Publikációk
Balogh Csaba › 2018 › Oldal: 105--124Pál apostol nyomán Habakuk 2:4 a keresztyén teológia egyik kulcsfontosságú szövege, amelyre az Újszövetség három alkalommal konkrétan hivatkozik. A reformáció korában, amikor a hit általi megigazulás újra a teológiai figyelem középpontjába kerül, ez a szövegrész, illetve ennek újszövetségi referenciái ismét jelentős szerephez jutnak. A tanulmány rámutat arra, hogy Hab 2:4 héber szövegének eltérő értelmezése milyen következményekkel járt a két nagy reformátor, Luther Márton és Kálvin János hit-értelmezésére nézve. Hab 2:4 reformátori olvasatának elemzése rávilágít ugyanakkor a (nyugati)…
Szaktanulmány › Ószövetség › reformáció, megigazulás, hermeneutika, Habakuk könyve, reformátori bibliaértelmezés, hit, hit és jócselekedetek
Koppándi Botond Péter › 2013 › Oldal: 3--26Szaktanulmány › Gyakorlati teológia › ifjúsági istentisztelet, ifjúsági misszió
Kovács Sándor › 2015 › Oldal: 223--229A tanulmány leltár jelleggel felméri és bemutatja az unitárius egyháztörténet-írás eredményeit.
Szaktanulmány › Egyháztörténet › unitárius egyháztörténet-írás, Keresztény Magvető
Koppándi Botond Péter › 2008 › Oldal: 586--591Igehirdetés (prédikáció) › Gyakorlati teológia › karácsonyi prédikáció, igehirdetés (prédikáció)
Kovács Sándor › 2009 › Oldal: 561--587Szaktanulmány › Egyháztörténet › peregrináció, erdélyi unitárius egyház
Kurta József Tibor › 2020 › Oldal: 461--481A 100 éves Királyhágómelléki Református Egyházkerület liturgiatörténete több olyan tanulságos tényből áll össze, amelyek a jelenkor liturgikus útkeresésében is üzenettel bírnak. Sajnos sem a politikai, sem az egyházpolitikai játszmák nem engedték egy teljes belmissziói koncepció kialakulását 1920 után ebben az egyházkerületben, ezért az istentiszteleti élet alakulása is esetleges volt. Sajátos keserűsége a történetnek, hogy még mindig nem zárult le megnyugtató megoldással.
Szaktanulmány › Egyháztörténet › Egyháztörténet, liturgiatörténet, Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Visky Sándor Béla › 2010 › Oldal: 280A teodicea-kérdés filozófia- és teológiatörténeti vonatkozásait mutatjuk be Platóntól napjainkig, különös tekintettel két közismert filozófus (Kant és Nietzsche), valamint két 20. századi teológus (Moltmann és Sölle) munkásságára.
Monográfia › Rendszeres teológia › etika, teodicea, teológiatörténet
Kovács Sándor › 2017 › Oldal: 68--73Szaktanulmány › Egyháztörténet › kerek kő, gyulafehérvári hitvita
Somfalvi Edit › 2017 › Oldal: 187Amikor egy kisgyermek fél vagy szorong, a legegyszerűbb őt ölbe venni és mesélni valami szépet, érdekeset és biztatót neki, hogy szűnjön a félelme, oldódjon a szorongása. Lelkipásztorként sokszor kellett megállnom magányos emberek, kórházi ágyakon fekvő betegek vagy gyászolók mellett temetéseken. Gyakran tapasztaltam, hogy saját szavaim elégtelennek bizonyultak, ami a bátorítást illeti, de egy jól megválasztott alapige vagy elbeszélt-elolvasott történet érezhetően oldotta a magányos, a beteg vagy a gyászoló ember szomorúságát, szorongását. E tapasztalatok sora vetette fel bennem a…
Monográfia › Gyakorlati teológia › szorongás, szorongás oldás, gyerek, bibliai történet
Balogh Csaba › 2008 › Oldal: 477--504In contrast to most opinions concerning Isa 33 this pericope is far too complex to be explained as one coherent literary unit. Isa 33 has a short anti-Assyrian woe-cry at its bases (vv. 1+4), which once closed the woe-cries of Isa 28–32. Vv. 1+4 were supplemented first (around 598 or 587) by a communal lament, vv. 2-3+5+7-12, bringing the idea of the punishment of Judah and the temporised destruction of the enemy in vv. 1+4 further. Second, (shortly after 539) vv. 1-5.7-12 were expanded by a salvation prophecy, vv. 6+13-24, concerning the returnees, the restoration of Jerusalem and the…
Szaktanulmány › Ószövetség › Ézsaiás könyve, szerkesztéstörténet (redakciótörténet)
Balogh Csaba › 2012 › Oldal: 26--50Bár Ézs 19,16-25-t gyakran a késő fogság utáni időszak eszkatologikus próféciáival hozzák kapcsolatba, a prófécia szövegének, teológiájának és lehetséges történelmi hátterének vizsgálata arra indít, hogy megkérdőjelezzük ezt a feltételezést. Ézs 19-ben nem egyszerűen „univerzalizmusról” van szó, hanem ennek a JHVH világuralmát valló képzetnek arról a formájáról, amely a JHVH-nak való szolgálatot és az idegen népekhez való viszonyát nem eszkatologikus, hanem történeti keretek között képzeli el (vö. pl. 19,23: „szolgálni fogja Egyiptom Asszíriát”). Az erős történelmi beágyazottság mellett a…
Szaktanulmány › Ószövetség › Ézsaiás könyve, univerzalizmus, Asszíria, Egyiptom, Izrael
Koppándi Botond Péter › 2014 › Oldal: 72--78Igehirdetés (prédikáció) › Egyéb › vallásszabadság, igehirdetés (prédikáció)
Horváth Levente › 2017 › Oldal: 224Horváth Levente lelkész könyve az évek során kialakított Testvériség kurzus anyagához kapcsolódik. A kurzus anyagán Horváth Levente, munkatársi csapatával együtt 2012 óta dolgozik, alkalmazását számos életvezetési programban próbálták ki (a Jó Pásztor Egyesület egyik programprojektje keretében). Ez az anyag, örömközpontú evangéliumi tanítása mellett izgalmas ötvözetét nyújtja a kommunista uralom alatt üldöztetést szenvedő keresztyének pozitív és derűs hittapasztalatának is, amely a szerző szerint napjainkban is eredményesen alkalmazható életbölcsességnek bizonyul. A kötet alapját képező…
Tudománynépszerűsítő cikk › Egyéb, Spiritualitás › tanítványság