My study approaches Unitarian sermon literature from the perspective of church discipline. There are several reasons for this: 1) Historical records of reception are scarce because in the early modern age, only a handful of Unitarian sermons could be published. 2) it was uncommon among Unitarian preachers to use theoretical works (ars concionandi/praedicandi) until the end of the 17th century, they learned instead by observing the written and oral practices of their colleagues. 3) Because of the medium of the manuscript, most early modern Unitarian sermons did not survive beyond the 17th–18th century. Therefore, in our exploration of the rules and ideals of sermon literature as well as the attitudes of followers, preachers, and schoolmasters to the genre, we are forced to rely on inferences based on the norms, especially the offences recorded in (ecclesiastical) court protocols.
Prédikáció és fegyelmezetlenség
Contributor
Bibliográfiai hivatkozás
Szigeti Molnár Dávid: Prédikáció és fegyelmezetlenség. In: Lovas Borbála, Szigeti Molnár Dávid (ed.): Dávid Ferenc és a kortárs prédikációirodalom. A reformáció első generációi. (2022), 101--122
Tartalom jellege
Kiadvány típusa: Szaktanulmány
Forrás: Dávid Ferenc és a kortárs prédikációirodalom
Témakör: Egyéb, Egyéb
Kulcsszavak: unitárius egyház, igehirdetés (prédikáció), unitárius prédikáció