Szaktanulmány

A tanulmány célja a hiánypótlás. Ennek első felében Alexandriai Kelemen Krisztus-himnuszának helyét keresem az őskeresztyének kegyességi gyakorlatában, majd a himnusz metrikáját vizsgálom, és azt próbálom megállapítani, hogy az ókori görög lírikus költészetnek melyik ágához tartozhat. Ezt követi a himnusz szövegének a magyarázata.

E tanulmány keretében a 20. század utolsó, és a 21. század első évtizedének magyar teológiai vonatkozásait vizsgálom, és ezen belül szinte kizárólag csak a református irodalomra összpontosít. Továbbá a magyar teológusok milyen modellek és képek segítségével írják le a megbocsátást.

1734-ben született Salomon Duytsch tizenhárom éves koráig Temesváron, pontosabban a zsidók számára kijelölt Nagypalánk vagy Kispalánk nevű külvárosi részek valamelyikében élt, ezért bölcsőhelye környékén igyekszünk körülnézni.

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk meg, hogy ki volt Konnert Márton, hogyan került a József név az orgonák történetébe, illetve melyik név a helyes. Ugyanakkor közöljük a Konnert-orgonák történetét is.

Minden korban és kultúrában kialakultak a sajátos modellek (beszédműfajok), amelyeknek megismerése elengedhetetlen az adott kultúra megértésében. A Jelenések könyvét ebből a szempontból közelítjük meg, akkor ez az alkotás is céltudatos kommunikációnak tekinthető, s ezért holisztikus üzenetét műfaja alapján vizsgáljuk.

A református prédikátornak ambivalens elvárásokkal kell szembenéznie a 21. század kezdetén. Egyrészt erős nyomás nehezedik rá egyháza és gyülekezete részéről, hogy „jól prédikáljon”; másrészt a „prédikátor” és a „prédikálás” szavak inkább pejoratív jelentésárnyalatot kapnak a szekuláris környezetben.

Ez az alapvető teológiai tanulmány a szotériológiai alapjaival foglalkozik az ökumenikus mozgalomban. Az elején, a szerző összeköti a kortárs törekvést a látható egyház egységét az üdvtörténetiséggel.

Ez a tanulmány bemutat egy történeti áttekintést, hogy a Biblia egy roppant egyedi műnek tekinthető a vallástörténelemben.

E tanulmány keretében a református egyház és azon belül is az Erdélyi Református Egyházkerület tevékenységét vizsgálom a kettős, a vallási és nemzetiségi kisebbségi létben. A körülmények megértésének érdekében először tekintsük át, mit is jelent az egyházak társadalomformáló szerepe.