említi: felszakad az ember torkából az imádság. Ezt az Isten Lelke által kiszabaduló imádság forrását keresem a Bibliában.

SzakdolgozatBA Szakdolgozat2020Supervisor: Somfalvi Edit