Repozitórium index
A fenti keresősávban bármire rákereshet, beleértve a dokumentumok teljes szövegét. Használja a " " jeleket kifejezések keresésére. A keresési eredmények szűkítéséhez használja a finomító szűrőket. A nem nyilvános dokumentumok (például szakdolgozatok) csak egy részletet fognak megjeleníteni a keresési eredményekből.
Displaying 1 - 18 of 18 results.Szakdolgozat
› Telegdi István
› 2022
› Pages: 80
› Supervisor: Kiss Jenő
Dolgozatomban a szülők válásának hatását vizsgáltam a gyermek istenképének kialakulására nézve. Az istenreprezentációs folyamat előzményeiként felvázoltam a különféle reprezentációs folyamatok kialakulását, így az ikonikus és szimbolikus reprezentációs folyamatokkal is foglalkoztam. Ezek mellett a tárgyi reprezentációt is kutattam, melyben James Martel, Winnicott tárgykapcsolat elméletével foglalkozó észrevételei voltak segítségemre. Mindez szükséges volt, mivelhogy az istenreprezentációs folyamattal foglalkozó szakirodalomban többen, így például Robu Magda és Pál Ferenc is hivatkoznak Ana-Maria Rizzuto kutatási eredményeire, aki az említett tárgykapcsolat elmélet énfejlődésére vonatkozó nézetei alapján építette fel saját megfigyelési rendszerét.
Szakdolgozat
› Jakab Emese
› 2022
› Pages: 68
› Supervisor: Koppándi Botond Péter
Egyházi szertartásaink közül az egyik legszebb alkalom a házasság megáldása, amikor az ifjú pár örömében osztozhatunk lelkészként a gyülekezettel együtt. Ám szerepünk ma már nem a „nagy napra” korlátozódik. A házasságra való felkészítésre lehetőségként kell tekintenünk, amikor jobban megismerhetjük a házasságra készülő párt, amikor útravalóval láthatjuk el őket a házasság nem éppen „mézes” heteire, mert igenis a házasságra készülni kell, és ebben segítségére kell lennünk a pároknak.
Publikáció
› Balogh Csaba
› 2009
› Pages: 481
This is a study of Isaiah 18-20, three chapters in the so-called Isaianic prophecies concerning the nations, Isaiah 13-23 (24-27). Beyond being located close to each other in this literary corpus, there is at least one common element that ties these three chapters together: Isaiah 18-20 deal with two neighbouring countries of the Nile, Kush and Egypt respectively. The two lands were politically closely related in the era of the prophet Isaiah, so that addressing them in proximity to each other should not be surprising in a book set in the period of Uzziah, Jotham, Ahaz, and Hezekiah (Isaiah 1:1). Through a detailed analysis of the three chapters I hope to contribute to a better understanding of the collection of prophecies on the nations in the book of Isaiah and, more remotely, of the wider phenomenon of prophecies concerning the nations, so prevalent in the Hebrew Bible.
Publikáció
› Balogh Csaba
› 2012
› 4
› 1
› Pages: 26--50
Bár Ézs 19,16-25-t gyakran a késő fogság utáni időszak eszkatologikus próféciáival hozzák kapcsolatba, a prófécia szövegének, teológiájának és lehetséges történelmi hátterének vizsgálata arra indít, hogy megkérdőjelezzük ezt a feltételezést. Ézs 19-ben nem egyszerűen „univerzalizmusról” van szó, hanem ennek a JHVH világuralmát valló képzetnek arról a formájáról, amely a JHVH-nak való szolgálatot és az idegen népekhez való viszonyát nem eszkatologikus, hanem történeti keretek között képzeli el (vö. pl. 19,23: „szolgálni fogja Egyiptom Asszíriát”). Az erős történelmi beágyazottság mellett a JHVH által közvetett módon gyakorolt világuralom gondolata (19,20) sokkal inkább olyan szövegekre emlékeztet, amelyekkel már a fogság előtti irodalomban is gyakran találkozunk. A prófécia történeti hátterének rekonstrukciójához a legtöbb kapcsolódási pontot a Kr.e. 671-664 közötti időszakban találjuk.
Publikáció
› D. Tóth Judit, Papp György
› 2019
› 8
› Pages: 193
A Magyar Patrisztikai Társaság Elnöksége 2017-ben a Társaság XVII. éves konferenciájának vezértémáját a reformáció 500. évfordulója alkalmából az egyházatyák munkásságának kora újkori hatásában, recepciójában adta meg, a reformáció és az ellenreformáció korára egyaránt vonatkozóan. A témakiírás több szempontból is érdekes és fontos, de a patrisztikus kutatások horizontjáról mindenekelőtt azért, mert felhívja a figyelmet arra a jelentős szerepre, amelyet az ókeresztény szerzők (elsősorban a latin nyelvűek, mint Tertullianus, Jeromos, vagy Ágoston, de a keleti atyák is, mint például Baszileiosz, vagy Aranyszájú János) művei játszottak a reformátorok műveltségében, teológiájuk, gondolkodásuk alakulásában, és az ennek szélesebb kontextusaként jelen lévő humanista műveltségben és filológiai-könyvkiadói gyakorlatban.
Család és atyafiság: kinek számít ez ma? A rokoni kapcsolatok jelentőségéről és jelentéktelenségéről. Beszámoló a Holland és Közép-Kelet-Európai Teológiai Fakultások VII. Konferenciájáról (Conference of Protestant Theological Faculties from Central and Eastern Europe and the Netherlands)
Publikáció
› Simon János
› 2012
› 105
› 5
› Pages: 348--352
Publikáció
› Balogh Csaba
› 2010
› 103
› 6
› Pages: 577--604
Az ószövetségi Izráel számára Egyiptom volt az az afrikai ország, amellyel JHVH választott népének történelme hosszú időn át a legszorosabb értelemben összeszövődött. De egyiptomi közvetítéssel Izráel az afrikai térség több más népcsoportjával is igen közeli kapcsolatba került. A bibliai szerzők Egyiptom mellett leggyakrabban annak déli szomszédját, Kús földjét emlegetik. Kús földje és népe a maga etnikai és földrajzi sajátosságaival belső Afrika egzotikus világát jelképezte a Kánaán térségében élő emberek számára. Ez a tanulmány azokat az ószövetségi szövegeket vizsgálja meg, ahol a „Kús/kúsita” kifejezés előfordul, figyelmet szentelve a földrajzi név és az etnikumjelző tágabb ókori keleti kontextusának is.
Szakdolgozat
› Gombos Vencel
› 2012
› Pages: 84
› Supervisor: Kiss Jenő
A dolgozat egy elvi-teológiai résszel kezdődik, meghatározza a család fogalmát és jelentőségét, mert előbb ismernünk kell a családot, ahhoz hogy beszélni tudjunk róla. Tartalmazza a Romániai Református Egyház tanítását, amely a Szentírás fényébe helyezi a családról alkotott képet. A család teológiai és etikai megközelítését tartalmazzák a bevezető fejezetek, a relacionális etika szemszögéből is megvizsgálva a családokat, amely vallja, hogy az igazságtalan kapcsolatokat helyre lehet hozni, a bizalom visszaállításával. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolat két oldalon gyűlő érdemek és tartozások etikai egyensúlyának számítása, számontartása. A második fejezet a dolgozat igazi gerince, amely már a családi sérülések meghatározásával foglalkozik, milyen területeken sérülhetünk a családban, mennyire szenvedhetünk miatta és hogyan lehet ezeket a sérüléseket gyógyítani, ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ.
Szakdolgozat
› Demény Zita Ágnes
› 2015
› Pages: 86
› Supervisor: Rezi Elek
Struktúráját illetően a dolgozat öt fő fejezetből áll, melynek alpontjait is igyekeztem logikusan felépíteni, az erőszak általános bemutatásával, majd a családban és az iskolába megnyilvánuló bántalmazások formáinak feltüntetésével, és a leküzdési lehetőségek teológiai és etikai értékelésével. A megfogalmazott kérdőívekkel nem csak tartalmasabbá próbáltam tenni a dolgozatot, célom volt alátámasztani a személyes olvasatomban létező családi befolyásolás hatását a gyermek agresszivitására vonatkozólag, valamint összegyűjteni azokat a módszereket, amelyeket az erdélyi iskolák alkalmaznak az iskolai zaklatás kiküszöbölésére.
Szakdolgozat
› Bíró István
› 2011
› Pages: 42
› Supervisor: Kállay Dezső
Ma, amikor a család, mint intézmény válságban van, felmerül a kérdés, hogy milyen az Isten szerinti család? Többek között erre kapunk választ a Pál leveliben Házi táblák néven ismert intelmekben. Pál részletesen sorra veszi a családban előforduló kapcsolatpárokat és hasznos eligazítást fogalmaz meg mindkét fél számára. Az intelmek gyakorlati tanítása által megtudhatjuk, hogyan kell élni ebben a családi kapcsolat rendszerben.
Szakdolgozat
› Bencze Zsuzsánna
› 2012
› Pages: 82
› Supervisor: Rezi Elek
Dolgozatomban a mai társadalom legjobban veszélyeztetett intézményével, a családdal foglalkozom, és megpróbálok megoldásokat keresni a család életében történő változások negatív következményeire. A család emberi közösség, a társadalmi együttélés alapsejtje, legkisebb egysége, a társadalom fejlődésének függvénye, a rokonok kapcsolatának történelmileg változó formája, amely változásában követi a társadalmi viszonyok alakulását.
Szakdolgozat
› Petkes Csilla Ilonka
› 2013
› Pages: 65
› Supervisor: Kállay Dezső
Dolgozatunk célja tehát az, hogy az apostoli tanítás feltárásával szembesítsen minket a házasság fontosságával, illetve megértesse velünk a házastársak egymás iránti kötelességeit.
Szakdolgozat
› Szikszai Alexandra
› 2017
› Pages: 77
› Supervisor: Kállay Dezső
Szakdolgozatom témája és egyben címe is, a férfi és a nő kapcsolata Jézus és Pál apostol etikai tanításában. Azért választottam ezt a témát, mert fontosnak tartom ebben a manapság igen vitatott kérdésben a bibliai alapokhoz való visszatérést. A házassággal kapcsolatos viták minden korban, így ma is súlyos kérdéseket vetnek fel, melyekre mi keresztyének a Szentírásban kereshetünk választ. Dolgozatomban tehát Jézus és Pál apostol tanításait vettem alapul. Jézus tanításait a Márk és Máté írása szerinti evangéliumok alapján tárgyaltam, míg Pál apostol tanításait a Korinthusi, Kolossébeli és Efézusi levelek alapján vizsgáltam.
Szakdolgozat
› Nagy Zsuzsanna
› 2018
› Pages: 68
› Supervisor: Rezi Elek
Dolgozatomban a házastársi kapcsolatokban jelentkező problémákkal foglalkozom. Kutatásaim során világossá vált előttem, hogy mekkora jelentőséggel bír a gyerekkorban tapasztalt családi háttér. Továbbá világossá vált az is, hogy milyen felelősséggel és szakértelemmel kell bírnia annak a lelkipásztornak, aki a család gondozásával foglalkozik.