Publikációk
Böngészés publikációtípus szerint
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Kozma Zsolt
› 2001
› Oldal: 129--138
Az egyház Krisztus teste. A teológia Isten Igéjének szent tudománya. Aki ezt a két állítást tagadja, vagy a kettőt egymással szembeállítja, az mindkettő létét vonja kétségbe. De nem csak ezt kell kimondanunk, hanem azt is, hogy az egyház lelkisége és a teológiai gondolkozás nem is választható el egymástól. Az egyháznak van egy testi létformája, úgy, ahogyan testületekben kormányozza önmagát, a teológiai gondolkozás testet ölt egy tanintézetben; azonban az egyházkormányzat nem önmaga az egyház, hanem annak csak létkerete, az intézet nem önmaga a teológia, hanem csak képviseli azt.
egyház és teológia
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Kállay Dezső
› 2001
› Oldal: 119--128
Márk evangéliumának példázatfejezetében (4,1–34) a magvető példázata és a példázat magyarázata között egy olyan kisebb szövegrész (11–12. v.) olvasható, mely komoly exegetikai gondot okoz. A megütközést keltő logion a szakirodalomban a „példázatelmélet”, vagy a „megkeményítés-elmélet” néven ismert.
Újszövetség
› példázat
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Kelemen Attila
› 2001
› Oldal: 117--118
Igehirdetés (prédikáció)
› Egyéb, Spiritualitás
› igemagyarázat, meditáció
› Efézus 4.15
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Név Nélkül
› 2001
› Oldal: 108--109
Esszé
› Gyakorlati teológia
› nyelvhelyesség, Biblia és a magyar irodalom
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Makkai Sándor
› 2001
› Oldal: 91--94
Ötven éve, 1951. június 19-én halt meg Makkai Sándor. A mai teológiai és nem teológiai értékelő irodalomban alig van korszerűbb személy, mint ő. Öntudatos kálvinizmus című tanulmányából (Bp. 1925) egy fejezetet válogattunk. Ebben sok-sok, ma is időszerű gondolatot fogalmaz meg és a továbbgondolkozásra indít, még akkor is, ha a teológiai tudományról alkotott véleménye az Ige teológiája előtti szemléletét tükrözi.
Tudománynépszerűsítő cikk
› Gyakorlati teológia
› kálvinizmus
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Varga László
› 2001
› Oldal: 80--82
Minden reformáció egyszerűsítést jelent. Az idők folyamán a teológia tételei és fogalmai bonyolulttá válnak. Újabb és újabb spekulációk és viták keletkeznek elméletben, újabb szokások a gyakorlatban. Amikor ezek egy bizonyos határt túllépnek, vagy amikor a társadalmi valóság túllép rajtuk, jön egy reformáció, ledobja magáról a rárakódott rétegeket, s az akkori világkép és gondolkozásmód szerinti legegyszerűbb megfogalmazásokkal és gyakorlattal visszaformálják az egyház hitét és hitgyakorlatát a krisztusi egyszerűségre, amennyire az abban a korban és társadalomban lehetséges.
Rövid szakcikk
› Rendszeres teológia
› reformáció
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Varga László
› 2001
› Oldal: 83--90
Minden reformáció egyszerűsítést jelent. Az idők folyamán a teológia tételei és fogalmai bonyolulttá válnak. Újabb és újabb spekulációk és viták keletkeznek elméletben, újabb szokások a gyakorlatban. Amikor ezek egy bizonyos határt túllépnek, vagy amikor a társadalmi valóság túllép rajtuk, jön egy reformáció, ledobja magáról a rárakódott rétegeket, s az akkori világkép és gondolkozásmód szerinti legegyszerűbb megfogalmazásokkal és gyakorlattal visszaformálják az egyház hitét és hitgyakorlatát a krisztusi egyszerűségre, amennyire az abban a korban és társadalomban lehetséges. Az Istenben…
Tudománynépszerűsítő cikk
› Gyakorlati teológia
› reformáció, puritanizmus
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Dobai István
› 2001
› Oldal: 73--79
A teológus, a hittudomány művelője és általában minden hittel és vallással foglakozó ember ellenséges gyanakvással szemléli és fogadja mindazt, amit a jog jelent és jelenthet, különösen, ha a szemlélő ember evangéliumi keresztyén (vulgo: protestáns). Az emberi művelődéstörténet utolsó évszázadaiban ugyanis – különösen a nyugati keresztyén művelődés területén – az ember viselkedésére vonatkozó ismeretek rendszerezése, a jogtudomány olyan látványos fejlődést és gyarapodást ért el, hogy a laikus személyben elszakadni látszik ideonómiai alapjától, a vallási etikától. Más vallások hittudománya…
Tudománynépszerűsítő cikk
› Gyakorlati teológia
› egyházjog
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Kozma Zsolt
› 2001
› Oldal: 68--72
Az alább megfogalmazottakkal nem a Kánon I. főrész 171.§ a–n. pontjai „mellé” fogok beszélni, hanem ezeket célzom meg: szervezési, ügyrendi és tartalmi kérdésekre nézve teszek javaslatokat. Ezekről gondolkozniuk kell nem csak a (leendő) zsinat tagjainak, hanem egyházunk minden tagjának, hiszen a zsinat az egész Romániai Református Egyház kánonalkotó és intéző testülete, a zsinati ügy mindannyiunk ügye.
Tudománynépszerűsítő cikk
› Gyakorlati teológia
› zsinat
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Juhász Tamás
› 2001
› Oldal: 63--67
Olyan református hívőket – presbitereket és lelkipásztorokat – válasszunk a zsinatba, akik tudják, „mi a különbség pillanat és örökkévalóság között”; akiknek bátorságos szólását ne a pillanatnyi dolgok (önzés, hiúság, pénz, hatalom stb.) határozzák meg, hanem a krisztusi élet távlatai.
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› zsinat
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Adorjáni Zoltán
› 2001
› Oldal: 61--62
Tudománynépszerűsítő cikk
› Spiritualitás
› pünkösd, pünkösdi konceptus
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Pándy Bertalan
› 2001
› Oldal: 38--45
A mai Szlovákiai Református Keresztyén Egyház gyülekezetei az első világháború végéig a Magyarországi Református Egyházhoz tartoztak. Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása és Csehszlovákia megalakulása után, 1918-ban, megkezdődött az egyház szerveződése. Mielőtt a győztes hatalmak feldarabolták Magyarországot, a református egyháznak 2086 gyülekezete volt. A trianoni békeszerződés nyomán Magyarország elveszítette területének kétharmad részét, s ezáltal 1078 református gyülekezet került a kis Magyarország területén kívülre.
Tudománynépszerűsítő cikk
› Egyháztörténet
› Szlovákiai Református Keresztény Egyház
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Tavaszy Sándor
› 2001
› Oldal: 34--37
Amint a címben kifejezett gondolattal szembenézünk, az első kérdés, amely bennünk felmerül, az: van-e egy református társadalom a református egyházon kívül, és ha van, milyen viszonyban van akkor a társadalom és az egyház? Az egyház merőben más minőségű közösség, mint a társadalom, ennélfogva a kettőt nemcsak szembe lehet állítani egymással, hanem az egyház más és magasabb minőségénél fogva és éppen az egyház fogalmából kiindulva, lehet a reformátusnak nevezett társadalom társadalomfeletti feltételeiről beszélni. Ezek a kritikai szempontok már elégségesek arra, hogy a címben kifejezett…
Gyakorlati teológia
› teológia és közélet, értelmiség, egyház és világ