A prozeliták, avagy betérés a zsidóságba

(A 25. Reál- és Humántudományok ETDK és 36. OTDK Társadalomtudományi Szekciója keretében bemutatott dolgozat. A 25. ETDK-n a dolgozat szerzője különdíjban részesült.) 

Izráel népének különleges kapcsolata Istennel a Szentírás fő témái közé tartozik. Az idegen, (pogány) népekről pedig általában negatív hangnemben, sokszor elítélően beszél a Szentírás. A választott nép viszont sem Izráel területén, sem a diaszpórában nem kerülhette el a pogányokkal való érintkezést. Ezért a dolgozat mindenekelőtt arra a kérdésre kíván választ adni, hogy a választott nép miként viszonyult azokhoz a pogányokhoz, akik közeledni, illetve csatlakozni óhajtottak a zsidósághoz, s akiket a szakirodalom prozelitáknak nevez. Előre bocsájtjuk, hogy a dolgozatban csak az ókori prozelitizmussal van lehetőségünk foglalkozni. 

Azontúl, hogy honnan származik az prozelita elnevezés, és hogy a zsidóságba betérni vágyó pogányokat mikortól illették ezzel a megnevezéssel, a dolgozat arra a kérdésre is keresi a választ, hogy a prozeliták milyen társadalmi, jogi és vallási státussal rendelkeztek Izráel népének körében. Isten Izráel népével kötött szövetséget az Ószövetségben, viszont az a kijelentés, hogy választott nép papok királysága lesz a szövetségkötés által (2Móz 19,6), azt érzékelteti: Izráel népe közvetítői, közbenjárói megbízatást is kap a pogány népek felé.

Tartalmi besorolás