Ha Dr. Nagy Géza Barth tanulmányának I. része olvasása közben, melyben a theologia útját mutatji fel Schleiermachertől Barthig, azt kérdezzük, hogy mi az oka annak, hogy Schleiermacher „Istent az Universummal azonosítja", „a szentháromságtant, Krisztus praexistens voltát elveti", hogy Schweizer Sándor „rendszeréből hiányzik az épület alapköve: a legbiztosabb és legobjektivebb forrása a theologiának: az élő, szuverén és Krisztusban megtestesülő Isten", hogy Ritschlnek nincs szüksége „a Jézus Krisztus örökkévaló istenségének és elegettevő szenvedésének alázatos, hivő elfogadására", hogy Troeltsch „Jézus Krisztus túlhaladásának lehetőségét is elismeri", a feleletünk ez: mindennek az oka a letérés arról a fundamentumról, melyen egyedül vallhatta a keresztyén egyház: Jézus a Kyrios, a Krisztus.
Az immanens szentháromságtan
Subtitle
Az egyház krisztológiai tanitásának alapja
Contributor
Bibliográfiai hivatkozás
Bibliographic reference
Borbáth Dániel: Az immanens szentháromságtan. Az egyház krisztológiai tanitásának alapja. In: Makkai Sándor (ed.): Theologiai Tanulmányok. Kecskeméthy István emlékkönyv. (1970), 73--78
Tartalom jellege
Kiadvány típusa: Szaktanulmány
Forrás: Theologiai Tanulmányok
Témakör: Rendszeres teológia
Kulcsszavak: krisztológia, szentháromságtan