Publikációk
Balogh Csaba › 2021 › Oldal: 475--478Beszámoló › Egyéb, Teológia (általános) › Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, tanévzáró ünnepély
Ősz Sándor Előd › 2021 › Oldal: 467--468Beszámoló › Egyháztörténet, Egyéb › holland-magyar kapcsolatok
Viczián István › 2021 › Oldal: 428--448Báró Kemény Simonné gróf Teleki Anna (1783–1851) életét 3 részletben közöltük. Az I. részben fiatalkorával, a II. részben Kemény Simonnal való házasságával, ebben a, utolsó, III. részben özvegyi éveivel foglalkoztunk. Férje halála után Teleki Anna Enyedre költözött. ahol otthona, a „Burg” nemcsak a család, hanem a kulturális és politikai élet egyik központja lett. Rendezte Bolyai Farkas anyagi támogatását. Fiai és vejei az unió ügyében és a szabadságharc alatt országos jelentőségű szerepet játszottak. Enyedről a móc támadás miatt el kellett menekülniük, a szabadságharc után Tiszaroffon és…
Szaktanulmány › Egyháztörténet › Teleki-család, Teleki Anna, Kemény Simon, Bolyai Farkas, 18. századi egyháztörténet, nők a 18. században
Buzogány Dezső › 2021 › Oldal: 409--427A leendő lelkészek kiválasztása, oktatása és beiktatása mindig a tanárok, a lelkészek és az esperesek feladatkörébe tartozott. A tanárok és a lelkészek azzal a felelősséggel is tartoztak, hogy kiszemeljék azokat az értelmes és tehetséges tanulókat, illetve gyülekezeti ifjakat, akiket a felsőoktatás felé lehet irányítani, hogy ott elsajátíthassák a lelkipásztori szolgálathoz szükséges ismeretek és készségek alapjait. Ami az ismerteket illeti, a szokásos bibliai és teológiai művek megismerése mellett el kellett sajátítaniuk a latin nyelvtant, a dialektikát és a retorikát, a középfokú oktatás…
Szaktanulmány › Egyháztörténet › lelkészképzés, egyházi iskolák, intézménytörténet, erdélyi református egyház
Borsi Attila János › 2021 › Oldal: 398--408E rövid tanulmány a Karl Barth Egyházi Dogmatikájának III/4-es kötetében bemutatott hitvallás és imádság értelemzésére összpontosít. A hitvallás és az imádság a keresztyén gondolkodás központi kérdése, de legtöbbször csupán a keresztyén hitvallásos kegyesség témájaként jelenik meg a theológiai irodalomban. E rövid tanulmány arra keres választ, hogy az imádság és a hitvallás hordoz-e egyszerre kifelé és befelé ható etikai töltetet a keresztyén gondolkodásban. E témát Barth a sajátos etika területéhez illesztve tárgyalja. A hitvallás – legyen az elrejtett, vagy pedig kimondott –…
Szaktanulmány › Rendszeres teológia › hitvallás, imádság, etika
Steiner József › 2021 › Oldal: 377--397A COVID-19 világjárvány jelentős változást okozott az egyházak és helyi gyülekezeteik életében. A magyar nyelvű egyházak tapasztalatai is a nemzetközi trendekbe illeszkednek. A missziói ekkléziológiában jelenleg folyamatban lévő paradigmaváltozás komplexebbé vált. A pandémia felerősített néhány, már korábban indult változást, ugyanakkor új jelenségeket is kiváltott. Jelen tanulmány ezeket a változásokat ismerteti, és azzal a céllal tesz javaslatot egyházaink megerősítésének módjára, hogy azok a jelen helyzetben is hatásokat legyenek a küldetésük betöltésében.
Szaktanulmány › Rendszeres teológia, Gyakorlati teológia › járványhelyzet, COVID-19, betegség, ekkléziológia, missziológia
Visky Sándor Béla › 2021 › Oldal: 355--369Recenzió, kritika › Rendszeres teológia › magyar református egyház
Biró István › 2021 › Oldal: 339--354Jelen tanulmányban a kolozsvári teológiai fakultáson 1898 és 1944 között meghirdetett egyháztörténeti pályatételeket és a beküldött egyháztörténeti pályamunkákat összegeztük és ismertettük. Ezek a munkák szorosan kapcsolódtak a fakultás egyháztörténeti oktatásának történetéhez és az önálló tudományos kutatást, tehetséggondozást voltak hivatottak megteremteni.
A vizsgált időszakban összesen huszonhat egyháztörténeti pályamunka készült el a harmincnégy kitűzött pályatétel közül. A beküldött munkák és a meghirdetett pályatételek száma korszakonként változott, azonban ezek relevánsan…
Szaktanulmány › Egyháztörténet › egyháztörténeti kutatás, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, lelkészképzés
Viczián István › 2021 › Oldal: 304--338Báró Kemény Simonné gróf Teleki Anna (1783–1851) életét 3 részletben közöljük. Miután az I. részben fiatalkorát mutattuk be, e II. részben Kemény Simonnal kötött házasságával foglalkozunk.
Gróf Teleki Anna 1801-ben házasságot kötött ifj. br. Kemény Simonnal, aki előzőleg tanulótársával, Bolyai Farkassal Göttingenben végezte egyetemi tanulmányait. Kemény Simon később is megmaradt Bolyai segítő barátjának és…
Szaktanulmány › Egyháztörténet › Teleki Anna, Teleki-család, Kemény Simon, 18. századi egyháztörténet, 19. századi egyháztörténet
Borsi Attila János › 2021 › Oldal: 294--303Bonhoeffer számára a „Másik” értelmezése döntőnek látszik az emberi valóság megragadása tekintetében. A kérdéskört hagyományos fogalmakat használva járja körül, de ugyanakkor arra is törekszik, hogy különböző módszerek használatával szélesítse e terminológiák tartalmát. Ehhez vagy egyszerűen csak a bibliai szövegek olvasása vagy egy egészen tág teológiai keret meghatározása révén törekszik eljutni. A szándék mindkettő esetében azonos: a „Másik”, az egyén krisztológiailag orientált értelmezése. A tanulmány ezt a módszert törekszik követni…
Szaktanulmány › Rendszeres teológia › felebaráti szeretet
Bakos István › 2021 › Oldal: 267--293Ebben a tanulmányban a bűn közösségi dimenziójának bibliai és keresztyén etikai sajátosságait igyekeztem felvázolni néhány, a téma szempontjából relevánsnak tekinthető bibliai szöveg és terminus vizsgálata által. A közösségi bűn fogalmának meghatározása és kritikája elsősorban német talajon valósult meg a világháborút követő politikai, filozófiai, jogi és teológiai viták során. A fogalom lényegét kifejező koncepció, amely szerint az egyén vagy egy kisebb csoport bűneiért, az egész közösség bűnösnek tekintendő,…
Szaktanulmány › Rendszeres teológia › bűn, kollektív bűn
Éles Éva › 2021 › Oldal: 247--266A tanulmány Péter első és második levelének főbb etikai aspektusait tárgyalja. Megállapítja, hogy a kis-ázsiai keresztyének számára e levelek értékes és aktualizált etikai perspektívákat nyújtanak. Egyik levél esetében sem találkozunk letisztult etikával, ugyanis a szerzőnek nem célja valamiféle etikai szabályrendszer meghirdetése, hanem Isten és a hívő ember kapcsolatának minél tisztább megélése és átélése. Az 1Pt a szenvedésben tanúsított jócselekedetekre és az engedelmességre összpontosít az intuiciótól az imitatio Christi-ig történő ívelésben, a 2Pt pedig a törekedés és részesedés…
Szaktanulmány › Újszövetség › etika, kis-ázsiai keresztyénség, imitatio Christi, eszkatológia
Tankó Béla › 1970 › Oldal: 151--160Ez a kifejezés uralkodó jellemvonása a mai filozófiai elmélkedésnek, csaknem jelszóvá sűrűsödött kivánalom és program; Tavaszy Sándor szerint, aki legelsőnek és legodaadóbban tárgyalta nálunk az új irányzatot, azelőtt élményei voltak az embereknek, élményt követelt a magyarázótól a tudományos köztudat, most existenciális szempontot, megértést, döntést, ítéletet. Hogy az új jelszónak akkora visszhangja lehetett, azért van, mert a kor egyik — vagy talán a fő uralkodó áramlatát, fejezi ki: az erőteljes valóság-érzéket, amely — valódi vagy álpótlékokon, most nem kutathatjuk — annyira…
Szaktanulmány › Rendszeres teológia, Egyéb, Teológia (általános) › egzisztencializmus, teológia és filozófia
Bartók György › 1970 › Oldal: 145--150A keresztyénséggel egy új szellemi életelv lépett a világtörténelem szinterére, hogy azt a maga örökéletü eszményeivel átalakítsa. Ez az új életelv ellenállhatatlan erővel alakította át az egész emberi míveltséget és lett ki nem apadó forrása az újkori kultúrának. Az újkor míveltsége keresztyén míveltség és az újkor értékelése a maga ideális követeltségeivel keresztyén értékelés. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy az újkor míveltsége és gondolkozása tisztán a keresztyén életelvből teljesen megérthető. Tudnunk kell, hogy maga a keresztyénség is egyfelől a zsidóság, másfelől a görögség…
Szaktanulmány › Rendszeres teológia › hellenizmus, filozófia, teológia és filozófia