A keresztyénség és a görög bölcselet találkozása

Contributor

A keresztyénséggel egy új szellemi életelv lépett a világtörténelem szinterére, hogy azt a maga örökéletü eszményeivel átalakítsa. Ez az új életelv ellenállhatatlan erővel alakította át az egész emberi míveltséget és lett ki nem apadó forrása az újkori kultúrának. Az újkor míveltsége keresztyén míveltség és az újkor értékelése a maga ideális követeltségeivel keresztyén értékelés. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy az újkor míveltsége és gondolkozása tisztán a keresztyén életelvből teljesen megérthető. Tudnunk kell, hogy maga a keresztyénség is egyfelől a zsidóság, másfelől a görögség talaján gyökerezik. A hellenisztikus míveltségnek legértékesebb elemei, főleg az alexandrinismus és az újplatonismus közvetítésével a keresztyénségnek, mint tannak és társadalmi formáló erőnek szerves alkotórészeivé lettek s mint ilyenek öröklődtek évszázadról-évszázadra, nemzedékről-nemzedékre. Már az újszövetségi irodalom keretén belül találkozunk a hellenisztikus míveltség elhatározó befolyásával. Pál apostol levelei, a zsidókhoz írott levél, János iratai a hellenismus vallási synkretizmusának s a népi bölcseletnek tagadhatatlan nyomait mutatják. Azt nem is kellene nyomatékosabban hangsúlyoznunk, hogy a keresztyénség kialakulásában milyen nagy és döntő szerep jutott a zsidó vallási felfogásnak és hagyománynak, amely apáról fiúra szállott drága örökségképpen.

Bibliográfiai hivatkozás

Bartók György: A keresztyénség és a görög bölcselet találkozása. In: Makkai Sándor (ed.): Theologiai Tanulmányok. Kecskeméthy István emlékkönyv. (1970), 145--150