Református Szemle 115.2

Rácsnézet | Táblanézet

Studium

Mezey Mónika(109--118)

A rabbinikus és a korai keresztény iratok párhuzamosságait többnyire megmagyarázhatjuk a közös gyökereikkel és a közös ellenséggel. Van azonban egy olyan terület, amellyel kapcsolatban a Szentírás semmiféle iránymutatással nem szolgál, ez pedig a látványosságok kérdése, ennek ellenére ugyanazt a bibliai helyet (Zsolt 1,1) használják, amikor a pogány látványosságok ellen érvelnek. Ez lehet egy intenzív eszmecsere eredménye, de visszavezethető egy közös, szóban hagyományozott forrásra is.

SzaktanulmányEgyéb, Ókortudomány, JudaicaAvoda Zara, rabbinikus irodalom, zsidóság, pogány kultusz, Tertullianus, keresztyén-zsidó polémiaPsalm 1.1
Balogh Péter(119--135)

A tanulmány Pál apostol emberi oldalát vizsgálja: lelki alkatát, társas interakciókban megmutatkozó személyiségjegyeit. Elemezve a megtérésével végbement változásokat arra juthatunk, hogy valójában nem más emberré vált, hanem igazi teremtett egyénisége bontakozott ki Isten szolgálatában. Pál apostol életmódjára egyfajta gyakorlati tanításként tekinthetünk, amely által követendő mintát ad elénk. Missziós útjainak kronológiáját követve röviden áttekintjük az apostol kapcsolati hálójának dinamikáját: megemlítve be- és kilépő társakat, nagy intenzitású és mérsékelt kötődéseket. A csoportlélektan kutatási eredményeire támaszkodva vizsgáljuk meg a körülötte formálódó missziós munkacsoportok jellemzőit, amelyek tükrözik a hatékony csoportműködésre vonatkozó legfrissebb ajánlásokat.

SzaktanulmányÚjszövetségPál apostol, Pál apostol missziós útjai, csoportmunka
Lőrinczy Petra(136--172)

Ez a dolgozat a nem-nyugati keresztyénség jellegzetességeinek leírása során felmerülő fogalmakat tisztázza. A koreai protestáns keresztyénség sikerességének vizsgálatához – a történeti, társadalmi és politikai kontextus figyelembevétele mellett – mindenképpen szükséges a vallási-kulturális dimenzió vizsgálata is. A dolgozat arra az általános jelenségre igyekezik felhívni a figyelmet, hogy a koreai protestáns keresztyénség, közelebbről a Yoidói Teljes Evangélium Gyülekezet és a korábbi, őshonos koreai vallások kapcsolatának kutatását a tudományos nézőpont (vallástudomány-teológia), az adott fogalmak értelmezése és a szemé­lyes vallási beállítottság is befolyásolja.

Az indigenizáció (vagy inkulturáció) és a szinkretizmus fogalmával kapcsolat­ban azt figyelhetjük meg, hogy az antropológiai, és vallástudományi beállítottságú kutatók számára a szinkretizmus nem feltétlenül tartalmaz pejoratív aspektusokat, s így leíró munkájukban sem tartózkodnak használatától. A teológuskutatók úgy látják, hogy a teológiai szinkretizmus implicit magában hordozza a dogmától való eltérést, s e negatív mellékzöngéje miatt tartózkodnak használatától, helyette pedig az indigenizáció kifejezéssel írják le a sámánisztikus hagyomány és a koreai protestáns keresztyénség közötti összefüggéseket.

A szinkretizmusnak és az inkulturációnak/indigenizációnak számos megközelítése és definíciója született. A koreai kontextusra vonatkozó szakirodalom esetében is azt figyelhetjük meg, hogy a fogalmak esetleges tisztázatlansága vagy túl tág jelentésköre szintén gondot jelenthet a sámánisztikus hagyomány és a protestáns keresztyénség közötti kölcsönös kapcsolat minőségének meghatározásakor.

SzaktanulmányRendszeres teológia, Teológia (általános), Vallásszociológiaantropológia, szinkretizmus, koreai keresztyénség, Koreai Református Egyház
Buzogány Dezső(173--182)

A helyi gyülekezetek vizitációja során a bizottság egy sor kérdést intézett a helyi lelkipásztorhoz és a gyülekezethez. Az erdélyi református egyházban csak a 17. század végéről maradtak fenn az egyházmegyei vizitáció során rendszeresített kérdőpontok. Bár korábbi adataink nincsenek a vizitáció e részleteiről, mégsem lehet kizárni a kérdések korábbi megjelenését, mivel őseink európai mintára szervezték meg az egyházat, és európai gyakorlatot követtek sok más tekintetben is. Tehát amikor elérkezett a vizitáció napja – írja Wilhelm Zepper – az egész gyülekezetnek össze kellett gyűlnie az ellenőrző bizottság előtt, amely a helyi lelkészt nemcsak igehirdetési tevékenysége felől kérdezték ki, hanem teljes lelkipásztori tevékenységéről. A bizottság a gyülekezet véleményét is kikérte a lelkipásztor szolgálatairól, magatartásáról, sőt még arról is, hogy teljesen megértik-e a lelkész prédikációit, ha a lelkész a Biblia és a hitvallások szerint prédikál-e, rendszeresen végzi-e a katekézist az ifjak körében stb. Kérdéseikkel a lelkipásztor és a gyülekezet közötti kommunikációt kívánták megkönnyíteni.

SzaktanulmányEgyháztörténet intézménytörténet, közigazgatás, egyházszervezet, egyházmegyei vizitáció
Visky Sándor Béla(183--186)

EsszéEgyéb, Egyébmeditáció, világosság

Recensio

Bíró Beatrix(186--200)

Recenzió, kritikaÓszövetségszövegtörténet, szövegkritika
Lucski Márta(201--203)

Recenzió, kritikaEgyháztörténet, Egyéb, Teológia (általános)ébredési mozgalom

Novum

Kulcsár Árpád(206--212)

Kutatási összefoglalóEgyháztörténetdoktori védés
Kolumbán Vilmos József(213--216)

KöszöntésEgyéb, Teológia (általános)köszöntés
Balogh Csaba(216--220)

EsszéÓszövetség, Újszövetség, Egyéb, Teológia (általános)köszöntés
Adorjáni Zoltán(220--222)

KöszöntésEgyéb, Egyébköszöntés