Publikációk

Tartalomtípus
Év
1521 - 1540 a(z) 3517 találatból.
Református Szemle 113.1 (2020)
Buzogány Dezső2020Oldal: 165--172

A görög nyelv tanulmányozásának fontossága - ezt a címet viseli az a tanulmány, amelyet Melanchthon 1549-ben készített és adott át Vitus Winshemiusnak elmondásra. Ebben már teljesen letisztulva jelenik meg a görög nyelv jelentősége a lelkészképzésben. Beszéde elején zavaros időkről beszél: a sátán pusztítással fenyegeti az egyházakat és az iskolákat.

SzaktanulmányÚjszövetség, Rendszeres teológia, Egyháztörténetbibliai nyelvek, görög nyelv, Philipp Melanchton, humanizmus, reformáció

Református Szemle 113.1 (2020)
Papp Zsolt2020Oldal: 156--164

A bűn kérdésének helyes behatárolása Reinhold Niebuhr teológiájának egyik alapvető célkitűzése. A Szentírás szemszögéből a bűn számára is az Isten elleni lázadás ténye, amely társadalmi szempontból igazságtalanságot szül. A kicsinyes aggodalmat a bűn előzményének tekinti. A bukás mítosza, elmélete szerint a bűn nem a történelembe való beépülés lehetőségét jelenti, hanem a kísértés és bűn konstans valóságát szemlélteti.

SzaktanulmányRendszeres teológiaetika, bűn, eredendő bűn

Református Szemle 113.1 (2020)
Herczeg Pál2020Oldal: 144--155

Az Újszövetség keresztelésről szóló szövegrészei igen sokszínűek, ennek ellenére lényegében két csoportba sorolhatjuk ezeket. Az egyik csoportba olyan szövegrészek tartoznak, amelyek a történeti Jézushoz kötődnek. Ezekkel értelemszerűen a történeti iratokban találkozunk elsősorban, s így egy bizonyos „történetiség” határozza meg őket. A történetiség szót azért tettem idézőjelek közé, mert az Újszövetség történeti anyagának írásba foglalása általában későbbi az inkább elméleti jellegű levélirodalom darabjainál, és ezekben természetesen a történésekhez, az eseményekhez kötődve fogalmaznak.…

SzaktanulmányÚjszövetségkeresztség, Máté evangéliuma, Márk evangéliuma

Református Szemle 113.1 (2020)
Pleșu Andrei2020Oldal: 118--143

Jézus beszéde nem pusztán utópia, hanem cselekvő erő. Ez az alapvető felismerés, amely mentén a mérvadó kortárs gondolkodó értelmezi az evangélium példázatait. Értelmezése hűen reprodukálja a szöveget, ugyanakkor eredeti is. E szerző véleménye szerint a szívünkbe oltott értelem, az elkerülhetetlen elköteleződés, a hallásnak megfelelő cselekvés és az ideológiai gondolkodásmód megtörése éppen azt a belső teret hódítja vissza számunkra, „amely elengedhetetlen ahhoz, hogy e világon kívül otthonra találjuk”. A tanulmány Andrei Pleșu könyvének előszavát tartalmazza Visky…

SzaktanulmánySpiritualitás, Újszövetségpéldázat, Jézus példázatai, narratív teológia, narratív bibliamagyarázat

Református Szemle 113.1 (2020)
Magyar Norbert2020Oldal: 101--117

Hóseás, a Kr. e. 8. századi próféta könyvének legismertebb metaforája az, amely révén a JHVH és Izráel népe viszonyát egy házassági kapcsolat formájában ábrázolja. Az istenség és népe közötti viszony házassági metaforával történő körülírása egyáltalán nem volt szokványos az ókori világban. A metafora hiányának az oka valószínűleg az, hogy az ókori közel-keleti istenségek általában férfi-női párként jelennek meg, azaz a férfi istenségnek mindenhol megvan a maga női párja, a felesége. Ehhez a női istenséghez kapcsolódtak általában az ember termékenységképzeteinek különböző vonatkozásai, mint…

SzaktanulmányÓszövetségházasság, házasságtörés, Hóseás könyve, kultikus prostitúció, termékenységkultusz

Református Szemle 113.3 (2020)
Dézsi Csaba2020Oldal: 296--304

Kutatási összefoglalóÚjszövetségdoktori védés, történeti Jézus, feltámadás, apostoli hagyomány

Református Szemle 113.3 (2020)
Peres Imre2020Oldal: 294--296

BeszámolóÚjszövetségdoktori védés, történeti Jézus, feltámadás, apostoli hagyomány

Református Szemle 113.3 (2020)
Adorjáni Zoltán2020Oldal: 294--294

BeszámolóEgyébdoktori védés

Református Szemle 113.3 (2020)
Peres Imre2020Oldal: 288--293

Angolból fordította Geréb Erzsébet

Alkalmi megemlékezésEgyéb

Református Szemle 113.3 (2020)
Buzogány Dezső2020Oldal: 266--275

Melanchthon dialektikájának három korszakát ismeri a szakirodalom: 1520, 1528 és 1547. Az elsőre nézve levelezésében találunk utalást. 1519 januárjában Bernard Maurust látja el oktatási tanácsokkal. Levelében egyértelművé teszi, hogy senki se lehet kellőképpen művelt, ha nem tanulta meg a dialektikát, s ezért tervezi, hogy ír valamit röviden és vázlatosan a dialektikáról is. 1520 márciusában már Johannis Schwertfergernek, a wittenbergi jogászprofesszornak dedikálja megjelent dialektikáját. Ebben megemlíti, hogy diákjai sürgették a dialektika bővebb és alaposabb bemutatását, amit meg is…

SzaktanulmányEgyháztörténetPhilipp Melanchton, humanizmus, dialektika

Református Szemle 113.3 (2020)
Juhász Zoltán2020Oldal: 242--265

Eduard Böhl, a 19. század második felének tudós teológusa 1864-től 1899-ig volt a bécsi Protestáns Teológiai Fakultás Református dogmatikai tanszékének professzora. A Habsburg-kormányzat 1818-ban központi rendelettel tiltotta be a birodalom egész területén élő diákok számára a külföldi egyetemjárást, hogy ezzel az intézkedéssel akadályozza meg a német egyetemek liberális szellemiségének beszivárgását.

SzaktanulmányRendszeres teológiaEduard Böhl, dogmatika, dogmatörténet, teológiatörténet, eszkatológia, ortodoxia, liberalizmus

Református Szemle 113.3 (2020)
Simon János2020Oldal: 224--241

Jézus korának közigazgatási és bíráskodási gyakorlatát nem könnyű megérteni. Nemcsak azért, mert a forrásaink hiányosak, de bizonyos vonatkozásokban ellent is mondanak egymásnak. Ugyanakkor ezek az ellentmondások nem meglepőek. Jézus korában a közigazgatás vagy igazságszolgáltatás működése ugyanúgy talány volt az átlagpolgár számára, mint ahogyan ma is. Mert ezeknek manapság is csak bizonyos vonatkozásait ismerjük, rendszerint annyit, amennyi a mindennapi élet intézéséhez szükségeltetik. Ezért aztán tapasztalataink is különbözhetnek, és két különböző személy teljesen másként írhatja le…

SzaktanulmányEgyébRómai Birodalom, közigazgatás, Pontius Pilátus, Palesztina, Júdea

Református Szemle 113.3 (2020)
Pleșu Andrei2020Oldal: 193--223

Az elrejtés és a felfedés paradox egyidejűsége egyike a Szentírás kulcsfontosságú témáinak. Isten, aki „rejtve van” (Mt 6,6; 6,18), látja minden ember titkát (Róm 2,16); elrejti titkait a bölcsek elől, hogy kijelentse a csecsemőknek (Mt 11,25); az arra méltóknak pedig ad az „elrejtett mannából” (Jel 2,17). Másrészt pedig Isten az, aki „megvilágítja a sötétség titkait” (1Kor 4,5), és aki Fia által azt hirdeti, hogy „nincs olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék” (Mt 10,26; Mk 4,22; Lk 8,17 és 12,2). A „rejtekhely” az ember számára is finom…

SzaktanulmányÚjszövetség, Spiritualitáspéldázat, Jézus példázatai, narratív teológia, narratív bibliamagyarázat

Református Szemle 113.4 (2020)
Steiner József2020Oldal: 416--419

Recenzió, kritikaÚjszövetség, Rendszeres teológiateológiatörténet, tekintély, hagyomány, apostoli hagyomány, őskeresztyénség

Református Szemle 113.4 (2020)
Simon János2020Oldal: 401--415

Az elmúlt év utolsó számában indított tanulmánysorozat első része a Romániai Református Egyházra vonatkozó pénzügyi és számviteli jogszabályokat és a pénzügy, illetve számvitel általános alapelveit ismertette,1 ebben a részben pedig a számviteli szabályok gyakorlati vonatkozásait tekintjük át, és igyekszünk bővebben kifejteni a lényegi kérdéseket, de érinteni fogjuk az azokat a rendelkezéseket is, amelyek a kevésbé relevánsak az egyházakra nézve.

SzaktanulmányGyakorlati teológiaegyházi adminisztráció, pénzügyvitel, gazdaság

Református Szemle 113.4 (2020)
Buzogány Dezső2020Oldal: 394--400

Mi a szillogizmus? Az a beszédforma, amelyben több állításból szükségszerűen más állítás következik. Arisztotelész meghatározása ez, amelyet Melanchthon bővebben megmagyarázott tanítványainak: a szillogizmus olyan beszédforma, amelyben három tétel (terminus) úgy kapcsol össze két állító és megengedő mondatot, hogy szükségszerű következtetés származzék belőle. Például: Minden bor felhevít. A malvaticum bor. Szükségszerűen következik, hogy a malvaticum felhevít. Melyek a részei? A felső tétel (terminus maior), amely az első mondatban található, és később az alanynak tulajdonítjuk; az alsó…

SzaktanulmányRendszeres teológia, EgyháztörténetPhilipp Melanchton, retorika, dialektika, szillogizmus, humanizmus, reformáció

Református Szemle 113.4 (2020)
Debreczeni István2020Oldal: 377--393

Jürgen Moltmann, a Tübingeni Egyetem nyugalmazott rendszeres teológia professzora a 20. század és napjaink egyik legjelesebb német református teológusa. Személyes és szakmai életpályája egyaránt rendkívüli és inspiráló. Világszerte ismert teológussá A reménység teológiája című könyve tette őt, amely már 1965-ös megjelenésekor nagy visszhangot keltett, és azóta számos nyelvre lefordították. Legnagyobb érdeme az eszkatológiának mint a keresztyén reménység forrásának „újrafelfedezése”, a jelenlegi világnak az eljövendő fényében történő megismerése. Jelen írásnak Jürgen Moltmann Gott in…

SzaktanulmányRendszeres teológiaeszkatológia, teremtés, pneümatológia