Contributors

Jánosi Csongor a Bukaresti Egyetem Kutatóintézetének munkatársa, az MTA BTK Történettudományi Intézet egykori posztdoktor kutatója. Teológiai doktori fokozatát a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán szerezte. Társszerzője A református egyház Romániában a kommunista rendszer első felében. Tanulmányok és dokumentumok (L’Harmattan Kiadó, Budapest 2011) című kötetnek. Ezen túlmenően több mint 30 tanulmányt közölt különböző hazai és külföldi szakfolyóiratokban és kötetekben. Kutatási területe a kollektivizálás, 1956–1966 közötti erdélyi koncepciós perek, az 1950-es és 1960-as évek református egyház története, 1945–1989 közötti román–magyar belügyi és állambiztonsági kapcsolatok, az erdélyi magyar arisztokrácia, illetve az erdélyi magyar kulturális disszidencia a kommunista rendszerben.

Józsa Bertalan (Arad, 1990) 2009 és 2017 között folytatott teológiai tanulmányokat a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben (KPTI), eközben BA-oklevelet is szerzett a Babeş– Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának japán–angol nyelv és irodalom szakán (2012), és Lipcsében (2014–2015), Groningenben (itt MTh-oklevelet szerzett 2016-ban), Tübingenben (Erasmus+, 2018–2019) és Heidelbergben (2019) is volt ösztöndíjas. 2017-től az Edinburghi Egyetem Teológiai Fakultásának (University of Edinburgh, School of Divinity) doktorandusza. Kutatási területei: a munka és örök élet viszonya János evangéliumában; fogalmi metaforaelmélet. Konferenciákon vett részt Budapesten, Hongkongban, Cambridgeben, Genovában, Rómában, Saint Andrewsban és Durhamben

D. dr. Juhász István egyháztörténész 1915. április 16-án született Nagyenyeden. Elemi és középiskolai tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, 1932-ben pedig beiratkozott az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultására. Első lelkészképesítői oklevelet 1936-ban szerzett, s ugyanettől az évtől lett tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek (1942 és 1945 között a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály titkára volt). A második lelkészképesítő vizsga letétele után 1937. november 21-én szentelték lelkésszé. Kolozsvári — teológiai tanulmányai mellett — a bukaresti és nagyszebeni ortodox teológiai főiskolákon is folytatott tanulmányokat az 1936/37-es tanévben, majd az 1937/38-as és 1938/39-es tanévben a kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem történettudományi karán végezte el az I—III. évfolyamot, s eközben fél évig (1938 augusztusától 1939 januárjáig) levéltári tanulmányokat is folytatott Budapesten. 1937. szeptember 1-jétől 1939. szeptember 1-jéig a Protestáns Teológiai Intézet segédlelkész-titkára (szeniora) volt, 1939 szeptemberétől 1940 szeptemberéig pedig a Bukaresti Református Főiskolás Otthon vezetésére kapott lelkészigazgatói kinevezést. 1938 és 1939-ban az Ifjú Erdély főszerkesztőjeként is tevékenykedett Lőrinczi László, ifj. Nagy Géza és Nagy Ödön szerkesztőségi főmunkatársakkal. 1940 szeptemberétől 1941 decemberéig az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsánál munkálkodott tisztviselőként referensi minőségben. 1940. decemberében jelentkezett doktori szigorlatra a debreceni Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Karán. Disszertációjának címe: A reformáció a románok között (Kolozsvár 1940, 276 old.). 1945 áprilisától az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultása hívta meg helyettes tanárnak a román nyelv oktatására. Így egyszerre volt az Erdélyi Tudományos Intézet aligazgatója és a fakultás oktatója, s közben teológiai magántanári vizsgát is tett egyháztörténelemből (1946. október 5.). 1949. január 1-jétől professzorként oktatta az egyetemes egyháztörténelmet élete végéig. Tudományos tevékenysége elismeréseképpen a prágai Károly Egyetem Comenius Teológiai Fakultása (1969. május 21.) és a Debreceni Református Teológiai Akadémia (1972. szeptember 17.) tüntette ki díszdoktori címmel.

Juhász Zoltán (Budapest, 1972) református lelkipásztor. Szolgálati területe a hodgyai református egyházközség és a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, témavezetője dr. Kovács Ábrahám.

Kató Szabolcs Ferencz (Szatmárnémeti, 1988) 2013-ban szerzett magiszteri oklevelet a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. A 2010–2011-es tanévben a Gustav Adolf Werk ösztöndíjasaként Lipcsében, a 2013–2014-es tanévben pedig a Brot für die Welt Evangelischer Entwicklungsdienst ösztöndíjasaként Tübingenben folytatta teológiai tanulmányait. A Tübingeni Eberhard Karls Egyetem Evangélikus Teológiai Fakultásán szerzett doktori címet. Beosztott lelkészként az Ulm Környéki Magyar Protestáns Gyülekezetben szolgált. Disszertációjának témája a Baál elleni polémia vallástörténeti háttere a Hóseás könyvében. Tudományos diákköri konferenciákon elért helyezések mellett, 2013-ban kapta meg az Országos Diákköri Tanács Pro Scientia Aranyérmét, valamint Magyarország Közigazgatási és Külügyminisztériumának különdíját.

Kerékgyártó Imola Orsolya (Brassó, 1988) evangélikus lelkész, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte teológiai tanulmányait 2006 és 2013 között. A 2009/2010-es tanévben a Lipcsei Egyetemen tanult

Kiss Jenő (Somosd, 1963) 1987-ben szerzett teológiai oklevelet. Magyarbükkösön (1987– 1994) és Udvarfalván (1994–1997) volt lelkipásztor. Doktori fokozatot Utrechtben szerzett 2000-ben, disszertációja Die Klage Gottes und des Propheten. Ihre Rolle in der Komposition und Redaktion von Jer 11–12, 14–15 und 18 címmel jelent meg (WMANT 99. Neukirchener Verlag, Neukirchen–Vluyn 2003). A Nagyszebeni Evangélikus Teológiai Fakultáson 1995 és 2005 között tanított, a Kolozsvári Protestánt Teológiai Intézetben 2000-től tanít. A kontextuális szemlélet hazai képviselője, valamint a bibliai szöveg homiletikai jelentőségének szószólója, amiről a Hármasban Isten színe előtt című könyve is tanúskodik (Exit – Napoca-Star, Kolozsvár 2010).

Dr. Kiss Lajos András (Kisújszállás, 1954). A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán történelem–orosz szakos általános iskolai tanári diplomát (1979), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófia szakos előadó diplomát szerzett (1985). 1995-ben védte meg kandidátusi értekezését, 2005-ben pedig a Debreceni Egyetemen habilitált. 2021-ig a Nyíregyházi Egyetemen tanított filozófiát. Fő kutatási területe a 20. századi francia, német és orosz filozófia, illetve társadalomelmélet. Hét önálló kötetet és kétszáz tanulmányt, esszét publikált.

Kocsev Miklós (Cece, 1953) református lelkész, lelkigondozó és szupervizor, tanszékvezető egyetemi tanár a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hittudományi Karának gyakorlati teológiai tanszékén.

Dr. Koncz-Vágási Katalin református lelkész és vallástanár. Teológiai tanulmányait Debrecenben, Münsterben, Halléban és Zürichben végezte. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Iskoláján szerzett doktori címet. Kutatási területe: Haggeus próféta könyve. Lelkipásztori szolgálatot a Besztereci és a Gégényi Református Egyházközségekben végez.

Koppándi Botond Péter (Kolozsvár, 1974) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte teológiai tanulmányait (1992–1997). 1996-ban a Meadville–Lombard Theological Insti- tute, Chicago, IL ösztöndíjasa volt. 1997–2009 között a Torockószentgyörgyi Unitárius Egyház- községben végzett lelkipásztori szolgálatot, majd 2000–2001-ben a Starr King School for the Ministry „Balázs Ferenc” ösztöndíjasaként képezte tovább magát Berkeleyben. 2007-től egye- temi tanársegéd, 2017-től adjunktus a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kará- nak Gyakorlati Tanszékén. 2011-ben Oxfordban és Manchesterben volt kutatóösztöndíjas. Ku- tatási területe: homiletika. Doktori címet 2016-ban szerzett a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen Az „Új homiletika” mozgalom és az amerikai protestáns prédikálás megújítása témájú doktori tézisével dr. Fekete Károly és dr. Rezi Elek szakirányításával.

Korányi András (Budapest, 1974) középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1998-ban fejezte be egyetemi tanulmányait az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. 2000–2002 között Marburgban tanult. 2004-ben megvédte a doktori tézisét. 2006-ban a Corvinus egyetemen külügyi szakértői oklevelet szerzett. 1999-től az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója. Kutatási területe: az egyház és állam kapcsolata a 20. században.

Dr. Kovács Ábrahám (Gyula, 1971) a Selye János Egyetem Református Teológia Karának egyetemi tanára és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Dogmatika Tanszékének egyetemi docense rendszeres teológus, történész és vallástörténész

Kovács Kálmán Árpád (Budapest) a történelemtudomány doktora, a VERITAS Történetkutató Intézet dualizmus kori kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Kutatási területe az újabb kori (1711 utáni) magyarországi egyházpolitikai rendszerek története, mint az egyháztörténet politika- és társadalomtörténeti megközelítése, valamint az ember-környezet viszony kultúrtörténete