Publikációk
Böngészés publikációtípus szerint
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 137--143
Református egyházunkban ma számos kérdés vár feleletre, s ezeket szervezetten, irányítottan is közérdekűvé kell tenni. Ilyen a konfirmáció is, amelyről ez év februárjában volt szó a Székelyudvarhelyen tartott kollokviumon, s ilyen a mai és a holnapi egyházkerületi alkalom is. A cél az, hogy innen a kérdések elkerüljenek az egyházmegyékhez, a gyülekezetekhez és főleg, hogy minél több lelkipásztor és nem lelkészi egyháztag közös gondjainkat személyesen vállalja, azokról gondolkozzék, vitatkozzon, arra nézve javasoljon.
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› konfirmáció
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 133--136
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› igehirdetés (prédikáció), presbiteri szolgálat
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 117--125
Bibliográfia
› Rendszeres teológia, Egyháztörténet
› Barth Erdélyben
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 126--132
A reformátori, majd az újreformátori teológia Isten Igéjének, a Kijelentésnek az örök érvényű igazságára figyelmeztette református egyházunkat. Ennek nyomán egy új szemléletű gyakorlati teológia került előtérbe: könyvek, folyóiratokban megjelent homiletikai közlemények sorozatban arról értekeztek, hogy miképpen jut el Isten Igéje az igehirdetőhöz. Ez az út egyik szakasza. Úgy érzem, a teológia adós maradt a második szakasz kidolgozásával, hogy a megértett Ige igazsága miképpen jut el az emberhez, miképpen válik gyülekezeti valósággá. Akik mégis megtették ezt, felhasználva az érintő…
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› igehirdetés (prédikáció), homiletika
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 107--109
Mi, erdélyiek nem tudunk megszabadulni egy bizonyos térképszemlélettől, mert a természetes határok (Kárpátok) és a mesterségesek (trianoniak) befolyásolták életünket, nem utolsósorban a kolozsvári Teológiáét. Eltekintve attól, hogy a 16. században az ország háromba szakadt, minket háromszor lépett át a határ: az első világháború után Erdélyt Romániához csatolták, Kolozsvár 1940-ben visszakerült az anyaországhoz, majd 1945 után újból Románia része lett. Azzal, hogy elszakítottak természetes életközegünktől, végvárrá és peremvidékké váltunk.1 Végvárrá, mert mi lettünk a nyugati keresztyén…
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› erdélyi magyar református teológia, református egyház, református lelkészképzés, vallásközi párbeszéd, protestantizmus
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 98--106
Ötszáz évvel ezelőtt a reformáció azzal a felismeréssel indult el, hogy az egyháznak vissza kell térnie a Szentíráshoz. Már maga ez az akarat teológiai meglátás volt, azaz a református teológia egyidős a reformációval. Mindennek pedig bölcsője Európa volt, mint ahogyan a későbbi eszmék, irányzatok szerinti elágazása is a mi földrészünkön történt és történik. Joggal beszélünk tehát évszázados európai református teológiáról, és mert mi magyarok, mintegy 30 év múlva ezt magunkévá tettük, teológiánkat méltán illethetjük az európai jelzővel. Ma, és a következő időkben a kérdést állandóan fel…
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› erdélyi magyar református teológia, református egyház, modern teológia
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 92--97
A magunk, az egymás lelkigondozásának a kérdése azért kerül elő mostanában elég gyakran, mert csődbe jutott lelkipásztorok élnek mellettünk, sokszor egészen közel hozzánk, akik nem csupán mellőlünk, hanem belőlünk dőlnek ki, hiányoznak. Amikor hallunk róluk, vagy éppen közelükbe kerülünk, nem térhetünk ki a kérdés elől: miért nem segített válságba került társán a lelkipásztori közösség? Ezek a bajok, nyomorúságok, vagy éppen bűnök megvannak, fájdalmasak, de egyben szégyenfoltok is a lelkészi közösség testén. A fájdalmas tény, hogy nem tettünk meg mindent, vagy éppenséggel semmit sem…
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› lelkipásztor, lelkipásztorok lelkigondozása
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 90--91
Még mi, reformátusok sem tudunk egykönnyen szabadulni a hierarchikus gondolkozástól, világi vagy más egyházi struktúrákat veszünk át, pedig mindnyájan többször is hallottuk Jézus figyelmeztetését: de közöttetek ne így legyen, mert titeket csak egyfajta különbözőség határozhat meg: a szolgálat elsősége (Mt 20,20–27). A gyülekezet minden tagjának, a lelkipásztornak, az egyházban minden tisztségviselőnek és tisztviselőnek tudnia kell, hogy különbség van a hivatal és a hivatás között. Kell lennie hivatali, azaz közigazgatási alá- és fölérendeltségnek, de ez önmagában nem üdvösség kérdése, az…
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› egyházkormányzás, presbitérium, tisztség, egyetemes papság
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 84--89
A jövőkép, amelynek egypár vonását a jelen előterjesztésben meghúzzuk, nem csupán a jelenlegi egyházkormányzat ügye, hanem mindannyiunké. Az egész lelkipásztori társadalomnak Isten előtti felelősséggel kell gondolkoznia megoldandó kérdéseinkről. Érdekeltté akarunk tenni mindenkit, mindenkitől várjuk, hogy megtegye észrevételeit, akár kritikusan is, és azt is, hogy itt meg nem fogalmazott elképzeléssel tegye teljesebbé azt, amit előtárunk. Erdélyi anyaszentegyházunk életében több területen is mutatkoznak a válság jelei, amelyek arra köteleznek, hogy keressük a megújulás lehetőségét. Bibliai…
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› egyházkormányzás, egyház, egyházi jövőkép, ekkléziológia
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 71--83
„Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet…” „Tudjátok, hogy a népek fejedelmei uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak rajtuk. De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok.” (Mt 28,18b–19a; 20,25b–26) Jézusnak ezek a szavai a népekhez küldött tanítványok számára szolgálatuk biztosítéka, de figyelmeztetés is, hogy nem személyük és nem szavuk hatalmával lesz eredményes munkájuk, hanem a küldő Úr teljhatalmának kiárasztásával. A rangvita zárómondatai nem arról szólnak, hogy a…
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› egyházkormányzás, tisztség, zsinat-presbiteri elv
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 59--70
A Szentírás két alapténye, a teremtés és a megváltás leírásában számos olyan helyzet: esemény, találkozás olvasható, amelyekre nincs emberi magyarázat, amelyeknek nincs kikövetkeztethető oka, amelyekben nem fedezhető fel semmilyen következetesség. Ezek a köznyelv és -gondolkozás szerint véletlenek, a filozófia pedig sorsszerűségnek nevezi. A természettudósok törvényszerűségeket állapítanak meg, de be kell vallaniuk, hogy olyan kozmológiai események is lejátszódhattak, amelyekre nincs magyarázat. A történészeket nem annyira az esetlegesség (események, találkozások egybeesése) érdeklik, mint…
Rövid szakcikk
› Ószövetség
› Exodus, véletlen, sors
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 51--58
Egy bezárt szoba előtt állunk, amelyben az egész világot érintő események jelei történnek: harsonák jelzik a végidőket, sátáni erők pusztítanak, ellene angyalok viaskodnak, királyi székek dőlnek meg, de a mennyei háttérben a választottak megmaradnak, végül győz Júda oroszlánja, a Bárány trónol, s a mennyből leszáll az új Jeruzsálem. Ezt éli át János, a látó, és írja le Urának parancsára. Ott benn az események nem csupán történnek, hanem már megtörténtek, ott benn együtt van a jelen és a múlt, de a kívülálló hívő embernek, a tudósnak, a művésznek jövőként kell megélnie. Ennek a jövőnek…
Rövid szakcikk
› Újszövetség
› Jelenések könyve, szimbólum, szimbolikus nyelvezet
› A jelenések könyve
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 48--50
Egypár bibliai párhuzamos helyre fogok utalni, amelyek esetleg elkerülik a prédikátorok figyelmét, vagy nem tulajdonítanak nekik jelentőséget. Ezek két vagy három párhuzamban olvashatók, s előfordulnak a két szövetség viszonylatában, a szinoptikusoknál, illetve egy kisebb szövegegység keretében is. A közöttük levő eltérés, különbség, többlet, ezeknek feldolgozása közelebb vezethetnek a textus megértéséhez és gazdagíthatják a prédikációt.
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› problémás textusok, téves biblia-magyarázat
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 44--47
Egypár bibliai párhuzamos helyre fogok utalni, amelyek esetleg elkerülik a prédikátorok figyelmét, vagy nem tulajdonítanak nekik jelentőséget. Ezek két vagy három párhuzamban olvashatók, s előfordulnak a két szövetség viszonylatában, a szinoptikusoknál, illetve egy kisebb szövegegység keretében is. A közöttük levő eltérés, különbség, többlet, ezeknek feldolgozása közelebb vezethetnek a textus megértéséhez és gazdagíthatják a prédikációt.
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› párhuzamos helyek, szinoptikus evangéliumok, szövegkritika
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 38--43
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› igemagyarázat, igehirdetés (prédikáció), karácsonyi prédikáció
› Isaiah 11.1 - 9
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 32--37
Rövid szakcikk
› Gyakorlati teológia
› igemagyarázat, igehirdetés (prédikáció)
› 1 Mózes 3.1 - 24
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 7--31
Szaktanulmány
› Gyakorlati teológia
› Apostolok cselekedetei, igemagyarázat, igehirdetés (prédikáció)
› Apostolok cselekedetei 22, Apostolok cselekedetei 23, Apostolok cselekedetei 24, Apostolok cselekedetei 25
Kozma Zsolt
› 2012
› Oldal: 5--6
Gyermekkorára emlékezve, már felnőttként mondta valaki édesapjának: lehet, hogy szerettél, de sohasem mondtad, s ez nagyon hiányzott. Nemegyszer a lelkipásztorok szemére vetik, hogy szinte másról sem beszélnek, mint a szeretetről. János apostol pedig itt éppen ezt teszi: címzettjeinek a „legnagyobbról” (1Kor 13,13), a szeretetről beszél.
Rövid szakcikk
› Egyéb, Spiritualitás
› szeretet