Repozitórium index

(Ez a dolgozat bemutatásra került a 25. Reál- és Humántudományok ETDK, illetve a 36. OTDK Társadalomtudományi Szekciójának keretében. A dolgozat mindkét rendezvényen második helyezést ért el.)

Életünk korai szakaszában a szüleinkkel, főleg az édesanyánkkal való szoros kapcsolat által olyan kötődési mintákat alakítunk ki, amelyek jelentősen meghatározzák felnőttkori életünket, alkalmazkodásunkat, munkavégzésünket és kapcsolatainkat. A kötődéselmélet több mint fél évszázados fennállása óta népszerű kutatási témává vált, elméletek, kutatások és terápiás eljárások tucatja használja alapul a John Bowlby, 20.századi angol pszichiáter által megalapozott kötődéselméletet. „A kötődés a bölcsőtől a sírig létfontosságú szerepet játszik az ember életében.” Ennek függvényében beszélhetünk a gyermekkoron túli kötődésről is, így a kötődéselmélet a felnőttkor vizsgálásában is releváns. 

„A kötődés a bölcsőtől a sírig létfontosságú szerepet játszik az ember életében.”– vallja John Bowlby pszichológus, a kötődéselmélet atyja. A korai anya–gyerek kapcsolat és annak kihatása a gyermek lelki fejlődésére és a felnőtt létre a kötődéselmélet fényében, különös tekintettel a lelkipásztor szolgálatára című dolgozatomban hidat képezek a kötődéselmélet pszichológiai síkon megalapozott elmélete és a pásztorálteológia között. Célom arra rávilágítani, hogy a gyermekkorban kialakuló kötődési minták (biztonságos, szorongó–elkerülő, szorongó–ambivalens és dezorganizált) hatással vannak a felnőtt létre, jelen esetben a lelkipásztorok, mint a gyülekezet élén álló vezető személyek kapcsolati rendszereire. Ennek feltérképezéséhez az empirikus kutatás módszereit segítségül hívva, kérdőívek és azok eredményeinek SPSS-módszerrel való feldolgozása által kívánom felmérni a lelkipásztoroknál megnyilvánuló kötődési mintákat, különös tekintettel a nem biztonságos kötődési mintákra.

Dolgozatomban olyan egyházi köntösbe öltöztetett népi szokásokat szeretnék felkutatni, amelyek akár még napjainkban is, vagy a közelmúltban, életben voltak a magyarság körében. Három témakörhöz kötődő babona csoportot szeretnék bemutatni. Ezek a következők: Az első a terhesség-, születés- és keresztelés témaköréhez tartozó babonák. A második a lakodalom témaköréhez tartozó népi szokások és hiedelmek. A harmadik pedig a temetés rítusa köré csoportosuló kialakult népi szokások.

A dolgozat célja, hogy Jézus személyét ismerve megértsük a tanítványok életútját és sorsát. Az első fejezetben a bevezetéstani kérdéseket elemezzük. A második résztől kezdődően Jézus személyével és a tanítványokkal foglalkozunk. Jézust a méltóságjelzők által mutatjuk be, hogy megérthessük őt és személyének titkát, hogy ez alapján tiszta képet kapjunk a tanítványokról és a tanítványi küldetésről. A harmadik fejezetben elemezzük a három szenvedésjövendölést, amely nemcsak az Emberfia szenvedését és annak szükséges voltát hangsúlyozza, hanem a tanítványok sorsát is megpecsételi, amelyet a negyedik fejezetben összegzünk.

A kutatás célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, hogy mit jelentett a Jézus ajkáról többször elhangzó Emberfia önmegjelölés. Ezért az evangéliumok, közelebbről pedig a Márk evangéliumának Emberfia-képét vizsgálom meg. Először néhány meghatározó álláspontot mutatok be, amelyből kitűnik, hogy mennyire különböző nézetek születtek az Emberfia kérdéskörét illetően. A következő lépésben a kifejezés ószövetségi és Biblián kívüli előfordulásait vizsgálom, hogy megtudjuk mit is értett Jézus korának hallgatósága mikor az Emberfia kifejezést hallották tőle. Végül Márk evangéliuma Emberfia-logionjainak vizsgálatát végzem el.

Hogyan van jelen a keresztyén ember életében Isten törvénye? – tettük fel a kérdést dolgozatunk bevezetésében, és ahogyan azt kijelentettük, kutatásunkban elsősorban Jakab apostol törvényszemléletét vizsgáltuk, különösen nagy hangsúlyt fektetve „a szabadság (tökéletes) törvényének” gondolatára. Az itt feltárt eredmények arra vezettek bennünket, hogy tegyünk egy kis kitérőt, és tekintsük át Jézus Krisztus törvényértelmezésének főbb szempontjait is. Mindehhez még hozzávettük Jakab vélt riválisának, Pál apostolnak a törvénnyel kapcsolatos meglátásait, végül pedig összevetettük Pál és Jakab álláspontját.

Máté evangéliumának görög szövege rendkívül izgalmas módon közvetíti számunkra Jézus törvényértelmezését. Máté evangéliumának szerkesztése során arra is odafigyeltek, hogy minél többet tudjunk meg Jézus és a törvény szerepéről, azoknak egymáshoz való viszonyáról. Ez is elválaszthatatlanul kapcsolódott össze e dolgozaton belül, akár a törvény és az igazság a Hegyi beszéd elején. Jézus maga a hermeneutikai kulcs a törvény kérdését illetően. Máté evangéliuma fokozatosságot mutat a történet vezetésében. Ennek csattanójakét láthatjuk beteljesedni a törvény eredeti értelmét, az engedelmességet Jézus passiótörténetében, és a feltámadás csodájába. Ugyanezt az emelkedett szerkezeti mintát láthatjuk akkor is, ha Jézus törvényértelmezését követjük végig az evangéliumon. A tanítások, Jézus tettei és szavai mind, egy törvényre, a szeretet kettős parancsolatára mutatnak.