Mi a keresztség? A tisztulási szokás rituáléja? Vagy beavatási rituálé? Mindkettő esetleg? Milyen gyökerekkel rendelkezik? Csak zsidó háttérre tekint vissza, vagy ennél mélyebbre nyúlnak vissza gyökerei? E kérdésekre keressük a választ.
A mosakodás, mint rituális cselekedet, szinte minden vallásban megjelenik, bár különböző jelentésekkel. Eredetileg a testi szenny megtisztulásának rituáléjaként tekintettek erre, de a második templom korának irodalmában ez megváltozott. A dolgozat megvizsgálja mind a zsidó, mind a nem zsidó gyökereket.
Tanulmányunk koncentrikus szerkezetű, és a Héber Bibliában és annak görög fordításában, a Septuagintában használt kifejezések nyelvtani kijelentéseivel kezdődik. A második egység a zsidóságra gyakorolt hellenisztikus hatás vizsgálatát jelenti, a görög-római kultúra rituális mindennapi életében a víz különböző értelmezéseinek számba vételével, különös tekintettel a misztériumkultuszokra. Folytatjuk az elemzést a judaizmuson belül, ahol a bemerítés szertartását vesszük górcső alá mind az első és a második templom idejéből. Utolsó egységként a Keresztelő János tevékenységét elemezzük, mint ami közvetlen előzménye a keresztelés gyakorlatának. Mindezek vizsgálata után világossá válik, hogy a keresztség formai szempontból magán hordoz mind judaista, mind pedig hellén hatásokat. A keresztség mindkét kultúrában jelen van ugyan, de mégsem azonos azzal, amit a későbbi keresztyén sákramentum jelképez.