Publikációk
Böngészés publikációtípus szerint
![Református Szemle 112.3 (2019)](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2019/2019-5079.jpg?itok=9bJTOp22)
Bagosi József
› 2019
› Oldal: 269--283
A száz éve elhunyt Takács József református lelkipásztor hat évtizeden át szolgált Berettyószéplakon, és ott is halt meg 1919. március 8-án nyolcvanhat éves korában. Fekete obeliszk síremléke ott áll Berettyószéplak Zúgói temetőjében, és mellé helyezték nyugalomra gyermekeit is. 1990 után a református széplakiak Uszkay Huba lelkipásztor szolgálati ideje alatt (1995–2006) emlékeztek meg róla sírjánál március 15-én, november 1-jén, halottak napján pedig szintén sírjánál emlékeztek és emlékeznek meg. Ezért legfőbb ideje, hogy felidézzük e szorgalmas, gyülekezetét és népét szerető lelkipásztor…
Szaktanulmány
› Egyháztörténet
› Takács József, lelkészi biográfia, Berettyószéplak
![Református Szemle 112.3 (2019)](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2019/2019-5079.jpg?itok=9bJTOp22)
Bacsó István
› 2019
› Oldal: 244--268
A ne ölj parancsolat lévinasi interpretációja kétségtelenül érvényes volt, de nemcsak azáltal, hogy reflektált a gondolkodó személyes traumáira, hanem azáltal is, hogy a huszadik század viharai közepette is letisztult, kategorikus imperatívuszként szólalt meg. A lévinasi arc felhívása ma is aktuális, mert szerte a világon több mint 40 háború zajlik, az emberek letiporják egymást, és gyakran úgy mennek el egymás mellett, hogy nem látják meg egymás arcát.
Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
› Hatodik parancsolat, Emmanuel Lévinas, háború, fenomenológiai etika
![Református Szemle 112.3 (2019)](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2019/2019-5079.jpg?itok=9bJTOp22)
Simon Attila
› 2019
› Oldal: 229--243
Ez a rövid tanulmány a siratóénekek rendszerezése és formai kapcsolatuk tekintetében fogalmazott meg néhány észrevételt. A siratóénekek mint a gyász kifejezési formái, ha nem is jelentős mértékben, de egyaránt megtalálhatóak az Ószövetség történeti, prófétai és tanítói könyveiben, tehát szorosan hozzátartoznak az ószövetségi zsidó nép történelméhez. Az általunk használt kutatási eredmények a következőre engednek következtetni a qínáh-strófával kapcsolatban: az ószövetségi irodalomban megtalálható két dávidi gyászének nem szolgáltat példát arra, hogy a siratóénekek…
Szaktanulmány
› Ószövetség
› bibliai műfajok, siratóének, jajmondás, gyász, gyászdal
Andrási György
› 2019
› Oldal: 439--440
Beszámoló
› Egyéb
› Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, tanévzáró ünnepély, alumni
Tőtős Emese Brigitta
› 2019
› Oldal: 437--439
Beszámoló
› Egyéb
› Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, tanévzáró ünnepély, alumni
Székely József
› 2019
› Oldal: 435--437
Beszámoló
› Egyéb
› Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, tanévzáró ünnepély, aranydiploma, alumni
Balogh Csaba
› 2019
› Oldal: 433--435
Beszámoló
› Egyéb
› Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, tanévzáró ünnepély
Nagy Eszter, Bíró Beatrix
› 2019
› Oldal: 429--440
Beszámoló
› Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, tanévzáró ünnepély
Kató Szabolcs Ferencz
› 2019
› Oldal: 418--425
Recenzió, kritika
› Újszövetség
› eszkatológia, halál, feltámadás, örök élet
Ledán M. István
› 2019
› Oldal: 393--417
Minucius Felix Octavius című írása, ez a különös 3. század eleji apológia posztmodern értelemben akár regénynek is nevezhető. A kerettörténet szerint három jóbarát sétálni indul Ostiába. Mindhárman előkelő és művelt rómaiak. Szüret van, őszi aranynapok, munkaszünet, s a három jóbarát ki is használja ezt, és a tengerparton sétálgat. A környezet idilli, békés és nyugodt: a tenger, noha szélcsendben is mindig nyugtalan, szinte sétautat alakít ki a három jóbarát számára a fövenyes parton, ők pedig sarutlanul lépdelnek ezen a váratlanul, majdhogynem hármójuk kedvéért kialakuló, kellemesen…
Szaktanulmány
› Egyháztörténet
› keresztyénség, keresztyénség a római korban, keresztyén párbeszéd, Minucius Felix, apologetika
Papp Zsolt
› 2019
› Oldal: 377--392
Reinhold Niebuhr realizmusának egyik táptalaja az a valóság volt, amelyet Detroit társadalmában tapasztalt meg. A szegénység, a társadalmi problémák, a kizsákmányolás szöges ellentétben álltak azzal a derűlátó szemlélettel, amelyet az általa is olvasott liberális teológia tanított az ember állapotáról és a társadalomban rejlő lehetőségekről. A Detroitban töltött időszak radikálisan realistává tette etikai szemléletét is.
Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
› teológiatörténet, etika, politikai etika, társadalmi etika, liberális teológia
Fekete Csaba
› 2019
› Oldal: 353--376
Ez a református alkotás egy genfi zsoltár dallamára énekelhető bibliai könyv, amely a bibliai históriák hagyományát folytatja. Nem szövegversnek készült, tudniillik hajdan minden rímes és strófikus verset énekeltek. A mai érdeklődő itt könnyen olvasható formában kapja az éneket a legszükségesebb magyarázatokkal, tehát nem betű szerinti, azaz nem kritikai szövegkiadás gyanánt. A kéziratban nincsenek írásjelek, az ötvenhét versszakból csupán az utolsó végén találunk pontot, illetve előbb egyszer-egyszer, viszont ezekben az esetekben az író vagy verselő azzal a céllal teszi ki őket a kézirat…
Szaktanulmány
› Egyházzene
› Énekek éneke, bibliafordítás, bibliai parafrázis, magyar református költészet, magyar református énekköltészet
Simon János
› 2019
› Oldal: 341--352
A Szanhedrin jogkörét illetően szinte minden kutató egyetért abban, hogy Jézus nyilvános működésének idején, amely Pilátus helytartói megbízatása alatt történt (Kr. u. 26–36), a Szanhedrin rendelkezett büntetőügyeket tárgyaló joggal, ahogyan azt követően is. Azonban nincs konszenzus a halálbüntetés kiszabásának jogát illetően. A Jn 18,31-ben a zsidók tagadják a halálbüntetéshez való jogukat, de a fent tárgyaltakból kiderült, hogy a zsidók autonóm módon rendelkezhettek a templom falain belül, mint ahogy számos példa bizonyítja azt is, hogy vallási kérdésekben szabadon dönthettek. Ez nem…
Szaktanulmány
› Újszövetség
› újszövetségi kortörténet, jogtörténet, Szanhedrin, római jog, zsidóság, halálbüntetés
![Református Szemle 112.5 (2019)](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2019/2019-5077.jpg?itok=BQihuFRA)
Kállay Dezső
› 2019
› Oldal: 605--611
Beszámoló
› Egyéb
› Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, akadémiai évnyitó
![Református Szemle 112.5 (2019)](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2019/2019-5077.jpg?itok=BQihuFRA)
Geréb Zsolt
› 2019
› Oldal: 592--598
Minden egyházközségnek megvan a maga jellegzetessége, sajátos arculata. Az I. Mezőségi Ifjúsági Konferencia azt a célt tűzte maga elé, hogy felkutassa azokat az értékeket, amelyek széppé teszik egy-egy gyülekezet lelki arcát, és amelyek megtartó erőt jelentenek az eljövendő nemzedékek számára.
Szaktanulmány
› Egyéb, Spiritualitás
› Mócsi Református Egyházközség, Mezőség
![Református Szemle 112.5 (2019)](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2019/2019-5077.jpg?itok=BQihuFRA)
Győri L. János
› 2019
› Oldal: 581--591
Szaktanulmány
› Egyháztörténet
› Debreceni Református Kollégium, Nagyharsány, oktatástörténet
![Református Szemle 112.5 (2019)](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2019/2019-5077.jpg?itok=BQihuFRA)
Oláh Róbert
› 2019
› Oldal: 567--580
Az elmúlt évtizedekben megnőtt az érdeklődés a kora újkori református identitás alkotóelemei iránt. Kevesebb figyelem fordult az „önelnevezés” irányába. Meghatározó volt ifjabb Révész Imre (1889–1967) 1934-ben megjelent tanulmánya, amely bemutatta, hogy idővel miként lett az egyháztörténeti hagyományokon alapuló eretnekbélyegből karakteres nemzeti vonással rendelkező értékjelző. A szerző a református egyházak között kivételként határozta meg a magyarországi gyakorlatot, ahol a felekezet (nem hivatalosan) önmagára is alkalmazta a Kálvin nevéből képzett, eredetileg negatív jelzőt. Korábban…
Szaktanulmány
› Egyháztörténet
› kálvinizmus, egyházi önazonosság, apologetika, hitvita, hitvallás, felekezetközi kapcsolat