Publikációk
Böngészés publikációtípus szerint
Papp György
› 2016
› Oldal: 444--453
Recenzió, kritika
› Gyakorlati teológia
› homiletika, igehirdetés (prédikáció)
Kállay Dezső
› 2016
› Oldal: 436--440
Recenzió, kritika
› Egyéb
› repertórium, Református Szemle, bibliográfia
Rüetschi Kurt Jakob
› 2016
› Oldal: 434--435
Kurt Jakob Rüetschi megemlékezik Tőkés István református teológusról.
Alkalmi megemlékezés
› Egyéb, Egyéb
› megemlékezés
Pálfi József
› 2016
› Oldal: 419--433
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nőszövetségét nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1931. szeptember 3-án, 11 évvel a mai romániai nyugati rész földrajzilag lefedő magyar egyházi testületének létrehozása után hozták létre. Amellett, hogy történelmi hátteret biztosítsunk egyedi részletekkel, tanulmányunk tisztelettel adózik a református nők odaadásáért és hatalmas munkájáért az egyház nevében. A Nőszövetség legfontosabb missziós szerepet játszott a Királyhágómelléki Református Egyházkerületen belül.
Szaktanulmány
› Egyháztörténet
› nőszövetség, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Sulyok István
Papp György
› 2016
› Oldal: 401--418
Minden tudományág művelőjének kiválóan kell ismernie tudománya tárgyát, és ez a követelmény az emberrel foglalkozó tudományok esetében is fennáll. Így például a jó orvosnak nem elég csupán a beteg fiziológiai panaszaival foglalkoznia, hiszen akkor csak a tüneteket kezeli, hanem a teljes embert kell szem előtt tartania. A jó pszichológusnak is hasonlóképpen kell cselekednie, ha érdemben akar foglalkozni az ember úgynevezett lelki világának gondozásával. Az említett követelmény fokozottan igaz a teológiára is. Ugyanis a teológiai tudománynak az ember is tárgya. Amikor azonban úgy beszélünk a…
Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
› korai keresztény antropológia, test, lélek, szellem, antropológia, halhatatlanság
Pluhár Gábor
› 2016
› Oldal: 370--400
A címünkben megjelölt két szó ritkán kerül ilyen közel egymás mellé a szakirodalomban. Ez a dolgozat lényegében arra irányul, hogy feltárja és bemutassa. mi a jelentősége e két fogalom összekapcsolódásának, tehát arról szól, hogy a csoportdinamikai tapasztalatokat miként lehet alkalmazni a gyülekezetépítés kontextusában.
Szaktanulmány
› Gyakorlati teológia
› csoportdinamika, csoportmunka, gyülekezetépítés, pasztorálpszichológia, személyiség
Enghy Sándor
› 2016
› Oldal: 359--369
Amikor a Dán 4-et olvasom, arra gondolok, hogy milyen módon is függ össze a politika és a politikus. Talán úgy, hogy van egy fogalom a maga jellemzőivel, amelyekből kirajzolódik egy kép, és ebbe illeszkedik bele egy személy, aki a politikát esetleg foglalkozásként műveli, és abból él. Ennek a mércének valahol az egyház is megfelel. Mert nem mindegy, milyen az egyház, milyen jellemzői vannak, és az sem mindegy, hogy milyenek annak tagjai, illetve hogy a fogalom miként határozza meg azokat, akik azt képviselik, és rajtuk keresztül milyen kép alakul ki mások szemléletében. Ebben az…
Szaktanulmány
› Ószövetség
› politika, Dániel 4, vallás és politika
Máthé-Farkas Zoltán
› 2016
› Oldal: 581--589
Recenzió, kritika
› Ószövetség
› bibliamagyarázat, Jób könyve
Gaal György
› 2016
› Oldal: 542--580
Antonina de Gerando apja oldaláról egy francia nemes családtól származik, anyja oldalán a híres gróf Teleki családtól. Ebben a második tiszteletben a harmadik nagy nevelője (Brunswick Teréz) és anyja nővére (Teleki Blanka) követte a harmadik oktatót. Franciaországban tanult, és ott tanult diplomáját.
Szaktanulmány
› Egyháztörténet
› Antonina de Gerando, lány iskola, oktatás
Papp György
› 2016
› Oldal: 523--541
A tanulmány záró részében a reformáció korszakából (Erasmus, Calvin, Bullinger, II. Helvét Hitvallás, Heidelbergi Káté, Szegedi Kis István) a legfontosabb dichotómikus és trichotomikus antropológiai modellek állnak, és a 20. századi antropológiai szemlélet szintézise a század teológiája (Karl Barth, Wolfhart Pannenberg, Cullmann Oscar, Sebestyén Jenő, Török István, Gaál Botond és mások). A történeti bemutatásra vonatkozó következtetést az antropológiai vizsgálatok eredményeinek más teológiai területekre való alkalmazására vonatkozó lehetőségek vizsgálata követte.
Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
› teológiai antropológia, antropológia, test, lélek, szellem, Heinrich Bullinger, Heidelbergi Káté
Kulcsár Árpád
› 2016
› Oldal: 506--522
Mielőtt a Barthi-teológia megkérdőjelezte a retorika jelentőségét a magyarországi református teológiai gondolkodásra, Ravasz László (1882-1975) hangsúlyozta az esztétikai tapasztalat fontosságát a prédikációban. Ebben a dolgozatban az erdélyi és partiumi helyzetet veszem figyelembe, ahol —akárcsak sok más helyen is —általános elvárás, a gyülekezetek részéről, hogy a lelkipásztor szabatosan, közérthető módon, világosan adja elő az igei ta nítást. Míg máshol, például Hollandiában felkészületlenségnek tekintik azt, ha a szószékre álló igehirdető előtt nincs ott a végleges formájába öntött…
Szaktanulmány
› Gyakorlati teológia
› retorika, homiletika, retorika, igehirdetés (prédikáció)
Kustár Zoltán
› 2016
› Oldal: 477--505
A dolgozat a biblika-egzegézis, teológiai, hermeneutikai és tudományos-történelmi kérdéseivel foglalkozik. Miért van szüksége a Biblia értelmezésére, és miért lenne tudományos? E kérdések szerint a történeti-kritikai exegézis a legmegfelelőbb módszer a bibliai szövegek értelmezésére, valamint a strukturális, olvasóközpontú és tárgyi módszerek szerepére a homiletikában.
Szaktanulmány
› Ószövetség
› Biblia, hermeneutika, exegézis (szövegértelmezés), ószövetségi exegézis, bibliatudomány, homiletika
Sipos Dávid
› 2016
› Oldal: 721--741
Beszámoló
› Egyháztörténet, Egyházzene
› doktori védés, orgona, orgonaépítészet
Balogh Csaba
› 2016
› Oldal: 718--720
Beszámoló
› Egyéb
› konferencia, tehetséggondozás, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet
Balogh Béla
› 2016
› Oldal: 711--717
A debreceni szerkesztői közösség új, magyarított címmel látta el tudományművelő folyóiratát. Ugyanakkor az előd folyóiratéhoz képest új licencszámot szerzett.
Recenzió, kritika
› Egyéb
› Debreceni Református Hittudományi Egyetem, folyóirat
Geréb Zsolt
› 2016
› Oldal: 710--711
Recenzió, kritika
› Ószövetség, Újszövetség
› lexikon, bibliatudomány, ószövetség-kutatás, újszövetség-kutatás
Márton István
› 2016
› Oldal: 706--709
Erasmus egy évvel a reformáció beindulása előtt, 1516-ban jelentette meg az általa lefordított Újszövetséget, amelyet ő Novum Instrumentumnak, nevezett. A fordítás előszavában, a Paraclesis traktátusban már hangsúlyozta, hogy minden embernek, tehát a laikusoknak is olvasniuk kell Szentírást. Műveiben gyakran kritizálta a papságot és a kiüresedett rítusokat, a belső, mélyebb kegyesség buzdította olvasóit.
Recenzió, kritika
› Egyháztörténet
› Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Könyvtára, reformáció, előreformáció