Publikációk
Böngészés publikációtípus szerint
Csendes László
› 2015
› Oldal: 534--561
Kelet-Európa egyházainak közelmúltját kutatva sokszor távolinak tűnő dolgokon keresztül ismerünk önmagunkra, míg közvetlen közelünkben inkább azt látjuk meg, ami megkülönböztet minket ezektől a dolgoktól. Néha titokzatos alakok bukkannak fel előttünk, máskor pedig ismert közszereplők eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert tetteiről hullik le a lepel, s mindez új megvilágításba helyezi a régi dolgokat. Mintha csak Leszek Kolakowski mondása igazolódna be, miszerint a történelem nem tanít sem viselkedni, sem sikeressé válni, viszont elmondja, kik is vagyunk valójában.
Szaktanulmány
› Egyháztörténet
› sztálinizmus, egyház és állam, Román Népköztársaság, Richard Wurmbrand, romániai egyházpolitika
Hermán János
› 2015
› Oldal: 522--533
E tanulmány azzal a céllal követi a Genfi Káté útját, hogy a fellelhető nyomoknak, de főleg a fordításoknak köszönhetően jelezhessük, hogy mikor jelenhettek meg a „kálvini vonások a magyarság lelki arcán”. Az Institutio 1624-es magyar szövegének megjelenése Szenczi Molnár Alberthez kötődik. Ezután hosszúnak vagy éppen túl hosszúnak mondható szünet állt be Kálvin műveinek magyar nyelvre történő fordításai tekintetében, ez viszont nem akadályozta meg a magyar református egyház önazonosságának kialakulását.
Szaktanulmány
› Rendszeres teológia, Egyháztörténet
› Genfi Káté, Romániai Magyar Református Egyház, hitvallás
Batizán Attila
› 2015
› Oldal: 509--521
Ebben a dolgozatban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a nyugat-európai kortárs teológiák miként határozzák meg, és milyen kontextusban használják a diaszpóra fogalmát. Ennek érdekében áttekintjük az elmúlt pár évtizedben, illetve a frissen megjelent missziológiai munkákat természetesen annak tudatában, hogy ezt az angol, német, holland, spanyol, cseh és más nemzetiségű teológusok írásait felölelő irodalmat szinte lehetetlen teljességében átfogni.
Szaktanulmány
› Gyakorlati teológia
› diaspóra, globalizáció
Fekete Csaba
› 2015
› Oldal: 488--509
A fenti főcím után zárójelbe tett kérdőjel a forrásjelölés pontosságát vonja kétségbe. Ez a tanulmány a kérdés megtárgyalása és a helyesbítések érdekében született a magyarországi bizottsági munka keretei között. Azonban a megtárgyalás és a helyesbítés munkája ma már az egész Kárpát-medence reformátusságára tartozik. A következő néhány lap pedig azt is szemlélteti, hogy mennyi munka vár még a bizottságra az énekek és az énekeskönyv ügyében, mert ehhez hasonló kérdéseket kell még tisztáznunk több száz énekünk esetében.
Szaktanulmány
› Egyházzene, Gyakorlati teológia
› himnológia, énekeskönyv
Roukema Riemer
› 2015
› Oldal: 477--487
Hogyan értelmezték az Újszövetséget a korai keresztyének? Ez alkalommal arról szeretnék röviden beszélni, hogy miképpen értelmezték és vitatták az 1Kor 15 egyik szakaszát a 2. és 4. évszázad között. Az 1Kor 15-ben Pál apostol Jézus Krisztus feltámadásával és a keresztyének végidőkben bekövetkezendő feltámadásával foglalkozik. Előadásomban ennek a fejezetnek a második felére, a 35-55. versekre fogok összpontosítani, amelyben az apostol a keresztyének feltámadásáról ír.
Szaktanulmány
› Újszövetség
› feltámadás, valentiniánusok, Alexandriai Kelemen, Jeromos
› 1 Korinthus 15.35 - 55
Balogh Csaba
› 2015
› Oldal: 712--716
Beszámoló
› Egyéb
› egyházi hírek, konferencia, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet
Kovács Szabolcs
› 2015
› Oldal: 699--710
Az iskolai lelkigondozás paradigmaváltást jelent az individualizmustól a perszonalizmus irányába. A lelkigondozás által rámutatunk arra, hogy az ember több mint individuális lény. Az embert kapcsolatai, igényei és vágyai alapján lehet megérteni és megközelíteni. Az erőfeszítés eredménye nem minden esetben egy boldog ember, hanem egy olyan személy, aki érzékennyé válik a mások igénye iránt. Ez pedig a misszió lehetőségét vetíti elő.
Beszámoló
› Gyakorlati teológia
› lelkigondozás, doktori védés
Adorjáni Zoltán
› 2015
› Oldal: 696--698
Beszámoló
› Ószövetség, Újszövetség
› konferencia, Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia, kiengesztelődés
Kállay Dezső
› 2015
› Oldal: 688--693
Recenzió, kritika
› Újszövetség
› kommentár, 1 Korinthus, újszövetségi kommentár
› 1 Korinthus
Kulcsár Árpád
› 2015
› Oldal: 603--687
Ez a dolgozat azt kívánja igazolni, hogy Ravasz László filozófusként és esztétaként művelte a gyakorlati teológiát. Igyekszik feltárni gondolkodásának filozófiai gyökerét, hogy tudniillik kik és milyen irányzatok voltak hatással reá, valamint azt is, hogy miként alakította ki filozófiai és esztétikai nézeteit, hogyan képviselte ezeket mindaddig, míg teológiai álláspontja más irányba nem terelte őt.
Szaktanulmány
› Gyakorlati teológia
› filozófia, esztétika
Fekete Károly
› 2015
› Oldal: 597--602
Ravasz László Homiletikája egyrészt sikertörténet, mert teológiatörténeti mérföldkő, és 100 éven át mértékadó munka volt, mert az építő teológiai irányból táplálkozott; és még ma is mértékadó a maga módján. Ha összevetjük Ravasz László könyvét a 19. század közepétől a 20. század elejéig készült homiletikai tankönyvekkel, megállapíthatjuk, hogy ezek sem mé retükben, sem minőségükben nem vetélkedhetnek az ő munkájával.
Szaktanulmány
› Gyakorlati teológia
› homiletika
Pap Géza
› 2016
› Oldal: 109--111
Igehirdetés (prédikáció)
› Egyéb, Egyéb
› gyászjelentés, megemlékezés