Az ifjúsági munka relevanciája a z-generációs fiatalok számára, kérdőíves kutatások tükrében

Mesteri dolgozatomat négy fő fejezet alkotja. Mindegyik fejezet egy fő téma köré csoportosul, az ifjúsági közösség és azon belül az ifjúsági bibliaóra köré. Egy olyan gyakorlati része ez a teológiának, melyet minden gyülekezetben szolgáló lelkipásztornak végeznie kell, mégis a bevezetőben kitértünk arra, hogy a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az esetek többségében nem működik. Ebből a hipotézisből kiindulva először elméleti alapokra helyezve, majd gyakorlati téren kérdőívek segítségével igyekeztem kutatásomat elvégezni, amelyet a jövőben gyakorlati megoldással szeretném zárni. Az első fejezetben az ifjúsági katechézis teológiai alapvetéséről beszélek, ahol a Szentírás ide vonatkozó verseiből kiindulva, a katechetika nevét és jelentését összefoglalva haladok annak célja irányába. A második fejezet Erdély, mint a kutatás területének szociológiai leírását foglalja magába. A harmadik fejezetben a Z-generációt, mint az ifjúsági katechézis jelenlegi célcsoportjának generációját vizsgáltuk fejlődéslélektani szempontból. Mindezen elméleti síkon mozgó fejezetek megalapozták a katechézist, mint teológiai fogalmat és megadták annak kereteit, ugyanakkor szociológiai viszonylatban is bemutatták azt a helyet, ahol az érintettek e szolgálatot kell végezzék, végül pedig a célcsoportot is bemutatták fejlődéslélektani szinten, hogy ismerjék azt, akivel kell végezni. A negyedik fejezet gyakorlati szinten mozog már, ahol kérdőíves felmérések kielemzése található. 108 fiatal töltötte ki a számukra előkészített kérdőíveket és 21 lelkipásztor. Mivel két különálló felmérésről beszélünk egy téma köré csoportosulva, más megközelítésből, ezért külön is kerültek elemzésre, végül pedig összehasonlítva vontam le a következtetéseket. A dolgozat terjedelem szűkében jelenleg nem folytatódhat, viszont a továbbiakban ezen kimutatásból kiindulva szeretnék megoldási lehetőségeket kidolgozni a jövőre nézve.