A helyi gyülekezetek vizitációja során a bizottság egy sor kérdést intézett a helyi lelkipásztorhoz és a gyülekezethez. Az erdélyi református egyházban csak a 17. század végéről maradtak fenn az egyházmegyei vizitáció során rendszeresített kérdőpontok. Bár korábbi adataink nincsenek a vizitáció e részleteiről, mégsem lehet kizárni a kérdések korábbi megjelenését, mivel őseink európai mintára szervezték meg az egyházat, és európai gyakorlatot követtek sok más tekintetben is. Tehát amikor elérkezett a vizitáció napja – írja Wilhelm Zepper – az egész gyülekezetnek össze kellett gyűlnie az ellenőrző bizottság előtt, amely a helyi lelkészt nemcsak igehirdetési tevékenysége felől kérdezték ki, hanem teljes lelkipásztori tevékenységéről. A bizottság a gyülekezet véleményét is kikérte a lelkipásztor szolgálatairól, magatartásáról, sőt még arról is, hogy teljesen megértik-e a lelkész prédikációit, ha a lelkész a Biblia és a hitvallások szerint prédikál-e, rendszeresen végzi-e a katekézist az ifjak körében stb. Kérdéseikkel a lelkipásztor és a gyülekezet közötti kommunikációt kívánták megkönnyíteni.
Közigazgatás a 16. századi református egyházban IV
Subtitle
Kérdőpontok a vizitáció során
Contributor
Bibliográfiai hivatkozás
Buzogány Dezső: Közigazgatás a 16. századi református egyházban IV. Kérdőpontok a vizitáció során. In: Református Szemle 115.2 (2022), 173--182
Tartalom jellege
Kiadvány típusa: Szaktanulmány
Forrás: Református Szemle 115.2
Témakör: Egyháztörténet
Kulcsszavak: intézménytörténet, közigazgatás, egyházszervezet, egyházmegyei vizitáció
Személyi hivatkozás: Wilhelm Zepper