„Nem vagyok egyedül.” Közösség, hit és identitás a felépülés narratíváiban

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a szenvedélybetegségből való felépülés milyen teológiai és lelkigondozói jelentésszerkezetek mentén írható le református kontextusban. A kutatás négy olyan életútinterjú kvalitatív elemzésére épül, amelyek a Magyarózdi Drogterápiás Otthonban készültek. Az elemzés rámutat arra, hogy a felépülés nem pusztán az absztinencia elérését jelenti, hanem olyan identitásrekonstrukciós folyamat, amelyben a közösség és a kegyelem tapasztalata kulcsszerepet játszik. A tanulmány hozzájárul a református pasztorálpszichológia szenvedélybetegséggel kapcsolatos reflexiójához.